„Minden kitalált ember létezik, és minden létező ember kitalált.”
Hait Kirísz: Emlékiratok, 115.
Ḱaŷndïm
59. ńaũḱan 25.
a piros órája
Kedves Ninda!
Tudom, hogy Téged nem érdekel a politika, de muszáj elmesélnem, ami történik. Ne haragudj. Larenka Szontiszkovarikinde igazi sztár lett a hülye ügyvéd leleplezésével. A Můtṙesŷn parkban ma reggel nagygyűlést tartott az ÀLAN, ő is beszédet mondott, imád téged, és őt is imádják. Tartottak egy anonim számlálást. A parkban kilencszáztízezer ember nyomott gombot, az egész országban pedig tizenegymillió. Tizenegymillió rajongód van Sỳÿndoṙeìa világain!
Én is megnyomtam a gombot. Hiszen anonim.
De akkor beszélek olyasmiről is, ami jobban érdekelhet Téged. Képzeld, Eĩdì Samṙỹn randira hívott. A Ḱaẅnůt cukrászdában találkozunk, mindjárt indulok, amint megírtam ezt a levelet. Helyes lány. Persze nekem Te maradsz a favorit, csak hát messze vagy. Ami még nem is lenne baj, de nem is érdekellek.
Dúnszi
Dẁnśy elküldte a levelet, és néhány huszaddal később már a cukrászdában ült, egyetlen huszaddal a megbeszélt időpont előtt. A lány hajszálpontosan érkezett. Az ő köreikben a pontosság csak egy volt a sok követelmény közül, amiknek eleget tenni a jó modor alapvető része volt.
Dẁnśy felállt, amikor a lány az asztalhoz lépett. Kezet fogtak és üdvözölték egymást, hosszadalmasan, a sỳÿndoṙ szokásoknak megfelelően állva. Aztán leültek, és következett a beszélgetésnek az a része, amit môytlëwnnek hívnak, a hosszadalmas érdeklődés a másik hogylétéről, családjának hogylétéről, és az erre adott szertartásos válaszok. Sütit rendelni csak ezután volt szabad.
Eĩdìvel osztálytársak voltak, tehát aznap is találkoztak már, ezért az illem megengedte, hogy ezt a részt meglehetősen lerövidítsék. Három huszad alatt túlestek rajta.
– Van egy kérdésem, kẁaỹp – tért Eĩdì a lényegre. Mivel ez randi volt, nem szólíthatták egymást a személynevükön, az elképzelhetetlen bizalmaskodás lett volna. Kẁaỹp valami olyasmit jelentett, mint „jóravaló fiatalember”. – Tudod, ezt a randit nem egészen a magam jószántából kértem.
Dẁnśy meglepve nézett rá. Még ha Eĩdìnek valamelyik barátnője tanácsolta is, hogy randizzon vele, ezt akkor sem illett kimondani.
– Most megleptél, sÿeyn – próbált a randira való illemszabályok szerint felelni.
– Igen, én is meg voltam lepve, kẁaỹp. – Eĩdì lepillantott a tányérjára, amin egy épp csak megkezdett ùrleyś fánk árválkodott, aztán a fiúra nézett. – Tudod, kaptam egy levelet, amiben aziránt tudakozódnak rendkívül udvariasan és választékosan, hogy nem lennék-e olyan kedves randira hívni téged egy olyan helyre, ahol egyikünket sem lát a családunk – ezt külön kihangsúlyozta, mintha éppen elképzelhető lenne, hogy a család figyel valakit, aki randira megy –, és amikor találkoztunk, átadni neked az ő üdvözletét. Ami történetesen elég nagy illetlenség részemről, és ezért külön elnézést kért.
– Nahát, sÿeyn… nem is értem. Ki írta a levelet?
– Hát ez az. – Eĩdì hátrasimította szőkésbarna haját, ami olyan hosszú volt, mint egy fiúnak, de őbenne éppen ez volt a különleges. – A levél egyenesen Égszínkék Meseországból érkezett, a Tarkabarka Sütemények Sütödéjéből. Igazán meglepetésemre szolgáltál, kẁaỹp. Nem gondoltam, hogy ilyen helyen is vannak ismeretségeid.
Dẁnśy szabályszerűen lefagyott. Pontosan tudta, ki süti a süteményeket a mesebeli sütödében. Nagy volt már és nem volt kistestvére, de jól emlékezett. Az összes mesealak pótnagymamája, Ãmṙasîn anyó.
De honnan tudja Larenka… vagyis… biztos, hogy tudja? Persze hogy biztos. Ha a külügyminiszter-helyettes fiával akart volna találkozni, nem nevezi magát Ãmṙasîn anyónak.
– Úgy látom, én is megleptelek, Dẁnśy – nyomta meg a nevet Eĩdì. – Ez végül is nem igazi randi, csak egy üzenetközvetítés, fölösleges, hogy kẁaỹpnak szólítsalak. Szóval? Ki az, aki nem mer fenséges színed elé járulni, és engem bíz meg a közvetítéssel? Mert azt látom rajtad, hogy te tudod.
– Én… hát… tényleg eléggé ledöbbentem.
– Miért nem ő maga ad neked randit?
– Ööö… nem egészen erről van szó.
– Úgy? Hát miről van szó?
– Várj, kérlek. – Dẁnśy valahogyn összeszedte a gondolatait. – Hadd kérdezzek előbb én valamit. Mondott valami konkrétat azon kívül, hogy hívj engem randira?
– Igen. Írjam meg, hogy mit szóltál az üzenetéhez.
– Értem… hát… esetleg megtennéd, hogy írsz neki?
– Kérlek, ahogy kívánod.
Eĩdì elővette a vỳriĩsét és lefirkantott egy üzenetet.
– Megírtam, hogy a cukrászdában ülünk. És most…
A vỳriĩs megrezzent a kezében. A képernyőre pillantott, aztán csak odafordította a fiú felé.
Lennétek szívesek elsétálni a Dâmirõn és az ẂWleyṙ sarkára? Valaki várni fog ott benneteket. Nem kell sietni, nyugodtan egyétek meg a sütiteket.
– Ezt… ezt nem lehetett ilyen gyorsan megírni – suttogta a lány.
– Miért, az utcasarokra annak a valakinek oda lehetett érni?
– Mi folyik itt, Dẁnśy?
A fiú körbepillantott a kis cukrászdában.
– Ne itt. Együk meg a sütit és menjünk.
– Mi folyik itt, Dẁnśy? – kérdezte Eĩdì ugyanazzal a hangsúllyal egy huszaddal később, már az utcán.
– Nem igazán tudnám megmondani.
– Te tudod, kicsoda Ãmṙasîn anyó?
– Igen… tudom. Csak azt nem értem, ő honnan tudja, hogy én ki vagyok.
– Megmagyaráznád?
– Jobb, ha egyelőre nem. – A fiú megállt, körülnézett és komoly arccal nézett a lányra. – És igazából jobb lenne, ha most szépen hazamennél és elfelejtenéd ezt az egészet.
– Van is eszemben. – Eĩdì habozott egy pillanatig. – Mármint… kinek lenne jobb?
– Neked. Az apád miatt.
Eĩdì apja Òrśen Samṙỹn volt, a belügyminisztérium fővárosi politikai felelőse. Az iskolájukba csupa magas rangú állami hivatalnok gyereke járt.
– Mi van az apámmal?
– Nem örülne, ha találkoznál Ãmṙasîn anyóval. És nem ő kerülne bajba, hanem te.
Eĩdì határozott léptekkel elindult.
– Hát majd meglátjuk. Nem kell neki mindent tudnia.
A megjelölt sarok két csendes kis utca kereszteződése volt, nem messze a cukrászdától. Nem láttak a környéken senkit. De amikor odaértek, egy kapualjból kiszólt egy férfi.
– A ruhaüzlet bejárata előtt áll egy világoskék mikrobusz. A rendszáma 16207090. Menjetek oda.
Azzal belépett a kapun és eltűnt.
– De hülye vagyok – csattant föl Eĩdì. – Te szervezted meg ezt az egészet! El akarsz kápráztatni, titkosügynökösdit játszol nekem. Te ennyire sivataglakónak hiszel engem?!
Dẁnśy tiltakozóan fölemelte a kezét.
– Eĩdì… én sem tudok többet, mint te. Vagyis csak annyival, hogy kicsoda Ãmṙasîn anyó, de ez minden.
– Jól van, kẁaỹp, és kicsoda Ãmṙasîn anyó?
– Nézd… nem szeretném itt az utcán kimondani.
– Ismerem?
– Igen… láttad már.
– A sulinkba jár?
– Nem… ő felnőtt. A tévében láttad.
Eĩdì kicsit eltátotta a száját és egy szót sem szólt már, amíg odaértek a mikrobuszhoz. Vêystůni gyártmány volt, új, elég jó kocsi. Amikor odaértek, az ajtó félrecsúszott, és egy férfi dugta ki rajta a fejét.
– Szálljatok be – mondta minden üdvözlés nélkül.
Dẁnśy belépett a kocsiba, s a nyomában Eĩdì is, habozás nélkül. Bent sötét volt, de aztán az ajtó becsukódott, kigyulladt a fény, s a velük szemben levő ülésen egy zöldes bőrű nőt pillantottak meg. Eĩdì döbbenten meredt rá.
– Lâreńkà Sôõntïśkovarẙŷkindẽ?!
←ob-11 sirgásahi [-21] Hogy mi tette őt naggyá a tömegek szemében, és mitől volt nagy valóságosan, az két teljesen különböző dolog. (Sileni: Ninda élete, 177.) :: Szíminnu, 43 658. higit nahangan, 660ob‑11 sirgásahi ob-12 randi [-4] Minden kitalált ember létezik, és minden létező ember kitalált. (Hait Kirísz: Emlékiratok, 115.) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. ńaũḱan 25., a piros órájaob‑12 randi ob-13 Larenka [16] Ha még gyerek vagy és megkérdezik, mi akarsz lenni, amikor felnősz, feleld azt: önmagam akarok lenni. (Ninda: Beszélgetések, 266.)ob‑13 Larenka→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
730267 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-27 id [-1019] () :: , , , ph‑27 id ·· -997 740 008 szó (711 614+24 251+4143) 5 128 337 betű (4 963 007+165 330) 5 666 611 jel (@538 274) | 699, 69,9%, 421 730 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 131 szórás -22–109 (na-7, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2264. nap, 325 szó/nap, 2265 betű/nap, 77:44/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.8.26.:1304, 3084 24. 21:37 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |