„Nem Ninda a válasz minden elképzelhető kérdésre. Ninda a kérdés minden elképzelhető válaszra.”
ÀLAN: Hősköltemény
A tömegből kivált egy ember, néhány lépést tett Ninda felé, és megállt az asztala másik oldalán levő pad mellett.
– Sera Rakragun vagyok, a Rinnaszik Hírek tudósítója. Megengeded, hogy leüljek és feltegyek néhány kérdést?
Szúni nyelven beszélt, hibátlanul. Ninda bólintott.
– Csak nyugodtan.
A férfi helyet foglalt, a levegőbe helyezett egy kameragömböt, és először is innivalót rendelt magának, nyilván ismerte a szúni szokásokat.
– A személynevem Sera – kezdte. – Szúni időszámítás szerint hatszáztíz éves vagyok. Ervan világán születtem, nagyon messze innen, de régóta Gresszin élek, most hazafelé tartok Algráról, egy riportkörútról.
Az Angaur Dzsúrarengi nem járt Algrán, de ez Nindát nem zavarta, a riporter felszállhatott Singupon vagy éppen bárhol az űrben egy másik hajóról, nem volt jelentősége.
– Őszintén bevallva zavarban vagyok – mosolygott a férfi. – Ugyanis én egészen másféle riportokhoz vagyok szokva. Még soha nem beszélgettem híres emberrel.
– Az én hírnevemnek semmi jelentősége – vont vállat Ninda. – Milyen riportokhoz vagy szokva?
– Én az úgynevezett kisemberekkel szoktam beszélgetni. Most például Algrán olyan embereket kérdeztem a munkájukról, akik növénytermesztéssel foglalkoznak. Algra jelentős mezőgazdasági világ.
– Akkor beszélj velem is úgy, ahogy velük, és menni fog – felelte Ninda azzal a szelíd mosollyal, amit akkor már több száz világon ismertek.
– Örömmel. Mondd, miért jöttél most ide, az Angaur Dzsúrarengi suárjába?
Ninda vállat vont.
– Miért ne? Itt is emberek vannak. Dzserangok vagy szúnik – nem mindegy? Mindannyian emberek vagyunk.
– Sokszor megfigyelhettük, hogy téged nagyon érdekelnek az emberek. Most is, miközben velem beszélgetsz, ezeknek az embereknek az arcát tanulmányozod, akik itt összegyűltek a fogadtatásodra. Mit tartasz a legérdekesebbnek az emberekben?
– Hadd kérdezzek valamit. Hány ember él a Galaxisban?
– Ezt senki sem tudja, de a legkisebb becslés tíz a tizennyolcadik hatványon, a nagyobbak ennek a százszorosa, ezerszerese.
– El tudod képzelni, hogy létezzen két ember, akiknek teljesen ugyanaz az elméje, ugyanúgy gondolkodnak, ugyanaz a látásmódjuk mindenről?
A riporter elmosolyodott.
– Nem, ezt nem tudom elképzelni.
– Látod, ezzel meg is válaszoltad a saját kérdésedet, Sera. A Galaxis millió és millió világán élő emberek, akikből egy-egy világon is lehet sok millió vagy még több, mind-mind, egytől egyig másmilyenek. Ez ne lenne érdekes?
– Értem. Ebből a szempontból még valóban nem vizsgáltam a kérdést. Te többek között arról vagy ismert, hogy folyton beszélgetsz az emberekkel, akármerre jársz.
– Dehogyis.
– Kérem?
– Nem én vagyok az, aki folyton beszélget. Mások azok, akik nem beszélgetnek. Mondhatni, nem én vagyok az, aki arról híres, hogy beszélget, hanem mások azok, akik arról nem híresek, hogy nem beszélgetnek. Márpedig beszélgetni valakivel annyi, mint odafigyelni rá, odafigyelni pedig annyi, mint megpróbálni megérteni valamit abból, ahogyan ő látja a világot, az adott kérdést, amiről szó esik, s ezzel gazdagodik világképünk. Azzal pedig énképünk gazdagodik, ha a beszélgetés során közvetve vagy közvetlenül megtudunk valamit arról, hogyan lát a másik minket vagy azokat a dolgokat, amik nekünk fontosak. Ráadásul még szórakoztató is. Az embereknek…
A Galaxis egy távoli zugában Vỳḩaůteń külügyminiszter-helyettes elgyötört arccal lenyomta a némító gombját. Íróasztalára könyökölt, lüktető homlokát a bal kezére támasztotta, a jobbal pedig keresgélni kezdett valami csillapítót.
Ő a Galaxis legnagyobb ostobája. Idióta, eszement barom. Nem elég, hogy elhitte és másokkal is elhitette a saját őrült hülyeségét, még nyilvánosságra is hozatta! Megérdemli, ami most következik. Menesztés, bíróság, börtön. Egyetlen ostobasággal többet ártott az országnak, mint… mint…
Nem keresett hasonlatot. Végre meglelte a készüléket, amit keresett. A homlokához tartotta és lenyomta a gombot. A fejfájás csakhamar csillapodott, bár a nyomában támadt zúgó, bizsergő érzés se volt éppen kellemes. Mindegy. Már csak egyetlen dolgot tehet, és most azonnal meg is teszi.
Írni kezdett.
Tisztelt miniszterelnök úr! Ezennel mint a „Nìïndà csupán egy animáció” kampány értelmi szerzője, vállalva az ezzel járó teljes politikai és jogi felelősséget, visszaadom Önnek megbízatásomat és állok elébe az ezután következő vizsgálatnak. Nìïndà olyan körülmények között, népes hallgatóság körében nyilatkozik, amely körülmények lehetetlenné teszik kampányunk állításának további fenntartását. Vỳḩaůteń külügyminiszter-helyettes.
Aztán csak ült, bámulta a szőke sỳÿndoṙ kislányt, aki nyugodt magabiztossággal nyilatkozik a riporternek, s bár a hangot nem kapcsolta vissza, pontosan tudta, hogy azok a gyerektől elképzelhetetlennek tartott, mélyen filozófiai gondolatok hangzanak el most is.
Néhány huszadon belül ott volt a válasz.
Tisztelt miniszterhelyettes úr! Lemondását köszönettel vettem, de nem fogadom el. Ön továbbra is bírja bizalmamat. Mindenki tévedhet, Ön is. Én is tévedhetek, és pontosan ezt tenném, ha egy ilyen jelentéktelen ügy miatt megválnék egy kiváló szakembertől. Kérem, gondoskodjék a kampány visszavonásáról, de ne engedje nyilvánosságra jutni annak eredetét. Sãlmẃnt miniszterelnök.
Vỳḩaůteń mély sóhajjal bólintott. Hát jó. Akkor marad a helyén és teszi, amit tud. Ami éppenséggel nem sok, de nincs más választása. Valakinek el kell végezni ezt a munkát. Lehet, hogy a kormány politikája külföldön nem népszerű, de az Államszövetségnek márpedig ez a kormánya van, és ők ezt a politikát folytatják. Egyedül a nemzet mondhat véleményt a kormány politikájáról, kétévenként a választásokon, az elnök úr munkájáról pedig hatévenként az elnökválasztáson. A nemzet bölcsességében kételkedni pedig vétek. Nem is: ostobaság. Ha nem hiszünk a nemzet bölcsességében, amely tízmilliók egyesített bölcsességét tartalmazza, akkor kiben bízhatunk? Az ellenzékben? Az is része a nemzetnek. Nìïndàban? Ő nem része a nemzetnek, vagyis hát vérségileg igen, de nem tekinti annak magát, és egyébként is csak egy gyerek, de ő maga is éppen azt állítja magáról folyton, hogy semmilyen megoldása nincsen semmire.
El kell ismerni legalább ezt az egy jó tulajdonságát. Az emberek bálványozzák, olyan képességeket tulajdonítanak neki, amikkel objektív szemlélet mellett nem rendelkezhet, de ő maga is ugyanezt állítja, rendre visszaveri a rajongók kéréseit azzal, hogy ő nem képes megváltoztatni Sỳÿndoṙeìa történelmét, erre éppen ők maguk képesek. Legalább nem vindikál magának hamis képességeket, nem afféle népámító, mint egykor Ïẅṙs, akinek az volt az egyetlen képessége, hogy jól tudott beszélni, ezzel alaposan megszedte magát, aztán eltűnt. De hát elkapták és bíróság elé került. Ha Nìïndàt is el lehetne kapni és bíróság elé állítani, mi lenne a vád és mi lenne a bizonyíték? Hazaárulás? De hát hazája neki ez az ország? Szerinte nem. Törvény szerint sem. Igaz, bírósági ítéletek sora szól róla. De az ügyvédei akkor meg kijelentenék, hogy pont az a hazaárulás, ha valaki a kormány pártját fogja… ahogy az az undok zöld nő is hajtogatja…
ŮŨíp, nem jó ez az egész sehogyan sem.
←oa-23 sirmi [87] Mit tegyünk, hogy ne legyen az élet egy rémálom, amiből nincs fölébredés? (Ílgaszaumi, Numird mondásaiból, 160. sómir, 25. singir) :: Angaur Dzsúrarengi, 43 657. szahut dzsorehan, 410oa‑23 oa-24 leköszönés [-25] Nem Ninda a válasz minden elképzelhető kérdésre. Ninda a kérdés minden elképzelhető válaszra. (ÀLAN: Hősköltemény)oa‑24 oa-25 herga [107] A történet leghumorosabb része: bizonyára mi voltunk az elsők a történelemben, akik egy nő genetikai kódjából megmondtuk, szült-e már gyereket. (Ámmaít Ídara: Barátságom Nindával, 1320.) :: Gresszi, Angaur Dzsúrarengi, 43 657. senut nesszihuran, 770oa‑25→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
725102 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-21 id [-931] ()ph‑21 ·· -856 733 660 szó (705 436+24 081+4143) 5 082 599 betű (4 918 508+164 091) 5 620 327 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2223. nap, 328 szó/nap, 2286 betű/nap, 76:59/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.26.:1072, 3085 11. 20:31 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |