„Ez egyike sajátos tulajdonságainak. Mindenütt nyomot hagy. Ahogy egyre többfelé járt a Galaxisban, egyre többen emlékeztek rá. Az első namindanja előtt még csak Szindoria és Szaisz. Csak? Két egész világ.”
Sileni: Ninda élete, 159.
Senkinek nem okozott meglepetést, hogy Nindának most már két háziállata van. Az már igen, hogy az új állat egy ivut. Ez nagyon ritka állat, többen mondták, hogy nemigen tudnak még egyről egész Szúnahaumon – Ninda persze tudta, hogy nincs egy sem, hiszen érzékelnék egymást. Lýŷ azt is meg tudta mondani, hogy az egész Felhőben nincsen több ivut, mert ők számon tartják egymást, tudják, ki hol jár.
– Érdekes dolog ez a mi érzékelésünk – mondta. – Amikor megérkeztem, nem tudtuk venni egymás jeleit, amíg a hajó zárva volt, mert a mentális hullámok nem hatolnak át a vastag falakon. De amikor te elindultál Szindoriáról, kapcsolatban maradhattunk, mert én már jártam az Aulang Laipon és kiderítettem, hogy hol tudok bejutni a jeleimmel abba a rendszerbe, ami a külvilág fizikai érzékelését biztosítja. A kirik nem tudják ezt megcsinálni, ők soha nem tudnak jeleket bejuttatni a zárt hajóba, vagy onnan kifelé. De én is csak naprendszeren belül, hipertéri távolságon már nem. Ha viszont erdőantennát használsz, akkor hipertéri távolságon tudunk érintkezni. De azzal csak hipertéri távolságon, mert a hullám nem tud előbb visszatérni a normál térbe.
– Akkor ha ugyanannak a rendszernek két világán vagyunk, csak fénysebességgel tudunk érintkezni? – kérdezte Szinensi.
– Nem, annál gyorsabban, de nem hipersebességgel. A fizikusaitok sok mindent tudnak mindkét térről és azok kapcsolatáról, de nem eleget. Amikor az Aulang Laip a Szindoria-rendszer szélén az első ugrásra készülődött, én még Szindorián voltam, öt-hat fényderki távolságra voltunk egymástól, de időeltolódás nélkül érzékeltük egymást. Az egyik, amire ti talán egyszer képesek lesztek, az, hogy megválaszoljátok ezeket a kérdéseket.
– Mi?
– Mi ivutok nem tudjuk az ehhez szükséges tudást elsajátítani. Ismerem a tudományokat. Térfizika. Hiperfizika. Metastabil rendszerfizika. Interfizika. Hangilaoranon ezeket mind tanítják, és akik megtanulják, azok lesznek képesek hiperhajtóműveket és hipertéri kommunikációs rendszereket tervezni. Én ezeket mind megtanultam, többször is, volt olyan gazdám, aki Hangilaoranon saona volt, meg Kerken és Holgpartmszon is éltem olyanokkal, akik ezeket tudták. Kiolvastam az elméjükből mindent. Más ivutok is megtették. De be kellett látnunk, hogy nem tudunk mihez kezdeni ezekkel az ismeretekkel, ez a tudás az ivutok számára azon a határon túl van, amit te, Ninda, találóan hangelímínek neveztél el. A megismerhetőség végső határa. Az emberek számára megismerhető, számunkra nem. Nekünk is megvannak a korlátaink. Nektek emberi elmétek van, számotokra ez belül van a hangelímín. Ha akarjátok, elsajátíthatjátok ezeket a tudományokat – összehasonlíthatatlanul könnyebben persze, mint más emberek –, és talán válaszokat találtok ezekre a kérdésekre. Persze nem tudom, hogy valóságosan lehetséges-e, ahogy azt sem, hogy ha megkapjuk a válaszokat, azoknak lesz-e bármiféle hasznuk vagy jelentőségük. Te, Ninda, aligha fogod megpróbálni, a te elmédtől a természettudományok távol állnak.
– Még azt sem tudom, mik azok – nevetett Ninda.
– E pillanatban nincs is jelentősége. Szinensi, neked természettudományosabb az érdeklődésed, te talán megpróbálkozhatsz ezzel. De a legtöbb esélye a harmadik társatoknak van. Nem tudom, és senki sem tudja. Néhányan közülünk úgy gondolják, hogy ezeket a kérdéseket és még néhányat csak úgy tudunk valaha is megválaszolni, ha különféle fajokba tartozó telepatikus és teleszinesztikus egyének – vagyis emberek, ivutok és kirik – hosszabb ideig tartó, szoros együttműködésben dolgoznak rajta. De azt is gondolják közülünk sokan, hogy ehhez a munkához az emberélet kevés, márpedig arra nem számíthatunk, hogy a ti életetekben találunk elegendő számú receptort, akik elég idősek lesznek mondjuk a ti öreg korotokban, hogy már elsajátítsák tőletek az addig elért ismereteket, de elég fiatalok, hogy továbbvigyék. Ehhez egyszerűen túl kevesen vagytok. A Galaxist járó összes ivut együtt is csak négyet tudott eddig találni.
– Hármat – felelte Szinensi. A mentális érintkezés gyorsasága és teljessége folytán nem is kellett többet jeleznie, mindketten értették a teljes gondolatot.
– Ez igaz. Téged többé-kevésbé Ninda tett receptorrá. De ehhez az kellett, hogy az elméd olyan legyen, amiben a kiinduló képesség megvan. Márpedig én Szindorián többször is jártam az Aulang Laipon, te pedig akkor ki sem szálltál, vagyis nem volt köztünk hajóburok, és nem érzékeltem az elmédet. Ebből következően akár előttem állhattál volna az elméd akkori fejlettsége mellett, nem érzékeltelek volna akként, ami vagy.
A Szinensi elméjében ekkor megjelenő gondolatszikráról azonnal érzékelte Ninda és Lýŷ is, hogy új irányba terelheti a kutatást.
– Valóban – mondta Lýŷ olyan mentális tónusban, ami a hangokkal folytatott érintkezésben az elbűvölt suttogásnak felelt meg. – Most már, a te jóvoltodból, Szinensi, megtudtuk, hogy az olyanokat, mint te, a kirik érzékelni tudják… illetve csak ha van a közelben egy receptor.
– Vagy egy ivut – bólintott Ninda.
– Igen. El kell mennünk egy erdőbe. A Galaxis messze van.
– Aurgádzsúmi – mondta Szinensi. – Az nagy erdő, az egész hegyláncot befogja.
– Rendben. Hívj egy kocsit.
Szinensi villámgyorsan nyúlt a suagjáért és nyomta le a kocsihívót, de a mentális érintkezés sokkal gyorsabb volt, még hosszan beszélgettek, mire ezt megtette.
– Tehát ezért kellünk neked mi? – kérdezte Ninda.
– A legkevésbé sem. A mi civilizációnk nem tudományos alapokra épül, mint a tiétek, nekünk ez nem annyira fontos. Valószínű, hogy szúni időszámítás szerint több évezred kutatómunkája kellene hozzá az említett körülmények között. Nem hisszük, hogy megérné az erőfeszítést. Nekem arra kelletek, amit már az első nap elmondtam neked: barátságra. A Galaxist benépesítő ivutok egyetlen mentális hálót alkotnak, olyanfélét, mint mi itt veletek és a kirikkel, csak nagyobbat, hipertéri távolságokon is. Nem vagyunk magányosak, milliónyi barátunk van. De ember barátaink nincsenek, mert a közönséges emberek – a nerik, ahogy ti hívjátok őket – nem képesek velünk igazi barátságot kialakítani, hiszen nem is tudunk valóságos gondolatcserét folytatni egymással. Ezért hagyjuk meg őket abban a hitben, hogy állatok vagyunk. Olyan mindegy, mit hisznek. Mi viszont a barátságot roppant fontosnak tartjuk, az egyik legfontosabb érzelemnek. A másik a szerelem, amit mi is ismerünk, sőt a szexet is, noha mi is nem nélküli, nem ivarosan szaporodó lények vagyunk, akárcsak a kirik. Ez utóbbi azonban eltérő fajok között anatómiai és biokémiai okokból sem képzelhető el, így most nem is fontos. A barátság nem támaszt ilyen igényeket, különböző fajok között is lehetséges. Az emberek a történelem előtti idők óta képesek barátságot kialakítani más fajokkal, elsősorban kutyákkal, de másokkal is. Kommunikálni nem, vagy csak nagyon korlátozottan, de barátságot létesíteni igen. Velünk is, hasonlóképpen. Mi szívesen barátkozunk velük, bár kommunikálni nem tudunk, illetve persze mi érezzük az ő gondolataikat, sőt meg is tudjuk őket változtatni, de ők nem érzékelnek minket. Veletek egészen más a helyzet. Veletek egyenrangú barátságot alakíthatok ki. Különböző fajok képviselői között ez másként nem is lehetséges, csak ivutok, kirik és receptorok között.
←nj-6 világkapcsolat [105] Ha tudták volna akkoriban, hogy a magyarázat az ötödik szinten van – mire mentek volna vele? Megközelíthetetlen volt az előző szintek felgombolyítása nélkül. S hiába térképeztük fel azóta, mindmáig nem értjük igazán. (Aini: Ninda lélekrajza a csoport számára, 5. szint, bevezető) :: Szúnahaum, Jasszani, 43 619. nodzsat mulindzsan, 770nj‑6 nj-7 érzékelés [2] Ez egyike sajátos tulajdonságainak. Mindenütt nyomot hagy. Ahogy egyre többfelé járt a Galaxisban, egyre többen emlékeztek rá. Az első namindanja előtt még csak Szindoria és Szaisz. Csak? Két egész világ. (Sileni: Ninda élete, 159.)nj‑7 nj-8 nyüzsgés [-24] Nindával is előfordul néha, hogy téved. Két emlékezetes tévedése: eleinte butának tartotta Szinensit, és a szindoriai Ninda-kultuszra egyszer azt mondta: majd elfelejtik. (Aini: Ninda mint köznapi ember, 23.) :: Szúnahaum, Sziengá-Szífannunszuarengi, 43 619. nodzsat mulindzsan, 830nj‑8→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
725448 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-21 id [-931] ()ph‑21 ·· -856 733 660 szó (705 436+24 081+4143) 5 082 599 betű (4 918 508+164 091) 5 620 327 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2225. nap, 327 szó/nap, 2284 betű/nap, 77:03/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.28.:861, 3085 11. 20:31 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |