„Ha mások úgy gondolják, hogy fontos vagy nekik, minden fontos lesz, ami veled kapcsolatos. Az is, hogy mit reggeliztél. Rá kell jönnöd, hogy nem az a fontos, hogy másoknak mi fontos. Hanem az, ami neked magadnak fontos.”
Szinensi: Összegyűjtött lúmáim,
266.
266.
Ḱaŷndïm
59. ńaũḱan 23.
a sárga órája
Aśwůỳt bíró ellenséges tekintettel pillantott körbe a riporterek hadán, akik megtöltötték a tárgyalótermet.
– Hölgyeim és uraim – recsegte a mikrofonba –, az én bíróságomon nem szokás a sajtó képviselőit kiküldeni a teremből. De ha nem tartanak rendet, akkor ez be fog következni, éspedig a jelen ügy egész tartamára zárt tárgyalást fogok elrendelni. Teljes csendet követelek. Megértették?
A riporterek bűnbánóan bólogattak.
– Így már jobb. Nos tehát, Hoòṙkwḩỹ ügyvéd úr, ön egyetlenegyszer kisírt nálam egynapi haladékot arra, hogy a bizonyítékot bemutassa. – A bíró szemrehányóan nézett le emelvényéről az ügyvédre, aki tisztelettudóan, de igaza tökéletes tudatában pillantott vissza rá. – Erre a sajtóból kell értesülnöm arról, hogy egy tévériporternek már előbb átadta. Mivel magyarázza magatartását?
Az ügyvéd felállt és ünnepélyesre igazította testtartását.
– Tisztelt bíró úr, a bizonyíték nem sokkal azt megelőzően jutott el kezemhez, hogy átadtam Szontiszkovarikinde asszonynak. Természetesen szándékomban állt, hogy ma mindenféleképpen átadjam önnek is.
– Helyes, akkor hát legyen szíves.
Az ügyvéd a bírósági titkárhoz járult és átadott neki egy lezárt fiolát.
– Ön most annak a személynek a génmintáját adta át, akiről feltételezi, hogy a Nìïndà nevű gyermek vér szerinti anyja?
– Igen, bíró úr, annak a személynek a mintáját.
– Felfedi ennek a személynek a kilétét?
– Ügyfelem nem hatalmazott fel rá, hogy felfedjem a kilétét, bíró úr.
– Értem. Ön a tegnapi tévéinterjúban ugyebár azért adta át a génmintát, mert egy személyesen Nìïndà által kiadott felszólítást kapott rá.
– Igen, bíró úr.
– Feltételezem – folytatta a bíró nagyon fenyegetően –, hogy ha úgyszintén személyesen őáltala kiadott felszólítást kapna arra, hogy felfedje ügyfele kilétét, engedelmeskedne?!
Aśwůỳt olyan dühösen harsogta el a kérdést, hogy a teremben mindenki arra számított, hogy most azonnal felmutatja ezt az iratot. A riporterek pisszenni se mertek, moccanás nélkül ültek, álltak a helyükön, és nagyon élvezték a műsort.
– Sajnos, bíró úr – közölte Hoòṙkwḩỹ egy igazi kötelességtudó ember állhatatosságával –, ügyfelemmel kötött megállapodásom ezt nem teszi lehetővé, ezért nem lenne más választásom, mint vállalni a börtönt.
– Egy valódi mártír! – reccsent a bíró. – Erre majd még visszatérünk, de van egy tanúnk, aki a meghallgatás előtt jelentkezett nálam, hogy vallomást kíván tenni. A bíróság Larenka Szontiszkovarikindét szólítja.
– Tiltakozom – vágta rá az ügyvéd, mialatt a teremőr kinyitotta az ajtót és beszólította a riportert. – Ez még nem tárgyalás, bíró úr.
– Elutasítom.
– A szerkesztő asszony közismerten elfogult Nìïndà javára.
– Ez miért zavarja ügyvéd urat? Nem az a célja mindannyiunknak, hogy anya és gyermeke egymásra találhasson?!
Larenka megállt a bírói emelvény előtt, az ügyvédtől néhány lépésnyire, fehér kỳopján az ÀLAN mozgalom jelvényével, és rámosolygott a férfiakra.
– Jó napot, bíró úr, jó napot, ügyvéd úr.
– Üdvözlöm, asszonyom – felelte a bíró nyájasan, de távolságtartóan. – Ön kívánt tanúvallomást tenni. Hallgatjuk.
– Tisztelt bíró úr, szeretném tanúsítani, hogy Hoòṙkwḩỹ ügyvéd úr tegnap a sárga órájában átadta nekem ügyfele genetikai mintáját.
– Tudom, láttam a tévében. Elküldte a Testvériségnek?
– Nem, bíró úr.
– Netán ők küldték ide Nìïndà kódját? – ráncolta a homlokát Aśwůỳt hitetlenkedve, mert az csakugyan módfelett valószínűtlen volt, hogy a Testvériség erre hajlandó legyen.
– Nem, bíró úr.
– Hát akkor? Egy egész nap telt el, és még mindig nem hasonlították össze?
– Nem, bíró úr, és nem is fogjuk.
– És miért nem csinálták meg?
– Mert akinek a génmintáját Hoòṙkwḩỹ ügyvéd úr volt szíves átadni, az nem lehet Ninda anyja.
A bíró döbbenten nézett a riporterre, még előre is dőlt ültében.
– Micsoda? Csak nem azt akarja mondani, hogy egy férfi mintáját kapták?!
– Nem, bíró úr – felelte Larenka változatlanul higgadtan és magabiztosan. – A génkód egy nőé. Csakhogy az a nő soha nem szült gyereket.
A bíró harminchét évét meghazudtoló energiával talpra ugrott és mindkét tenyerével rávágott az asztalra.
– Asszonyom! – üvöltötte. – Ön hülyének néz engem?! A genetikai minta az egyén fogantatásától adott és élete folyamán többé nem változik! Hogyan tudna bárki kiolvasni belőle olyan információt, ami nincs benne?!
– Ez az információ nem a mintából való, tisztelt bíró úr.
– Hanem honnan való?!
– Egy interjúból, amit három éve készítettek. Az interjúalany többek között beszélt arról, hogy örökbefogadott egy kisfiút, mert neki orvosilag nem lehet gyermeke. Az interjúalany Mynśîìn Hoòṙkwḩỹ operaénekesnő, az ügyvéd úr húga.
– És az ő mintáját kapták?! – harsogta elképedve a bíró.
– Igen, bíró úr.
– Honnan tudja?!
– Miután az ügyvéd úr kisietett és hamarosan hozta a mintát, biztos voltam benne, hogy azon frissiben szerezte. Nem is volt becsomagolva. Olyantól vette, aki ott volt a házban. Számítottam erre, ezért már előzetesen felkértem egy magánnyomozót, hogy szerezzen génmintákat. Ez könnyű volt egy beröppenő minirobottal, amely végigjárta az épületet, észrevétlenül rászállt az emberek fejére, mintát vett a hajukból és már el is repült. – Larenka felmutatta két ujja között a bogár méretű robotot. – Tizenhét embert találtunk az épületben rajta és rajtam kívül. Nyolc nőt, abból kettő gyermek. A hat felnőtt nővel kezdtük, és meg is találtuk. Nálam van dr. Ômsevã genetikus jelentése, ő maga pedig a folyosón várakozik. A magánnyomozó, Vwṙẽsỳ úr szintén itt van. Jól van, ügyvéd úr?
Hoòṙkwḩỹ leroskadt egy székre, levegő után kapkodott és nem úgy festett, mint aki jól van. A bíró mentőt hívott, a tárgyalás félbeszakadt.
A piros órájának végén a Mâànt Kórház kardiológiai osztályának ügyeleti szobája hiperfonhívást kapott. Ùsaḩý doktor vette fel. Egy barna bőrű, széles arcvonású férfi volt.
– Hiragi vagyok, ügyvéd. Hoòṙkwḩỹ úr kezelőorvosát keresem.
– Ùsaḩý, kardiológus, parancsoljon.
– Hogy van a pályatársam?
– Nyilván tudja, hogy erre nem válaszolhatok.
– No, én beérném egy „jól – rosszul” válasszal.
– Aránylag jól van.
– Örülök neki. Azt hiszem, a hívásomtól még jobban lesz, ha átadja az üzenetemet. Nem lesz büntetőeljárás. Semmi sem lesz. A szégyentől nem tudjuk megmenteni, de a börtönt megússza. Ninda utasítása.
Az orvos felvonta a szemöldökét. Szindor volt, ḱaŷndïmi lakos, hogyne tudta volna, ki Ninda. Az ingadozók közé tartozott.
– Nìïndà utasítása?
– Hát hiszen ő a főnök, tudja. Nem akarja az ügyvéd úr vérét ontani, azt mondta, neki azzal semmivel sem lesz jobb, hagyjuk békén. Hát békén hagyjuk. A húgát is. Lesz szíves átadni neki az üzenetet?
– Feltétlenül átadom.
Mint minden Nindával kapcsolatos hír, ez is óriási nyilvánosságot kapott, néhány huszadon belül az egész Államszövetség tudott róla, s mindazok az országok, ahová már elért Ninda hírneve. Ninda megkegyelmezett az ostoba ügyvédnek, aki az ő hátán akart híres lenni!
Ezért a nagylelkűségért még jobban imádták azok, akik addig imádták, és folyamatosan nőtt a tábora.
←ob-9 génminta [13] Az életünket múlt, jelen és jövő együtt definiálja. (Lí-Nindaran: Az Első Szían, 29. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. ńaũḱan 22., a sárga órájaob‑9 génminta ob-10 leleplezés [-24] Ha mások úgy gondolják, hogy fontos vagy nekik, minden fontos lesz, ami veled kapcsolatos. Az is, hogy mit reggeliztél. Rá kell jönnöd, hogy nem az a fontos, hogy másoknak mi fontos. Hanem az, ami neked magadnak fontos. (Szinensi: Összegyűjtött lúmáim, 266.) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. ńaũḱan 23., a sárga órájaob‑10 leleplezés ob-11 sirgásahi [-21] Hogy mi tette őt naggyá a tömegek szemében, és mitől volt nagy valóságosan, az két teljesen különböző dolog. (Sileni: Ninda élete, 177.) :: Szíminnu, 43 658. higit nahangan, 660ob‑11 sirgásahi→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
709142 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-21 id [-899] ()ph‑21 id ·· -824 733 692 szó (705 468+24 081+4143) 5 082 850 betű (4 918 759+164 091) 5 620 578 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2226. nap, 327 szó/nap, 2283 betű/nap, 77:05/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.30.:34, 3085 16. 8:53 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |