Miért hiszitek, hogy hazudhattok nekünk?
Miért néztek ostobának?
Miért hiszitek, hogy megölhettek minket?
Nem tudjátok, mi a nép? (ÀLAN: Hősköltemény) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. śùndë 56., a sárga órájaoa‑22→
„Sokféle érzelem van, amik képesek egy űrben keringő szikladarabot népes, virágzó kultúrává alakítani. A nyereségvágy. Az otthonteremtés vágya. A félelem a túlnépesedéstől, a természeti katasztrófáktól, az elszegényedéstől egy korábbi világon. De csak egy érzelem van, ami képes egy világot elpusztítani. A gyűlölet.”
Ninda: Nemlétező politikai beszédeim,
110.
110.
43 657. famut liktuharan
770
– Ugyan már – mondta Ninda. – Ostobaság. Pár srác egy kicsit beszeszelt és elvesztette a kontrollt. Minek ezt felfújni?
– No igen – felelte Ankan hem Ímuren a Rekki Négyes Televíziótól. – Csakhogy a szavaik igen erős ellenszenvről árulkodnak a szúnikkal szemben.
– Sőt gyűlöletről – tette hozzá Linkeran Hambilariszkavonde a Belső-Galaktikus Hírügynökségtől.
– No és? A Galaxisban számos helyen gyűlölik a szúnikat. Ezt eddig is tudtuk. Egyébként a szavansziakat is, Linkeran. Valószínűleg egyetlen nép sincs, akiket ne gyűlölne valaki. Lehet, hogy nem lenne egyszerű olyanokat találni, akik pont a szvottakartiakat gyűlölik, mert annyira jelentéktelen világ, viszont nagyon szegények, ezért alighanem beleesnek azoknak a gyűlöletébe, akik a szegényeket gyűlölik, de esetleg Szvottakartnak még a nevét se hallották. – Ninda töltött magának egy pohár íhafit, s a képernyőre nézve folytatta. – Például a szindor kormány, mint tudjuk, gyűlöli a szegényeket. De csak a szindorokat, mert úgy érzi, hogy folyamatos problémaforrást jelentenek. Valójában a problémaforrás a szindor kormány. Ha egy szvottakarti ember elutazna Szindoriára, a kormány őt is gyűlölné, nem jobban és nem kevésbé, mint a szindorokat, mert látná rajta, hogy szegény. A gazdagság eltitkolható, de a szegénység meglátszik. – Kortyolt egyet az íhafiból. – Elnézést, eltértem a tárgytól. Igen, sokfelé gyűlölnek minket. No és? Megtanultuk megvédeni magunkat, ha bárhol elkezdenek szórakozni velünk, jön az esszidzsinna és rendet teremt.
– Az esszidzsinna is egyik okozója a szúnik elleni gyűlöletnek – jegyezte meg Linkeran.
– Nem, az esszidzsinna a gyűlöletre adott válasz. De ezáltal gerjeszti a gyűlöletet. Az ervések csavargókkal szembeni gyűlölete kielégül abban, hogy időnként elkapnak egyet, agyba-főbe verik, és ettől okos fejűnek érzik magukat. A csavargók így mondják. Akik a szúnikat gyűlölik, bárhogyan nyilvánítják ezt ki, szembetalálják magukat az esszidzsinnával, akik miatt a gyűlöletük nem elégülhet ki. Tehát fokozódik. A Testvériség álláspontja azonban az, hogy minket nem érdekel, ha ÝŸslẽyt ÝŸslĩn eredetileg nem akart többet, mint megpofozni egy szúnit, és azzal, hogy megakadályoztuk, százszorosára nő benne a gyűlölet, és most már gyilkolni szeretne. Ez az ő problémája, nem a miénk. Kezdjen vele, amit akar. Ha megpróbálja, rajtaveszt, az esszidzsinna résen lesz. Mi a legkisebb gyűlöletmegnyilvánulást sem toleráljuk. De nem is csapunk körülötte akkora hűhót, mint a galaktikus sajtó – ti is pusztán azért, mert én ott voltam. Sokadszor mondtam el, hogy ennek semmi jelentősége.
– Biztos vagy benne, hogy azok a fiúk nem ismertek föl? – kérdezte Hak Tiat Lium a KMR Televíziótól.
– Biztos. Bármilyen hihetetlen számotokra, engem nem ismernek mindenütt a Galaxisban – mosolygott Ninda.
– Ha így folytatódik – dünnyögte a szavanszi tévés –, ez már nem sokáig lesz így.
– Ugyan, Linkeran, ha most ott a stúdióban, ahol ülsz, megjelenne a saját világod egyik legismertebb színésznője, mondjuk éppen a kedvenced, a váratlanság miatt őt sem ismernéd föl!
A riportereken végighullámzott a vidámság, Linkeran nevetett a legjobban.
– Hát az baj lenne, Ninda. Még a végén el is válna tőlem!
Dẁnśy velük nevetett, de aztán kikapcsolta a tévét – úgyis fölveszi persze –, mert az ablakon át fehér fény áradt a szobába. Megvan az előnye annak, hogy a kormányzati kocsik fehérek, az összes szobában világosabb lesz a garázs felé eső oldalon, és lehet tudni, hogy apa kocsija leszállt. Hamarosan hallotta is, hogy apa üdvözli anyát, úgyhogy kiment a hallba.
– Jó estét, fiam – mondta apa, aztán a faliórára nézett, ami vidám piros színt árasztott –, vagyis hát dehogy van este, mindegy. Korábban eljöttem. Jó látni téged.
– Üdvözöllek, apám, örülök, hogy itt vagy.
Vỳḩaůteńék családi légköre semmivel sem volt szertartásosabb, mint akármelyik sỳÿndoṙ családé, a diplomáciai testület elnöke súlyt helyezett arra, hogy magas állása nem teszi őt különleges, mások fölött álló emberré, és ezt külügyminiszter-helyettesi minőségében is megtartotta. Elképzelhetetlen volt, hogy egy hazatérő családtagot ne fogadjanak köszönéssel és egy-két udvarias szóval – de nem többel, az már túlzás lenne.
– Mi újság itthon?
– Még semmi, ami Ḩŵẁnt illeti, de pár nap és meglehetnek a kölykök.
– Helyes.
– Viszont kérdezni szeretnék valamit.
– Egy pillanat.
A miniszterhelyettes belépett a dolgozószobájába, levette hétköznapi, de mégiscsak rangjához illő szürke dõimját és nadrágját – a cipőt már az előtérben házi papucsra cserélte –, kényelmes házi nadrágot és fehér lůmot öltött, és átsétált a nappaliba, ahol helyet foglalt egy fotelban. Dẁnśy követte.
– Hallgatlak, fiam.
– Mi lenne a véleményed, apám, ha sũùnỹ nyelvet akarnék tanulni?
– Tudtommal ṙêḱy nyelven tanulsz – vonta össze szemöldökét az apa. – És tudod, hogy a hipnogép használatát nem támogatom.
– Bírnám a kettőt együtt is.
– Nos, ami a két nyelv egyidejű tanulását illeti, az a véleményem, hogy ha ebben a korban nem tanulod meg felmérni, mennyit bírsz, később jóval nehezebb lesz. A kérdés jelentőségét persze nyilván az adja, hogy a Testvériséggel mostanában elég feszült a viszonyunk.
Dẁnśy bólintott.
– Ezzel kapcsolatban nagyon egyszerű az álláspontom. A politikai ellentétek előbb-utóbb így vagy úgy, de megoldódnak. Ha nem hinnék ebben, alkalmatlan lennék a munkámra. A sũùnỹ pedig a Galaxis, vagy legalábbis a tágabb galaktikus környék egyik fontos nyelve, és akármilyen pályára mész, nagy valószínűséggel hasznát veszed. Tehát teljes támogatásomat élvezed ez ügyben, és amennyire időm engedi, szívesen segítek is. Most nyomban kezdem. A te neved az ő kiejtésükben: Dúnszi Erlahí. Zenei hangsúlyok nélkül. Nemcsak hogy nem használnak zenei hangsúlyokat, föl sem ismerik őket, mintha egyáltalán nem lenne hallásuk. Pedig ők is szeretik a zenét. Az én nevem: Lérejn Víhauten. Nem érzékelik a különbséget i és y, u és w, n és ń, h és ḩ között, és így tovább. No, ki tudod mondani a nevünket így?
Dẁnśy néhányszor próbálkozott.
– Kezdetnek nem rossz. Persze, most jut eszembe, ṙêḱy tanulmányaidnál már találkoztál a dallamtalan beszéddel. Ami azt illeti, a Galaxis nyelveinek többsége dallamtalan.
A fiú tűnődve ült a halvány bézs fotelben és az asztalkán álló kis virágcsendéletet bámulta, mintha akkor látná először.
– Mondd, apám… fogok tudni tényleg beszélni velük?
Vỳḩaůteń megvakarta az orra tövét. Egy pillanatig tűnődött, aztán ujjai hegyét összeillesztve bólintott.
– Jogos kérdés, fiam. Apaként és politikusként is kötelességem válaszolni rá, a kormány tagjaként pedig azon kell dolgoznom, hogy a válasz igen legyen. Ezt nem egyszerű elérni persze. Ṙêḱyvel még csak-csak… ők valamivel türelmesebbek, mint a Testvériség. Velük csakugyan nehéz szót érteni.
– De hiszen nem is állnak velünk szóba.
– Hát ez az – sóhajtott a külügyminiszter-helyettes. – Így a legnehezebb tárgyalni. Mi mindig azon igyekszünk, hogy válaszoljunk mindenkinek, bár persze a válaszaink nem mindig tetszenek nekik… no de mindegy. Elnézésedet kérem, fiam, amiért a problémáimmal terheltelek.
– Szerintem ezek nemcsak a te problémáid, apám. Egész Sỳÿndoṙeìa problémái.
– Ebben igazad van. Ezt elsőként Nìïndà mondta ki, de ettől még kétségtelenül igaz. Néha neki is lehet igaza.
– Általában nincs igaza, apám?
– Nos, hogy is mondjam? Igaza van, és mégsincsen. Kétségtelenül nagy nálunk a szegénység, és a kormány intézkedései is felelősek ezért. De a kormány feladata az, hogy az ország egészének jólétéről gondoskodjon. Eközben nem mindenki jár jól. Sajnos ezt be kell látnunk. Nincsen csodatevő hatalmunk, nem tudjuk a csavargók életét egy pillanat alatt rendbe tenni anélkül, hogy mások aránytalan sérelmet szenvednének. Választásra kényszerülünk.
– Értem, apám. De… miért nem mondod ezt el az embereknek?
←oa-20 karizmatikus [-5] Némelyik filozófus azt mondja, a múlt már elmúlt, a jövő pedig még ismeretlen, hát egyik miatt sem érdemes aggódni vagy szomorkodni. Mivel azonban ezt sok ember mégis megteszi, meg kell néznünk, mi ad nekik okot rá. Az, hogy a múltban velünk történt események kihatnak a jelenünkre és a jövőnkre is. Ebből az egyszerű tényből egész gondolatkomplexum következik. (Lí-Nindaran: Gondolatok, 278. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. śùndë 52., a sárga órájaoa‑20 oa-21 Vỳḩaůteńék [87] Sokféle érzelem van, amik képesek egy űrben keringő szikladarabot népes, virágzó kultúrává alakítani. A nyereségvágy. Az otthonteremtés vágya. A félelem a túlnépesedéstől, a természeti katasztrófáktól, az elszegényedéstől egy korábbi világon. De csak egy érzelem van, ami képes egy világot elpusztítani. A gyűlölet. (Ninda: Nemlétező politikai beszédeim, 110.) :: Angaur Dzsúrarengi, 43 657. famut liktuharan, 770oa‑21 oa-22 forrongás [-25]
Miért hiszitek, hogy hazudhattok nekünk?
Miért néztek ostobának?
Miért hiszitek, hogy megölhettek minket?
Nem tudjátok, mi a nép? (ÀLAN: Hősköltemény) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. śùndë 56., a sárga órájaoa‑22→
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
740087 – 99,8%
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
835447 g\grant ulysses s\cwgen11.zip::cwgen11.txt
ph-27 hombéban [-201] Azt hiszem, ő az egyetlen oka, hogy nem vállaltam újra kiküldetést. Mindig szerettem eljárni hozzá, de amióta a hombét így berendezték, még otthonosabb lett. A legjobb janníhaum, amit ismerek. Bár megesett, hogy egy-egy másik janníhaumban jártam és ő is ott volt – akkor pedig az volt a legjobb. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 53. sómir) :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 -176 (2159 › 61:23) 740 888 szó (712 432+24 303+4153) 5 134 455 betű (4 968 789+165 666) 5 672 812 jel (@538 357) | 699, 69,9%, 421 731 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 134 szórás -25–109 (na-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2269. nap, 324 szó/nap, 2262 betű/nap, 77:54/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.9.1.:1433, 3088 29. 15:23 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |