„Éreztem honvágyat, de sosem kínzott igazán. Nem ez volt a bajom. Egyszerűen minden annyira eltért a megszokottól, hogy nem találtam a helyemet. Amíg hajóról hajóra vándoroltunk, más volt. Az – utazás. De az Aulang Laip mindennapi életébe beilleszkedni képtelenségnek tűnt. A szúnik kiegyensúlyozottságához képest idegbetegnek éreztem magam. Nindához képest pedig még ők is azok.”
Hait Kirísz: Emlékiratok, 12.
43 616. nodzsat szisszadzsan
765
– Egyébként hol vagyunk voltaképpen? – kérdezte Hait, fel sem nézve a hímzéséből. Néhány napja állandóan ezt csinálta, Hinengi tanácsára, mert a fejtörést nem igénylő, manuális tevékenység segít, hogy ellazítsa az agyát és rendbe tegye az utóbbi években felhalmozott ismereteket. Ha egy ideig ilyesmivel tölti az idejét, felszabadul az agyában a szükséges hely és megtaníthatják hipnóval a szúni nyelvre.
– A 2-jodzsi janníhaumban – felelte Ninda meglepve. Ő dúthokat rendezgetett az asztalon, egy gondolatot keresett, azt próbálta kifejezni. Többen is ültek még az asztaluknál, eszegettek, beszélgettek.
– Jaj, nem erre gondoltam. A Galaxisban hol?
– Hát ott a suagod, nézd meg.
– Gondoltam, hogy ezt fogod mondani. – Hait megnyomta a tűn a fonalvágó gombot és beszúrta a tűpárna sötétkék négyzetébe. A világoskéket húzta ki helyette, azzal folytatta.
Ninda válasz helyett elővette a sajátját és megnézte.
– Egy Szuttigu nevű világ felé tartunk. Hallottál már róla?
– Nem, soha.
– Én jártam Szuttigun – szólt oda nekik Arszi az asztal túloldaláról. – Sivatagvilág néhány kupolavárossal. Hait, te ugye thammidakharant hímzel?
A gép lefordította, Hait pedig bólintott.
– No, akkor feltétlenül tegyél egy sétát a városban. Imádják a thammidakharan stílust, minden azzal van díszítve.
– Én még nem tudom, hogy szeretem-e – mosolygott a lány –, csak tanácsolták, hogy hímezzek, mintát kerestem, és ezt találtam. Jó bonyolult, csak ez volt a fontos.
Arszi fölállt, megkerülte az asztalt és Hait válla fölött megnézte a hímzést. Már egy jókora darab megvolt a vászon közepén. A legbelső kör, a thammi egészen, és a belőle kiinduló spirális szalag, a dakharan egyszer már körbefordult. Hait menetirányban haladt vele, belülről kifelé. Most megint sötétkékkel hímzett, ezzel húzta meg a dakharan szélét, aztán jön kívülről befelé a háromféle kék, kétféle sárga és kétféle piros színnel húzott minta, ami időnként kicsit megváltozik, és ettől a dakharan minden körbefordulás alatt egészen más lesz. Az asztalon egy nagyképernyős suag mutatta a minta soron következő részét.
– Fogalmam sincs, mit jelent – mondta Hait –, és nem is akarom tudni. Most egy ideig semmit sem akarok, ami tanulás. Tudom, hogy ez a minta thabbuan eredetű, és van valami összefüggése azzal, amit Ninda csinál – biccentett az asztalon alakuló lúma felé –, de semmit sem akarok tanulni.
– Igen, hallottam a problémádról. Mit mondott Hinengi, mikor nézitek meg újra?
– Huszonnyolcadikán.
Arszi egy pillanatig értetlenül nézett Nindára a lány feje fölött, aztán megértette, persze, fattilgópankor.
– Jól van. Hinengi remek szakember, rábízhatod magad. Ninda is folyékonyan csacsog szúniul. Amikor először láttam, még tolmácsra volt szükségünk.
Ninda arcára széles mosoly ült ki. Még mindig számon tartotta, hogy ma van a százkilencvenkettedik nap, amit a Testvériségben tölt, és emlékezett, hogy a legeslegelső szúni, akivel életében beszélt, az Arszi volt. Arszinak még a ruhája is ugyanaz volt, amit akkor viselt, könnyű kék szuffenruha, ő inkább ilyet szeretett hordani, nem köntöst. Hait sem abban járt, a hazulról hozott blúzait és nadrágjait hordta, még a kezdet kezdetén valaki felvilágosította őket, hogy a szúnik többnyire köntösben járnak ugyan, de ez csak szokás, nem előírás. Már azt is tudta, hogy ha helyreáll a kereskedelem Sỳÿndoṙeìával, bárhol a Testvériségben megkaphatja akár a legújabb ḱaŷndïmi divat szerinti darabokat, de addig is talál az üzletekben sỳÿndoṙ gyártmányú ruhaneműt, itt az Aulang Laipon is.
– Szuttigu – olvasta Ninda tűnődve. – Ők szengilül beszélnek és Szumtigunak hívják. Vajon hogy lett nálunk a Szumtiguból Szuttigu, amikor az ő elnevezésüket is gond nélkül ki tudnánk mondani?
– Hát ezt nem tudom – mondta Arszi, és leült a szomszéd asztalhoz.
– Azt írja, fő látványosságuk a város alatt húzódó barlangrendszer. Nahát! Luakeánban is van egy barlang, Lỳtkẅẁn, jártam ott.
– Én is – nézett föl Hait.
– De hiszen te északon éltél.
– Igen, de…
A mondat befejezetlen maradt. Hait zavartan nézett Nindára, aztán azt gondolta: „Már megint az a mindentudó mosoly. Mintha ő lenne mindannyiunk ősöreg tanítója.”
Ezt tehát megbeszélték szavak nélkül. Hait folytatta a hímzést, Ninda a fhangíköltészetet.
Alig néhány lépésnyire tőlük, a janníhaum egyik pihenőfülkéjében Ámmaít egyedül ült egy képernyő előtt.
– Nekem e pillanatban semmilyen hivatalos tisztségem nincs – jelentette ki. – De diplomata voltam Sỳÿndoṙeìán és erre kért fel a Testvériség is.
– Mire, egész pontosan? – érdeklődött a képernyőről egy kopaszodó, pirospozsgás arcú férfi, Ýpeĩn doktor az ellenzéki MỸỲT párt elnökségéből.
– Arra, hogy megindítsam a béketárgyalásokat.
– Velünk, ÎÌdaṙa doktor? Ezt a helyzetet nem mi idéztük elő.
– Mit számít az? Az érdekünk közös. Helyreállítani a kereskedelmi kapcsolatokat, mielőtt az országban beáll a totális nyomor.
Ýpeĩn hümmögött.
– No igen, persze. De mit tehet a MỸỲT ennek érdekében?
– Azt önöknek kell eldönteniük. A Testvériség úgy látja, hogy az áldatlan állapotok nem fognak megváltozni, amíg a jelenlegi vezetés van hatalmon.
– Hát éppen azt szeretnénk mi is, hogy a kormányt el lehessen mozdítani. Meggyőződésünk, hogy egy koalíciós kormány, amit a MỸỲT, a Sallèẽyn és feltehetően a ṘŨM alkot, esetleg egy-két kisebb párt bevonásával, sokkal jobban szolgálná Sỳÿndoṙeìa érdekeit. De még ha feltesszük, hogy ez megvalósulna, akkor is nyitva marad a kérdés, hogy milyen változásokat érhetnénk el a Testvériség által helytelenített problémákban.
– Gondolom, bármit, amire egy szövetségi kormány hatalmából telik.
– No igen, hogyne, uram. Csak hát a kormány nem egyedül vezeti az országot. Az alkotmány negyedik cikkelye ugyebár meglehetősen behatárolja lehetőségeit.
– Azt a cikkelyt is törölni kell az új alkotmányból – bólintott Åmmaĩt.
Ýpeĩn fölkapta a fejét.
– A legfelsőbb akarat ebbe soha…
– Ḱïyṙeànnak mennie kell – közölte Åmmaĩt.
A másik döbbenten nézett rá. Még össze is rázkódott.
Sỳÿndoṙeìán soha senki nem nevezte az elnököt csak a családnevén, minden megtisztelő jelző nélkül.
– Ezt nem mondja komolyan!
– Nagyon is komolyan mondom. A Testvériség nem szabja a kapcsolatok újrafelvételének feltételéül, hogy Ḱïyṙeànt eltávolítsák a hatalomból. Ha Sỳÿndoṙeìa tartja magát a galaktikus emberi jogi normákhoz, felőlük kormányozhat akárki. Én azonban a magam részéről csak olyan politikai erővel tudok érdemben tárgyalni, amely magáévá teszi a gondolatot, hogy Ḱïyṙeànt el kell mozdítani és független, csillagközi bíróság előtt elszámoltatni kormányzása alatt elkövetett bűneiről. Az a párt, amelynek ez nem deklarált célja, csak a Ḱïyṙeàn óhajait kiszolgáló kormány helyébe szeretne lépni, az nem törekszik valóságos politikai változásra, ennélfogva mint politikai erőt nem tudom komolyan venni.
Ýpeĩn vörös képe még vörösebbre gyúlt.
– Ez tökéletes lehetetlenség! Egy politikai párt nem kívánhatja céljait törvénytelen, alkotmányellenes módon elérni!
– Törvényes az, amit annak nyilvánítanak. Ḱïyṙeàn belevette az alkotmányba saját elmozdíthatatlanságát és felelősségre vonhatatlanságát, és az egész Szövetség ettől szenved.
– De akkor is az az alkotmány, uram!
Åmmaĩt lebiggyesztette az ajkát.
– A szomszéd helyiségben üldögél egy öt és tíz éves, akit eddigi élete kilencvenöt százalékában folyamatosan bántalmaztak annak az alkotmánynak a nevében. Idehívjam? Megmagyarázza neki, hogy az helyes volt?
Ýpeĩn nem kérdezte meg, ki az az öt és tíz éves. Tudta jól.
– Nyilván nem tudom neki megmagyarázni. De a pártomnak sem, hogy ön az elnök úr elmozdítását kívánja.
– Van egy rossz hírem, uram – közölte Åmmaĩt. – Amikor a Testvériség felkért, hogy közvetítsek, azt is közölték, hogy részükről semmilyen más tárgyalópartnerre nem számíthatnak. Kereken megmondva, nálunk én vagyok az egyetlen, aki még szóba áll önökkel.
←nh-14 Szúnahaum [-21] A játékot nem úgy kell megnyerni, hogy kiküldjük a pályáról az ellenfél játékosait, hanem hogy jobbak vagyunk. Ezt első bajnokságomon tanultam egy daurtától. (Ninda: Nemlétező politikai beszédeim, 91.) :: Aulang Laip, 43 616. muhat szimsáhuran, 505nh‑14 nh-15 diplomácia [81] Éreztem honvágyat, de sosem kínzott igazán. Nem ez volt a bajom. Egyszerűen minden annyira eltért a megszokottól, hogy nem találtam a helyemet. Amíg hajóról hajóra vándoroltunk, más volt. Az – utazás. De az Aulang Laip mindennapi életébe beilleszkedni képtelenségnek tűnt. A szúnik kiegyensúlyozottságához képest idegbetegnek éreztem magam. Nindához képest pedig még ők is azok. (Hait Kirísz: Emlékiratok, 12.) :: Aulang Laip, 43 616. nodzsat szisszadzsan, 765nh‑15 nh-16 Hait-interjú [22] Minél több embert szeretünk, annál többfélét szeretünk, hiszen minden ember más. S minél többféle embert szeretünk, annál változatosabban tudjuk szeretni mindegyiküket külön-külön. (Ílgaszaumi, Sinettin Szierg mondásai, 121. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 57. śyỳllu 25., a zöld órájanh‑16→
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
740581 – 99,8%
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
835447 g\grant ulysses s\cwgen11.zip::cwgen11.txt
ph-27 hombéban [-198] Azt hiszem, ő az egyetlen oka, hogy nem vállaltam újra kiküldetést. Mindig szerettem eljárni hozzá, de amióta a hombét így berendezték, még otthonosabb lett. A legjobb janníhaum, amit ismerek. Bár megesett, hogy egy-egy másik janníhaumban jártam és ő is ott volt – akkor pedig az volt a legjobb. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 53. sómir) :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 -173 740 891 szó (712 435+24 303+4153) 5 134 473 betű (4 968 807+165 666) 5 672 830 jel (@538 357) | 699, 69,9%, 421 731 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 134 szórás -25–109 (na-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2269. nap, 324 szó/nap, 2262 betű/nap, 77:54/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.9.1.:1433, 3088 29. 17:05 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |