„A Galaxisnak hála, hogy azon a hinnuldudi estén a tűz mellett be volt kapcsolva a kamera.”
Szillon Nomboka Marotomandi: Útjaim Nindával,
22.
22.
Ilgajauri,
hínun dzsannin hirgan szasszanúri,
jáhan szingan dzsaumat falgindúri,
saujá dzsírit szildzsat ingiszulli,
nikan hínut jaulla – Limelullí…
Angavauri,
hínun dzsannin szahan irragúni,
jáhan szingan sillat argamúni,
saujá dzsírit simmun airgahulli,
nikan hínut jaulla – Limelullí…
Jánajauri,
hínun dzsannin garan angirúszi,
jáhan szingan aurat hirrahúszi,
saujá dzsírit ergat nisszajulli,
nikan hínut jaulla – Limelullí…
Fádinauri,
hínun dzsannin gisszun jalkarúmi,
jáhan szingan hiraut váhardzsúmi,
saujá dzsírit nirdzsun haumafulli,
niki hína szualli – Limelullí…
Ninda azt mondta, még soha nem énekelte el a dalt senkinek, csak pár napja írta. A szöveg és a dallam is az övé. A kíséretet jammifeddán játszotta hozzá, egy itteni hangszeren, ami nagyon hasonlított a haukira, Jettun azt mondta, aki az egyiken tud játszani, a másikon is tud. Ninda csak egyetlen leckét vett Ongelitől, tizenegynéhány napja, de tudta a lényeget: egy-két akkordot kell pengetni, és énekelni, vagyis hát inkább dallamosan beszélni. És csakugyan rögtön tudott játszani a jammifeddán is.
Sikere volt. Dzsinnun azt mondta, régi hinnul dalokra emlékezteti, de a témaválasztás, Limelullí története már galaktikus kulturális örökség, itt Hinnuldudon is ismerik, vannak versek róla náluk is.
– A mi nyelvünk, a hinnul nagyon régi. Őseink egy Lárit nevű világról vándoroltak ide, amiről úgy tartják, hogy az volt az emberiség legelső világa. Már ott is hinnul nyelven beszéltek, bár az akkori hinnul kevéssé hasonlított a mostanira.
– Egy pillanatra kérlek, Dzsinnun – emelte föl az ujját Ninda. – Azt mondod, hogy Lárit volt az a világ, amin az emberi faj kialakult?
– Ez nem egyszerű kérdés – mosolygott a férfi. – Konkrétan van egy sor régi mondánk, amikben ez áll: „az emberek által birtokba vett első világ, Lárit”. Ez ugyanis a mi nyelvünkön rímel: nin-Lárit fin-jámit kuat isz-nárit. A nárit ige azt jelenti, elfoglalni, birtokba venni, és itt kezdődik a probléma. Némelyek szerint ez az „első” az eredet világát jelenti, mások szerint az első olyan világot, ahol leszálltak az emberek hajói és birtokba vették. Vagyis ez utóbbi esetben a második világot, amelyen emberek éltek. De persze van olyan vélemény, ami szerint az ige lényegtelen, mert csak azért került a mondákba ez az ige, hogy rímeljen a világ nevével – meg az a vélemény is létezik, hogy pont a világ neve nem megbízható, mert alakíthattak rajta, hogy rímeljen az igével. Egyszóval, mint mondtam, nem egyszerű kérdés.
– Ezek soha nem egyszerű kérdések – bólintott Ninda. – A múlt tele van rejtélyekkel. Valami történt, de nem készültek róla feljegyzések, talán nem gondolták, hogy az fontos lesz az utókornak, vagy az események sodrában nem jutott idejük rá – vagy voltak feljegyzések, de elvesztek.
Sokáig beszélgettek a tűznél, nem végig ugyanazokkal, mert az üzlet nem állhatott meg, Dzsinnun is fölkelt, felváltotta a bátyját a kocsinál az árusításban, s akkor az jött a tűzhöz, Jumman ja-Himmusszil, egy deresedő szakállú ember, aki egészen olyan köntöst hordott, mint a szúnik, fehéret. Ő is tudott szúniul, egyszer-kétszer elolvasta és egyből megtanulta Ninda szerzeményét, és csakhamar együtt énekelték.
Ninda Limelullí-dala csillagerővel járta be a Galaxisnak azt a részét, ahol a Ninda-kultusz már virágzott. Szindorián az ellenzéki tévécsatornák a következő órák folyamán több tucatszor leadták. A kormánypárti médiák egyelőre csak tétováztak, senki sem mert dönteni, mert Ninda továbbra is mély ellenszenv tárgya volt a kormányoldalon – ezen az Åmaÿń-emlékdíj sem változtatott semmit –, de ezt a politikamentes zeneművet az ellenzék szerint nyugodtan közzétehették volna. A kormány azonban már csak ügyvezetőként, csökkentett jogkörrel működött, így senki senkitől nem mert engedélyt kérni, hogy a dalt adásba küldje. Egészen Ámmaít két szindoriai órával később tett tévényilatkozatáig, amiben maró gúny tárgyává tette a kormánypárti tévéket, ahol már ahhoz is miniszteri jóváhagyásra várnak, hogy egy éneklő gyerekről készült felvételt leadjanak – legközelebb mi lesz, egy óvodásoknak szóló bábfilmhez parlamenti szavazás meg elnöki jóváhagyás fog kelleni?
Ez hatott, és csakhamar azok a megrögzötten rendszerhű szindorok is láthatták Nindát énekelni, akik nem voltak hajlandók az ellenzéki csatornákra kapcsolni.
Más országokban egyszerűbb volt a helyzet. A Ninda-kultusz hatása alatt álló területeken százmilliók látták Nindát élőben énekelni, több milliárd ember pedig csekély késéssel nézhette meg, amikor ő még mindig ott ült a tűznél és beszélgetett az árusokkal. Ez a hirtelen népszerűség azonban azt okozta, hogy néhány, a Ninda-kultusz határain kívül álló országban a tévések felfigyeltek a jelenségre, hogy szomszédaiknál mindenki egy tábortűz mellett éneklő kislányt bámul, és ők is leadták a felvételt. Aztán Akken és Hilgri tévései megtalálták Ámmaít nyilatkozatát, s mivel mindkét országnak erősen feszült volt a viszonya a szindor rezsimmel, adásba küldték azt is. Majd pedig Ninda néhány, többnyire találomra választott szindoriai beszédét, hiszen alaposabb átnézésre nem volt idő.
A Ninda-kultusz pillanatok alatt gyökeret vert Akkenen és Hilgrin, de Oendán, a Jargié világain, az Avanni Szövetségben, Aiszglún és magán Hinnuldudon is, majdnem az egész galaktikus környéken.
A Testvériség most is kimaradt, társadalmuk befelé forduló, a külvilág kulturális eseményeire kevéssé figyelő természete miatt. Saunis némileg hasonló társadalom volt, sokan látták Nindát énekelni, de nem tett rájuk nagy hatást.
Ninda semmit sem tudott hírnevének ugrásszerű növekedéséről, és nem is érdekelte. A kamerára ügyet sem vetve beszélgetett az árusokkal, énekelt velük, evett az ételükből – Hinnuldudon nem ismerték a szúni szokást, hogy mindig apró falatokat raknak maguk elé, amikor beszélgetnek, de ott a tűzön készítettek maguknak vacsorát, és Ninda meg Nomboka is kapott belőle. Apróra darabolt húst főztek együtt mindenféle zöldségekkel, és tálalás után friss gyümölcsszeletekkel körítették.
Későig maradt, a Hallihuat Fónirdon már kétszáz volt, mire hazatért, és Hinnuldudon is közeledett az éjfél. A dzsemrur továbbra is működött, hiszen a szísiben utazók a legkülönbözőbb időzónájú világokon szálltak a hajóra, és többségük megtartotta korábbi biológiai óráját vagy átállóban volt úti céljának helyi idejére. Az utasok között a nap minden szakában voltak, akiknek nappal volt, és az árusok is alkalmazkodtak ehhez.
Másnap szahut volt, Ninda a janníhaumban töltötte a délelőttöt és a délután egy részét, táncolt a tűz körül, süteményt és mindenféle ételeket készített a többiekkel. Hatszáz után pedig megint kiment Hinnuldudra. Néhány árus már megismerte, hogy őt látták előző este a tévében. De még mindig nem csaptak körülötte akkora hűhót, mint a Ninda-kultusz világain. Ő persze örült ennek. Elsétált a kocsik között, nézegette az árut, váltott néhány mondatot az árusokkal és vevőikkel. Késő estig ott kószált, s olyan messzire elkóborolt, hogy végül egy fiatal helybeli lány vitte haza antrogón.
←oc-23 dzsemrur [46] Lehettem volna talán miniszterelnök. És akkor? Talán nem annak az egy szem szöszke kislánynak akarunk megfelelni mindannyian – tudva vagy sem, hogy abból a szempárból a Galaxis jó szelleme tekint ránk? (Ámmaít Ídara: Az elmaradt szindor forradalom, 449.) :: Hinnuldud, Hallihuat Fónird, 43 660. higit nangrifan, 760oc‑23 dzsemrur oc-24 Limelullí [-20] A Galaxisnak hála, hogy azon a hinnuldudi estén a tűz mellett be volt kapcsolva a kamera. (Szillon Nomboka Marotomandi: Útjaim Nindával, 22.)oc‑24 Limelullí odq [-1019] Ahol született és nevelkedett, egy tenyérnyi hely sem jutott neki, amit az otthonának nevezhetett volna. Mire felnőtt, a Testvériségen kívül egy sor dzserang világon is otthon volt – mert úgy üdvözölték, mint közülük valót. (Hait Kirísz: Ninda, 1150.)odq→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
730267 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-27 id [-1019] () :: , , , ph‑27 id ·· -997 740 008 szó (711 614+24 251+4143) 5 128 337 betű (4 963 007+165 330) 5 666 611 jel (@538 274) | 699, 69,9%, 421 730 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 131 szórás -22–109 (na-7, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2265. nap, 324 szó/nap, 2264 betű/nap, 77:46/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.8.27.:465, 3084 24. 21:37 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |