„Az életünket múlt, jelen és jövő együtt definiálja.”
Lí-Nindaran: Az Első Szían,
29. sómir
29. sómir
Ḱaŷndïm
59. ńaũḱan 22.
a sárga órája
– Kedves nézőink, a Belső-Galaktikus Hírügynökség kamerája előtt Ẽrśanýn Hoòṙkwḩỹ ügyvédet látják, aki azzal vált ismertté, hogy megtalálta Ninda vér szerinti anyját – saját állítása szerint. Üdvözlöm, ügyvéd úr.
Az ügyvéd rámosolygott a kamerára.
– Üdvözlöm a kedves nézőket és önt is, Szontiszkovarikinde asszony, és engedje meg, hogy először is kiigazítsam egy tévedését. Én már ezt megelőzően is ismert ügyvéd voltam.
– De, gondolom, a Ninda anyja körüli felhajtás jót tett az ismertségének.
– Nos, szerkesztő asszony, nekem eddig is kiterjedt ügyfélköröm volt – felelte az ügyvéd magabiztosan.
– Értem. Akkor beszéljünk a kiterjedt ügyfélkör egyik tagjáról, aki ugyebár Ninda anyja. Hogyan találkoztak? Ő jött el önhöz, vagy ön indított kutatást őutána?
– Nyilván tudja, hogy az ügyfeleimről nem adhatok felvilágosítást.
– No de valamiről mégiscsak kell beszélnünk ebben az interjúban, nem igaz? Aśwůỳt bíró úr tízezer hãỳra bírságolta önt, mert nem mutatta be a genetikai kódot ma reggelre. Holnap bemutatja?
– Hát ezt majd meglátjuk holnap.
– És most bemutatja?
– Hogyhogy „most”?
– A bíróság határozatára ön köteles bemutatni a bizonyítékot, különben napi bírságot fizet, jól mondom?
– Ha el nem érjük a határozat megváltoztatását.
– Rendben. Csakhogy van ebben az ügyben nagyobb hatalom is, mint a Vùleṙń körzeti bíróság. Figyelmeztetem, ügyvéd úr, hogy csillagközi közvetítésben, élő adásban beszélgetünk.
Ezzel Larenka elővett egy olvasót, széthajtogatta és olvasni kezdett.
– Felszólítás. Alulírott Hangikun Szesszinan Nindarangi Szilun Rienszá, a Szúnahaum Testvériség állampolgára felszólítom Ẽrśanýn Hoòṙkwḩỹ ḱaŷndïmi ügyvédet, hogy a nevemben eljáró Larenka Szontiszkovarikinde riporternek az állítólagos anyám genetikai kódját tartalmazó bizonyítékot késedelem nélkül szolgáltassa ki. Ha ezt megtagadja, ügyvédeim azonnal megindítják a büntetőeljárást Sỳÿndoṙeìa Legfelsőbb Bíróságán. Ujjlenyomat: Ninda, ellenjegyezte Hiragi, kiállította a Szúnahaum Testvériség Csillagközi Jogszolgálatának Ninda-irodája, 43 658. fínirrugan. Én ezt most átadtam önnek, ügyvéd úr, erre tanúm több tízmillió néző, és ha nem tesz eleget a felszólításnak, akkor köteles vagyok rendőrt hívni és letartóztattatni önt rablás vádjával. Mi a válasza?
Az ügyvéd holtsápadtan bámult az írásra.
– Ez… ezt az iratot nem ő adta ki – nyögte.
– Rendben, akkor hívok egy rendőrt, és a bíróságon Ninda majd tanúsítja, hogy ő nyomta le.
– Várjon – horkantotta az ügyvéd. Föltápászkodott és kisietett az irodából. Szambovalakorinde átigazította a kamerát a kolléganőjére.
– Kedves nézőink, kérem, ne kössenek fogadásokat, hogy az ügyvéd úr most távozik-e a hátsó kijáraton – kérte őket Larenka szívélyes mosollyal. – Nem teheti meg, mert akkor Ninda nevében elfogatóparancsot kérek ellene a városi kapitányságon. A törvény szerint ugyanis az a genetikai kód személyes adat, és attól kezdve, hogy Ninda kéri a saját személyes adatát, az többé nem tagadható meg. A bíróságnak még igen, neki nem… és igen, azt a felszólítást valóban ő adta ki. Az ügyvédje megkérte rá, és ő habozás nélkül adott ujjlenyomatot. Ez az egész anyahistória őt egyáltalán nem érdekli, de az ügyvédeit igen, és megírták ezt a felszólítást. Ninda pedig bízik az ügyvédeiben, akiket a barátainak tekint, ezért lenyomta. Azt hiszem, kevesen vannak közöttünk, akik elhiszik, hogy Hoòṙkwḩỹ úr a valóságos anyját találta meg, mindenesetre sem Ninda, sem az ügyvédei, sem én nem hiszem el. Egy kis hírnevet akart szerezni ezzel a kitalált anyával. Csakhogy egy ügyvédnek át kell gondolnia a lépéseit. Hoòṙkwḩỹ úr nem gondolta át. Most már bármelyik lépése a börtönbe vezethet.
A kamera megpördült, az ajtóban megjelent az ügyvéd. Fölényes vigyor ült a képén.
– Tessék – nyújtott valamit a riporter felé. – Vegyék csak fel, hogy átadtam.
Larenka felállt és egy dobozt nyújtott az ügyvédnek.
– Legyen szíves beletenni.
Hoòṙkwḩỹ a dobozba szórta a genetikai kódot, az operatőr ráközelített. Egy hajtincs volt, éppen olyan világosszőke, mint Nindáé és a legtöbb szindoré.
Larenka lecsukta a dobozt, a nézők a fedelén világító zöld és piros jelzést látták.
– Köszönöm. Amint látják, ez egy két ujjlenyomatos zár. Egy ujjlenyomat már rajta van, azé a szakemberé, aki majd elemezni fogja a génkódot. Most én is elhelyezem rajta az ujjlenyomatomat. – Rányomta a hüvelykujját. Csipogás hallatszott, s a zöld jel pirosra váltott. – Ezt most már csak mi ketten tudjuk felnyitni. Meg fogjuk vizsgálni a génkódot és nyilvánosságra hozzuk, amit megtudunk.
– És ha a kód nem egyezik? – kérdezte az ügyvéd.
– Hát akkor ugyebár önök tévedtek, Hoòṙkwḩỹ úr.
– Magam is így gondolom.
– Kivéve természetesen, ha nem tévedtek, hanem hazudtak.
– Ezt visszautasítom.
– Csak nyugodtan, nekem azonban az a meggyőződésem, hogy ön végig tudta, hogy akit Ninda anyjaként emleget, annak semmi köze Nindához, és egyáltalán semmiféle anya nem létezik.
– Még ön is kerülhet bíróság elé, szerkesztő asszony – emelte fel a hangját az ügyvéd. – Éppen ön említette az imént, hogy a nyilvánosság előtt beszélünk!
– Ahogy mondja, ügyvéd úr. Kíván esetleg sajtópert indítani?
– Még megtörténhet! – dörögte Hoòṙkwḩỹ.
– Örömömre szolgálna. Okvetlenül elmegyek és tudósítok a tárgyalásról. Viszontlátásra.
Tizenöt huszaddal később Larenka már a laborból hívta Ámmaítot.
– Üdvözöllek. – Egy szindor nem érte volna be egyszavas köszönéssel, de hát ő szavanszi volt. – Már készül a géntérkép, és Vwṙẽsỳ is munkához látott már.
– Köszöntelek, Larenka. Jól fölhergelted az ügyvédet?
– Honnan tudod?
– Évek óta nézem a riportjaidat. Ha nem tudsz valakit úgy igazán feldühíteni, nem is érzed jól magad.
Larenka elmesélte találkozójukat.
– Végig az volt az érzésem, hogy fogalma sincs, milyen folyóba dobta a hálóját. Szerintem elmulasztott utánanézni a genetikának és a génkódelemzésnek. Azt hiszi, hogy a mintából, amit adott, nem tudunk mást megállapítani, mint hogy a mintaadó nőnemű-e és Nindával ötvenszázalékos egyezésben áll-e.
– Hát ezt jól hiszi – nevetett Ámmaít. – Hogy is számíthatna a mi rafinériánkra?
– Ha egy ilyen formátumú ember ilyen jelentőségű ügybe kezd, legyen korlátlan fantáziája. Gondolom, figyeled az itteni sajtót. Talán csak a szürke órájában nem jelenik meg huszadonként ötven újabb cikk Ninda anyjáról, miközben persze semmi új közlendőjük nincs, a semmit elemezgetik a végtelenségig. Ugrásra készen állnak. És tudod, én elég régi motoros vagyok a szakmában ahhoz, hogy lássam, Hoòṙkwḩỹnak egyáltalán nincsen olyan jó sajtója, mint hiszi. Semlegesek, igen, látszatra azok, de ha az derül ki, hogy Ninda valódi anyját találta meg, akkor nem az övé lesz a dicsőség, hanem az anyáé, ha pedig misztifikáció, akkor szétszedik. Azazhogy együtt szedjük szét persze. Ha az elméletünk beigazolódik, holnap sárgára az ügyvéd úr azt fogja kívánni, bárcsak sose hallott volna Nindáról.
Ámmaít egyetértően bólogatott.
– Mit gondolsz, mekkora az esély, hogy egy lũakẽàńi csavargó hallhatott már Nindáról?
– Minimális – felelte Larenka gondolkodás nélkül. – Teljesen el vannak vágva a hírközléstől. Írni-olvasni sem tudnak. Az egyetlen, ahonnan értesülhetnek bármiről, ami a városon kívül zajlik, az a néhány ósdi mozi, ahova Ninda is járt. Csakhogy azokat a hatalom ellenőrzi, és őróla egy szó sem esik. Várj, Vwṙẽsỳ hív, bekapcsolom a beszélgetésbe.
←ob-8 ügyvédek [-13] Barátokra mindig szükségem volt. Ügyvédekre soha. (Ninda: Életem egy falevélen, 70. sómir) :: Szúnahaum, Szildzsarit-Nígí, 43 658. nodzsat szammunan, 390ob‑8 ob-9 génminta [13] Az életünket múlt, jelen és jövő együtt definiálja. (Lí-Nindaran: Az Első Szían, 29. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. ńaũḱan 22., a sárga órájaob‑9 ob-10 leleplezés [-24] Ha mások úgy gondolják, hogy fontos vagy nekik, minden fontos lesz, ami veled kapcsolatos. Az is, hogy mit reggeliztél. Rá kell jönnöd, hogy nem az a fontos, hogy másoknak mi fontos. Hanem az, ami neked magadnak fontos. (Szinensi: Összegyűjtött lúmáim, 266.) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. ńaũḱan 23., a sárga órájaob‑10→
605865 b\bunyan john\jbun310.zip::jbun310.txt
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
688919 – 99,7%
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
ph-21 id [-470] ()ph‑21 ·· -395 734 121 szó (705 897+24 081+4143) 5 085 877 betű (4 921 786+164 091) 5 623 605 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2228. nap, 327 szó/nap, 2282 betű/nap, 77:09/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.8.1.:1262, 3086 18. 10:47 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |