„Kevesen hinnék ma el, de száztízes éveiben Ninda alig vett könyvet a kezébe.”
Sileni: Ninda élete, 147.
– Most éppen az jutott eszembe – mondta Ninda –, hogy amikor Sídisuanon jártunk, Szinensivel kimentünk sétálni egy ottani erdőbe. Alig egy derkink volt a hajó indulásáig. Mi történt volna, ha nem érünk vissza?
– Volt veletek egy esszidzsinna, annak az is feladata, hogy indulásra visszahozzon – felelte Fendria. – De ha nem talál benneteket, vagy mondjuk egy olyan világon lenne ez, ahol esszidzsinna nélkül mászkáltok, akkor elrendelik a mozgósítást.
Ninda bólintott.
– Erre emlékszem, Sielunton meséltek róla. Tényleg több ezren jönnének értünk?
– Tudod, az esszidzsinnának nincsen sok dolga. Jelenleg – Fendria megérintette a suagját – a hajónkon ezerhatszázan tartoznak az esszidzsinna kötelékébe, ami azt jelenti, hogy a legtöbbnek nem jut munka. Ők ezt nem főállásban csinálják, bárki elvégezheti a tanfolyamot, és onnantól várja, hogy a gép beossza valahová. Közben végzi a rendes munkáját. Úgyhogy ha elveszne egy gyerek valamelyik világon, biztos, hogy az összes elindul. Továbbá a gyerek családja, természetesen. No meg a törzse, illetve ha gyerek az illető, aki még nem állt a sáhaddif elé, akkor mindkét szülőjének a törzse.
– És a klánja – mondta Ingrati.
– Hogyne. Ha levonjuk a gyerekeket meg akik kisgyerekre vigyáznak vagy halaszthatatlan munkájuk van, akkor is könnyen kijöhet kétezer ember, vagy akár még egyszer annyi. És demonstrálnunk is kell az erőnket. A létszámunkat és az összetartásunkat. Ezért vonul ki olyan sok ember.
– Ha pedig nem találnak – szólalt meg Szinensi –, akkor kiderül, hogy a kapitány kisunokája vagy.
– Nincs is kapitányunk.
– De ezt a dzserangok nem tudják, és ezt a hírt kapják. Amíg a kapitány kisunokája meg nem kerül, a hajó nem indul el. És egyetlen szúni hajó sem arról a világról.
Fendria bólogatott.
– Így van. Egy felnőttet még otthagyunk valahol, ha nagyon muszáj, mert elmegy a kirendeltségre és visszajut hozzánk. Egy gyereket nem.
– Hacsak nem utas persze – jegyezte meg Áhufauri.
– Hát lehet, hogy most megleplek, sien. Az igaz, hogy ha egy utas nincs a fedélzeten induláskor, akkor egy pillanatig se várunk rá, a kirendeltségen visszakérheti a jegye árát vagy átírhatja másik hajóra. De olyan bizony megesett már, hogy két gyerek kilógott, azt hiszem, Úszinduán történt az előző dzsúmiban, nagyjából veletek egyidősek lehettek, meg akartak nézni valamit a városban. A Testvériség hajóin rend van, tehát a szísiben is, és az esszidzsinna számon tartja az utasok hollétét. Öt limlivel indulás előtt megkérdezték a családjukat, hogy mi van a gyerekekkel, hiszen rajta voltak az utaslistán, aztán a szülők kirohantak a városba megkeresni őket. De itt maradt a harmadik gyerek, az még kicsi volt, valamelyik játszóházban hagyták. A hingsá-sétturaszingan pedig állt és várt, a szülők időnként ideszóltak, hogy még keresik őket, aztán egy-két derki múlva az anya visszajött a kicsihez, a nagyokat meg persze már a helyi rendőrség is kereste, az esszidzsinna bejelentést tett, amikor már közel volt a felszállási idő és nem voltak még meg. A mieink nem mentek ki, rábíztuk a helyiekre. Két nap múlva hozták meg őket a rendőrök. Mi nem követeltünk kártérítést, de közöltük, hogy ha bármelyik utas perel a késedelemért, őrájuk hárítjuk. A két gyerek pedig rákerült a problémás utasok listájára, attól kezdve a Testvériség egyik hajójáról se tehetik ki a lábukat szülői kíséret vagy az esszidzsinna nélkül. Szóval nem, sien, nem hagyunk ott gyereket olyan világon, ahol nincsen, aki vigyázzon rá, meg nem is viszünk magunkkal olyat, akinek ott maradt minden felnőtt családtagja. Ha egy gyerek eleve egyedül utazik, az más, százéves kortól meg lehet csinálni, úgy veszik neki a jegyet és a szísanninok vigyáznak rá.
– Érdekes – tűnődött Ninda. – Én észre se venném, ha két napot késnénk valahol az indulással.
– Persze, mert nem nézel híradót. A gyerekek közül szinte senki, de a felnőttek háromnegyede sem. Csak a mi saját belső híradónkat, a Szúnangét.
– Abban kellene elhangzania Ámmaít fölhívásának – mondta Ninda. – Én csak a Galaktikus Hírekhez tudtam eljuttatni.
– Megnyugtatlak, az bőven elég is volt, akiknek látniuk kellett, azok látták. A Szúnangé viszont kizárólag a Testvériség belső ügyeivel foglalkozik, úgyhogy kizárt dolog, hogy ott egy szindor kormánytisztviselő szót kapjon, ha százszor a barátod, vagy ha száz szúni barátja van, akkor sem. Egyébként meggyőződésem, hogy rémeket lát. Ha valamelyik világon éppen személyesen te keverednél valami bajba, az esszidzsinna közbelépne, mint mindig, de miért okolnánk emiatt Szindoriát? Igen, tudom, ott az az ostoba elfogatóparancs, de meglepne, ha az ilyen messze eljutott volna.
– A hírek számára nincsen távolság – mondta Szinensi.
– Ez idézet, ugye?
– Aha, azt hiszem, Rangáhuaptól.
– Igen, a hírek számára tényleg nincsen, de a legtöbb állam csak a szomszédaitól fogad el megkereséseket ilyen ügyekben. Túl nagy a Galaxis ahhoz, hogy bármelyik rendőrség számon tartsa ezeket a milliárdnyi világ mindegyikéről.
– Ámmaít a sajtó miatt aggódik – mondta Ninda.
– Igen, sien, tudom – felelte Fendria gyengéden. – Nem kell megvédened a barátodat. Az a dolga, hogy aggódjon, illetve minden lehetőt megtegyen, hogy ne kelljen aggódnia. Senki sem rója fel hibájául.
– Ki az, akitől az előbb idéztél? – nézett Ninda Szinensire.
– Rangáhuap? Egy nagy utazó, évezredekkel ezelőtt élt, és írt egy akkora beszámolót az utazásairól, mint a Súaf-hegység. Több ezer világot bejárt, az összes spirálkaron és a Sóniban is megfordult, és minden világról írt egy fejezetet. De csak egy részét olvastam.
– És mi az a Súaf-hegység? – nevetett Ninda.
Fendria kivetítette neki egy hegylánc képét.
– Van egy világunk a Szúnahaummal szomszédos naprendszerben: Auríhaum. Gyönyörű tájairól ismert. Ott van ez a hegység, a Súaf. Rengeteg mondás van róla… Auríhaumon nemigen van olyan vidék, amiről ne lenne rengeteg mondás.
– Főleg ha valami nagy – mondta Rongami.
– Úgy van. Auríhaumnak van egy csomó „nagy része”. A Súaf nagyon magas és hosszú hegylánc, a világ legmagasabb hegye, a Soérg pedig az egyik legmagasabb hegy, ami a Galaxis természettől lakható világain ismert. Tizenhatezer-hétszázharmincegy rígin. Óriási tavak is vannak, meg még sok minden, majd meglátod.
– És százszínű erdők – mondta Szinensi lelkesen.
– Úgy van. Sok világ őshonos növényzetében vannak tarka levelű erdők, de kevés annyira sokszínű, mint Auríhaum. A nagyapám, Hirneri ott él, a háza körül minden fának három-négyszínű lombja van. Lenézi az Ősi Földről származó, egyszínű zöld fákat, s ha néha átmegy Szúnahaumra, csak auríhaumi fák között érzi jól magát. Szerencsére vannak környékek, ahová olyanokat telepítettek. Ahol földi növényzet él, arra csak azt mondja: „itt minden egyforma ződ, jányom, öreg mán az én szemem, nem való nékie ez a Ződi Világ”.
Nevettek.
←nd-7 haukihaóran [-23] Azzal, hogy az évek hosszát mindössze harminc napban rögzítettük, megfosztottuk magunkat az évfordulóktól. Más forrást kellett találnunk az ünnepeinkhez, és mi találtunk is. Nem az eltelt időt kell ünnepelni. (Ílgaszaumi, Szúnahaum-szilgi, 56. sómir, 9. singir)nd‑7 nd-8 biztonság [-18] Kevesen hinnék ma el, de száztízes éveiben Ninda alig vett könyvet a kezébe. (Sileni: Ninda élete, 147.)nd‑8 nd-9 bíróság 1 [10] Életünk egy álom, amiért kockára teszünk mindent, pedig nem látja senki más. (Lí-Nindaran: Gondolatok, 63. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 57. ỹÿllà 23., a szürke órájand‑9→
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
740581 – 99,8%
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
835447 g\grant ulysses s\cwgen11.zip::cwgen11.txt
ph-27 hombéban [-198] Azt hiszem, ő az egyetlen oka, hogy nem vállaltam újra kiküldetést. Mindig szerettem eljárni hozzá, de amióta a hombét így berendezték, még otthonosabb lett. A legjobb janníhaum, amit ismerek. Bár megesett, hogy egy-egy másik janníhaumban jártam és ő is ott volt – akkor pedig az volt a legjobb. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 53. sómir) :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 -173 (2159 › 61:23) 740 891 szó (712 435+24 303+4153) 5 134 473 betű (4 968 807+165 666) 5 672 830 jel (@538 357) | 699, 69,9%, 421 731 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 134 szórás -25–109 (na-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2269. nap, 324 szó/nap, 2262 betű/nap, 77:54/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.9.1.:1433, 3088 29. 17:05 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |