„Csak a tudás ad kiutat abból, amiben él az ember.”
Ninda: A fény lúmái, 470.
43 659. nodzsat algillíszan
811
Ninda elgondolkodva tanulmányozta az asztalt. Lassan körbejárta, aztán döntött. Egy helyen megállt, fölemelte a ríruant, a sendához érintette, és erőteljesen meglökte. A sendá átszelte a második körcikket, és a dzsuentől nem messze eltalált egy órit, ami bele is esett a dzsuenbe, aztán továbbgurult a negyedik körcikk felé, ahol becsapódott egy csoportba, hat órit, ennurit és jehit lökött szét. Egy óri és egy jehi is kuenbe esett a szélen, aztán még néhány golyó átrendeződött a negyedik, az ötödik és a második körcikkben. A golyók megálltak.
– Két óri és egy jehi – jelentette be Osszuni, a magas, szakállas játékvezető, és felírta a falitáblára Ninda nevéhez a hét pontot. – Áranu, rajtad a sor.
A nagyfiú helyeslően meglóbálta a ríruanját.
– Jól löksz, sien, ahhoz képest, hogy most kezdted.
– Te is jól löksz – viszonozta Ninda –, ahhoz képest, hogy évtizedek óta csinálod.
Áranu nevetett és átment a negyedik körcikkhez. Meglökte a sendát, ami megindult az ötödik körcikk felé, de mielőtt a hatodikat elérte volna, elkanyarodott és belökött egy ennurit a dzsuenbe. Ninda nagyot nézett. A sendá semminek sem ütközött neki az ennuri előtt, márpedig az útja elején nem afelé tartott. Nem is tarthatott, mert ahol Ninda lökése után állt, ott négy golyó választotta el az ennuritól.
– Ezt hogy csináltad?!
– Görbe lökésnek hívják – felelte Áranu, mialatt Osszuni felírta a tíz pontot. – Nem a golyó közepét célzod meg a ríruannal, hanem a szélét. – Kivett egy golyót a tartóból, a tenyerén tartotta, úgy mutatta meg. – Ettől forogni kezd, és kanyarodva gurul. Szép dolgokat lehet vele csinálni, de ne most próbáld ki, mert ezt csak gyakorlással lehet hasznosítani, lemaradnál a játékban.
Ninda vállat vont.
– Valakinek utolsónak is kell lennie.
Igenis kipróbálta néhány lökés alkalmával, és tényleg rosszul szerepelt vele, de nem bánta.
Hellugi két órit lökött be, egy jehit is szeretett volna, de az a hetedik körcikk kuenje előtt megállt, egészen közel hozzá.
– Hing-hing – mondta –, hát ez himmugi, mint a szimmugi. Lökd be, sien.
Ez Rínekinek szólt, aki bólintott és belökte a jehit, a visszapattanó sendá azonban begurult középre és beleesett a dzsuenbe. Így a jehi nem ért pontot.
– Szissz – mondta a kisfiú.
– Hát igen – mondta Osszuni. – Van ilyen.
Kivette a sendát az asztal alatt körbefutó alagútból és Nindára nézett. – Ninda, te választasz körcikket.
Ninda figyelmesen tanulmányozta az asztalt. A nyolc körcikk mindegyikében jócskán voltak még golyók. Húsz fehér (óri, egy pont), nyolc kék (jehi, öt pont), hat piros (ennuri, tíz pont). A sárga golyó, a hilgi a hatodik körcikkben volt, az csak egy pontot ér, amíg van még golyó az asztalon, és mindig visszateszik. Amikor más golyó már nincsen, akkor lehet belökni húsz pontért, és akkor vége a játéknak.
– Hatos – mondta. Osszuni fehér kesztyűs kezével a hatos körcikk közepében levő fehér pontra helyezte a fekete golyót. Ninda lökött egyet, szétugrasztotta a hetedik körcikkben levő csoportot, és középen a dzsuenbe szépen bement egy ennuri és egy jehi, a nyolcadik körcikk kuenjébe pedig egy óri.
– Hűha, sien – mondta a játékvezető.
– Hát hűha bizony – értett egyet Áranu –, tizenhat pont, szép lökés volt. Fog ez menni, dzsangibogárka.
De azért Ninda végül valóban utolsó lett, de ez persze nem zavarta. Az ámdzsi jó játék és kellemesen eltöltötték az időt, neki ez volt a fontos. Játék után pedig leültek a dzsorongit melletti étteremben szendvicset enni, és ő elővette a suagját.
Kedves Ninda!
Fantasztikus, milyen gyorsan változik itt minden. Először bejelentették, hogy mostantól a kormány is lelkesen csatlakozik mindahhoz, amit Te hirdetsz, aztán az ÀLAN kihirdette, hogy feloszlatják magukat, hiszen mostantól a kormány fogja ellátni az ő feladataikat. És képzeld, mennyi eszük volt az ÀLAN-os gyerekeknek, megvárták, hogy a belügy elkezdjen örülni, aztán tették hozzá, hogy mi a kívánságlistájuk, vagyis a feltételek ahhoz, hogy tényleg feloszlassák a mozgalmat. Persze tapodtat sem engedtek a korábbiakból. Erre a belügy elkezdett hápogni, már megint az a gyengeelméjű Kuùvỹrń került elő, Larenka persze most is ízekre szedte. Nem is értem, hogyan veszi valaki még komolyan ezt az alakot. Hazudnak állandóan, annyit se képesek változtatni a viselkedésükön, mint az Ìmì vizén a Śôen homokja.
Persze tudom, hogy ez téged nem érdekel. Mesélek inkább a mi munkánkról Eĩdìvel. Hihetetlen, hogy még csak harmadhónapja csináljuk. Máris van egy csomó eredménye. Néhány állandó tanítványunk lett, akik visszajárnak hozzánk, mindennap a piros órájában találkozunk a Vèlâyn piac mögött. A többségük nem tanul gyorsan, de azért már tudnak néhány dolgot, és van egy-két ember, akik már egészen sok mindent, az ábécé nagy részét például, és a társasági érintkezésben is haladnak. Főleg nyolc-kilenc éves kamaszok, de felnőttek is vannak köztük, húszévesek is. És láncreakcióban megy az egész. Ők is továbbtanítják, amit tanultak, így ők is jobban megjegyzik, és terjednek az ismeretek.
Dúnszi
Ninda ujja gyors mozdulatokkal siklott a képernyőn, a szúnik rövidke vonalakból álló írásának folyékony változatával írt, amikor a rövidke vonalakat összevonják és minden szót egy-egy kacskaringós vonal képvisel. A suag rögtön áttette rendes nyomtatott szúni betűkre. Dúnszi még nem sokat ért a nyelvből, de fordítógéppel persze megérti, és az eredeti szöveget tanulmányozva tanul is.
Kedves Dúnszi, ezek nagyon jó hírek. A legjobb része az, amit láncreakciónak hívsz. Milliók élnek nyomorban és tudatlanságban Szindorián, ennyi embert az ÃNÙ összes önkéntese sem tud oktatásban részesíteni – de ha továbbadják a tudást, akkor el fog terjedni, mint a tűz. Csak a tudás ad kiutat abból, amiben él az ember. Érdeklődéssel várom további híreidet. Ninda.
Elküldte a levelet, megette a szendvicsét és megint elővette a suagot.
– Merre jársz? – érdeklődött Hait, mint már annyiszor.
– Az elsőn vagyok a parkban – felelte Ninda, a szúnik általános szokása szerint figyelmen kívül hagyva, hogy merre jár a hajója. Nem is tartotta számon, csak amikor leszálltak valahol. – Ámdzsit jászottunk a fiúkkal.
– Az melyik játék is?
– Amikor egy nagy kör alakú asztalon golyókat kell lyukakba lökdösni egy hosszú rúddal.
– Ja igen, láttam már.
– Mi újság otthon?
– Hát – Hait elmosolyodott – visszaadtam Hemmíní szerepét.
– De hiszen imádod táncolni!
– Igen, de túl nagy megerőltetés, az orvos nem javasolja.
Ninda szeme elkerekedett.
– Miiii?!
– Úgy bizony. Te mindent értesz kevés szóból is.
– Mi lesz?
– Fiú. Hetvenben itt lesz velünk.
– Nahát! – Ninda összecsapta a kezét. – Az első a családban.
Hait meghatottan mosolygott rá. Ninda persze saját magát is beleszámolta Haiték családjába.
←oct [-1018] LIMELULLÍLIMELULLÍ oc-1 ámdzsi [-22] Csak a tudás ad kiutat abból, amiben él az ember. (Ninda: A fény lúmái, 470.) :: Hallihuat Fónird, 43 659. nodzsat algillíszan, 811oc‑1 oc-2 Szillon [43] A Felhőben minden van, ami a szúniknak kellhet. Bőségesen meg tudnánk termelni mindazt, amire az egész népességünknek szüksége van, élelmet, gépi eszközöket, egyszerűen mindent. Hely is van, ahol ellakjunk. Megtehetnénk, hogy mindannyian visszatérünk a Felhőbe, és soha ki sem mozdulunk onnan. Csak így érdekesebb. (Szinensi: Szúnahaum és a Galaxis, 98.) :: Aufar, Hallihuat Fónird, 43 659. higit dzsanargan, 752oc‑2→
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
740581 – 99,8%
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
835447 g\grant ulysses s\cwgen11.zip::cwgen11.txt
ph-27 hombéban [-198] Azt hiszem, ő az egyetlen oka, hogy nem vállaltam újra kiküldetést. Mindig szerettem eljárni hozzá, de amióta a hombét így berendezték, még otthonosabb lett. A legjobb janníhaum, amit ismerek. Bár megesett, hogy egy-egy másik janníhaumban jártam és ő is ott volt – akkor pedig az volt a legjobb. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 53. sómir) :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 -173 (2159 › 61:23) 740 891 szó (712 435+24 303+4153) 5 134 473 betű (4 968 807+165 666) 5 672 830 jel (@538 357) | 699, 69,9%, 421 731 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 134 szórás -25–109 (na-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2269. nap, 324 szó/nap, 2262 betű/nap, 77:54/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.9.1.:1433, 3088 29. 17:05 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |