„Mi az az ellenzék? Ez a kérdés határozta meg Ninda egész megítélését Szindorián. Százféleképpen.”
Sileni: Ninda élete, 445.
43 615. muhat fínirrugan
391
Az iskolában éppen kémiáról beszélgettek, az elemek felosztásáról gázokra, folyadékokra, szilárd anyagokra és instabilakra, illetve fémekre, nemfémekre és félfémekre… amikor csipogott az üzenetjelző Ninda zsebében. Ez meglepte. Senki sem tiltotta meg, hogy valaki üzenetet küldjön egy iskolában levő gyereknek, akár éppen egy másik gyerek egy másik iskolából – csak nem illik. Hát kivette a suagot a zsebéből és megnézte.
Szindoriáról érkezett sürgős üzenet. Likszunáhi tévériporter szeretne beszélni veled élő tévéadásban. Később nem ér rá, ragaszkodott hozzá, hogy most azonnal üzenjek neked. Szisszahen singan-núdzsahud.
Ninda úgy meglepődött, hogy szó nélkül odatartotta a suagot Ángsauri elé. A másik lány is meglepődött, de ő felolvasta.
– Ha akarod, hívd föl – mondta Fendria.
– Most?
Fendria mosolygott.
– A periódusos rendszer a Világegyetem keletkezése óta változatlan, kibír még néhány matit.
Ninda bólintott, aztán megnyomta az üzenethez mellékelt hívókódot.
– ŚÂW Televízió, miben segíthetek? – kérdezte egy női hang szindorul.
– Ninda vagyok. Üzenetet kaptam, hogy egy riporter akar velem beszélni.
– Melyik riporter?
– Valami Lỳkśůnaḩỹ.
Fogalma sem volt a név helyes kiejtéséről, hiszen a szúni nyelvű üzenetben semmi sem maradt a zenei hangsúlyokból.
– Lỹŷkśůnaḩỳ?! Azonnal kapcsolom a stúdiót.
– Kettes stúdió, tessék – mondta egy másik női hang.
– Ninda vagyok – ismételte Ninda türelmesen. – Üzenetet kaptam Lỹŷkśůnaḩỳtól, hogy beszélni akar velem.
– Ó, igen, igen – élénkült meg a nő –, köszönöm, hogy hívtál. Tudok az ügyről. Lỹŷkśůnaḩỳ tizenkét huszad múlva fejezi be a jelenlegi blokkot, akkor be tudunk kapcsolni.
– Ha nem ér rá foglalkozni velem, minek üzent? – méltatlankodott Ninda. – Akkor üzenjen majd akkor, ha ráér.
A nő tudhatott valamit arról, mennyi időbe telik egy szúni gyereket elérni két közvetítőn át, mert nagyon gyorsan válaszolt.
– Bocsáss meg, tudnál várni csak egy félhuszadot? Azonnal beszélek valakivel.
A nő válaszra sem várva felpattant és átrobogott a másik szobába a vezető szerkesztőhöz.
– Itt van Nìïndà, az a gyerek a Testvériségből, akinek tegnap üzentünk.
– Nagyszerű, Ỳllĩ doktor után beadjuk.
– Nem fogja megvárni – közölte az asszisztens. – Ez leteszi a hiperfont és kész.
– Mi az, hogy leteszi? Ḱeŷl Lỹŷkśůnaḩỳra csak úgy ráteszi a hiperfont?!
– Simán, uram. Azt mondta, hívja, amikor majd ráér. Tudja, milyenek ezek odakint.
A szerkesztő villámgyorsan döntött.
– Keverd be – utasította az asszisztenst, és lenyomta a stúdió hangszórójának gombját.
– Itt ÏÎseýn szerkesztő beszél. Elnézést, amiért meg kell szakítanom a beszélgetést, de kaptunk egy hívást a Testvériségből, Nìïndàtól, aki más időpontban sajnos nem tud a rendelkezésünkre állni. Néhány pillanaton belül adásba tesszük, Ḱeŷl, konferáld be, kérlek.
A kellemes kis szobának berendezett stúdióban a sztárriporter gondterhelten hallgatta a szerkesztői utasítást, aztán visszatért arcára a szokásos megnyerő tévés mosoly.
– Köszönöm, Ṙuýli. A szerkesztőnket hallották, kedves nézőink, Ṙuýli ÏÎseýnt, aki munkatársainkkal mostanáig azon dolgozott, hogy hiperfonkapcsolatot teremtsen Nìïndàval, és ez mostanra sikerült, ezért elnézést kérek a kedves nézőktől és Ỳllĩ doktortól, akibe így belefojtottuk a szót, de kérem, maradjon itt velünk, és hamarosan folytatjuk. Mint bizonyára emlékeznek, śùndë ötvenedikén ÃÂskũ főterén több ezren tüntettek a kormány ellen, akik az ő nevét kiabálták. Vannak erről felvételeink, de nem tudom, kollégáimnak sikerül-e hirtelen megtalálni őket… á, már látom is. – A háta mögött levő képernyőn megjelent ÃÂskũ kupolaváros főtere, ahol több ezer ember kiabálja Ninda nevét és tart a magasba táblákat, amiken szintén az ő neve áll. – Nìïndà egy körülbelül hatéves gyerek, aki itt született Sỳÿndoṙeìán… igen, most kapom a jelzést, hogy…
– Ninda vagyok – szólalt meg Ninda a Galaxis egy másik szögletében, és a hiperhullámok hátán utazó hangja és arcképe ugyanakkor megjelent a ḱaŷndïmi tévéstúdióban, a riporter háta mögött egy másik képernyőn, és előtte is egyen, hogy lássa. – Te vagy Lỹŷkśůnaḩỳ, aki engem keresett?
– Igen, itt vagyok, én vagyok az – mosolygott megnyerően a riporter. – Én kerestelek. Látsz engem, jó a vétel?
– Látlak. Hogy hívnak? – kérdezte Ninda azzal az igealakkal, amit akkor használnak a szindorban, amikor a másik személynevét akarják megtudni.
Lỹŷkśůnaḩỳ igyekezett leplezni megdöbbenését, amiért ez a gyerek nem ismeri őt. Itt nőtt fel, már nagykorú, és őróla még nem is hallott? De tudta, hogy nagyképűség lenne ezt a megütközést kifejezésre juttatni.
– Ḱeŷl vagyok.
– Tehát, Ḱeŷl, miért kerestél?
– Az a különös helyzet állt elő, hogy mintha egyfajta véleményformáló tényezőként üdvözölhetnénk társadalmunkban egy hatéves gyereket, akinek ez a hatása már csak azért is meglepő, mert voltaképpen semmit sem tett a közéletben egyetlen interjún kívül, amit a VTMK Televízió riporterének, Nõmvòkaã úrnak adott egy hónappal ezelőtt, annak apropóján, hogy belekeverték egy śydỹ kormánytisztviselővel kapcsolatos politikai botrányba. Az az ügy mostanra aktualitását veszíthette, de az interjút követő tüntetések újrakezdődtek azt követően, hogy a Sũùnahaùm Testvériség sajnálatosan megszakította kapcsolatait a Sỳÿndoṙeìai Államszövetséggel. Azért kerestük meg Nìïndàt, hogy feltegyük neki a kérdést: mi a véleménye minderről?
Nindát megzavarta az olajozottan előadott bevezető. Még soha nem látott beszélgetős tévéműsort, és most nem értette, hogy mi történik. Néhány pillanatnyi csend után a riporter meg is kérdezte:
– Nìïndà? Hallasz engem, vételben vagy?
– Persze hogy hallak. De te most rólam beszéltél vagy hozzám?
Ez a kérdés viszont most a riportert zavarta meg. Kinyitotta a száját, aztán mégis becsukta, nem tudta, mit mondjon. De ekkor a segítségére sietett Ỳllĩ doktor.
– Elnézést, Lỹŷkśůnaḩỳ úr, megengedi, hogy segítsek a kommunikációs zavar elsimításában?
– Kérem – vágott a dologhoz jó képet Lỹŷkśůnaḩỳ, miközben a rendező gyorsan beadta egy kameráról Ỳllĩ doktort. – Érezze otthon magát.
– Köszönöm, nagyon kedves. Nìïndà, én ËẼsyń Ỳllĩ vagyok. Lỹŷkśůnaḩỳ úr azért mondta el rólad ezt a sok mindent, mert ez egy tévéműsor, ebben a pillanatban több millióan néznek minket a Szövetség több világán, talán az összesen. A nézők nincsenek mind tisztában azzal, hogy te ki vagy és mit kell rólad tudni, ezért tájékoztatta őket. Most pedig tőled szeretné hallani, hogy mi a véleményed mindezekről.
– Miről mi a véleményem? – vont vállat Ninda, és tanácstalanul nézett Ángsaurira, aki a többiekkel együtt teljesen el volt bűvölve attól, hogy a társa fél Galaxissal távolabb egy élő tévéműsorban szerepel, és már értette is, amit beszélnek, mert Fendria időközben csendben hozatott fülhallgatókat mindenkinek, és így már használhattak fordítógépet.
– Nos, voltaképpen úgy fest a dolog, hogy akaratodon kívül az ellenzék egy csoportjának élére álltál.
Ninda ekkor feltette azt a kérdést, amit jó ideig többet emlegettek ettől kezdve Szindorián, mint bármit, amit bármely vezető politikus ekkoriban mondott. Ez volt az első olyan mondata, amit a szindor sajtó elemezni kezdett.
– Mi az az ellenzék?
←ng-5 várakozás [-24] Mit kellett volna tenni? Ezt a kérdést fölteheted életed minden egyes lépéséről – utólag. De értelme ennek csak akkor van, ha elképzelhető, hogy hasonló helyzet máskor is előáll majd, és akkor esetleg másképpen cselekszel. (Ninda: Kommentárok az Első Szíanhoz, 63. sómir) :: Hilgari Fónird, 43 615. senut szammunan, 550ng‑5 várakozás ng-6 tévéadás 1 [-24] Mi az az ellenzék? Ez a kérdés határozta meg Ninda egész megítélését Szindorián. Százféleképpen. (Sileni: Ninda élete, 445.) :: Aulang Laip, 43 615. muhat fínirrugan, 391ng‑6 tévéadás 1 ng-7 tévéadás 2 [21] Egy sor lényegtelen eseménnyel váltam közismertté. Egy mesterségesen koholt politikai botrány, egy-egy interjú és tévébeszélgetés, ahol érdektelen, mellékes dolgokról beszélgettünk. Mégis örülök ezeknek, mert az általuk szerzett ismertségnek később hasznát vettem. (Ninda: Életem egy falevélen, 92. sómir)ng‑7 tévéadás 2→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
730267 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-27 id [-1019] () :: , , , ph‑27 id ·· -997 740 008 szó (711 614+24 251+4143) 5 128 337 betű (4 963 007+165 330) 5 666 611 jel (@538 274) | 699, 69,9%, 421 730 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 131 szórás -22–109 (na-7, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2264. nap, 325 szó/nap, 2265 betű/nap, 77:44/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.8.26.:1304, 3084 24. 21:37 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |