„A fengrá a világmindenség leegyszerűsített modellje – mint minden játék. A világmindenség pedig az elménk leegyszerűsített modellje. Vagy az elménk a világmindenség modellje? Végül is nem mindegy?”
Ninda: Kommentárok az Első Szíanhoz,
130. sómir
130. sómir
Az idő nagy részét, amikor nem volt iskola, a Színangir 12-szigo szektorában töltötte, Antirué, Herharun és más gyerekek fengrára tanították, és már kezdte érteni. A feladat az, hogy a játék elején kisorsolt pontszámot elérjék, de egészen pontosan, se többet, se kevesebbet nem mutathat a számláló. Pontot csak az ér, ha a fengiri a közepén levő lyukkal rácsúszik a sombirra. Ötféle fengirit használnak: a sóhi közelre való, a szimdzsi közepes távolságra, a senszi messzire, a nerni mindenféle távra alkalmas, a jaupival pedig trükkös dobásokat lehet csinálni. De ezek csak a típusok, mert nincs két egyforma fengiri, kézzel, egyenként készítik őket, és igazából mindegyik másképpen repül.
A sombirok sem egyformák. Ötféle alapszín van, fehér, rózsaszín, sárga, halványkék és halványzöld, illetve a játék nyelvén mondva jaul, neng, hún, enti és lien. Az öt csoport más-más szorzószámot képvisel, lehet mínusz kettő, mínusz egy, plusz egy, plusz kettő vagy plusz három, és a játék elején sorsolják ki, hogy melyik melyik. A csíkok pedig a pontszámok, egy-egy sombiron két vagy három színben is, és dobás előtt mindig választani kell, hogy melyik színnel kell elkönyvelni. A csíkok száma és mintája más-más pontérték.
– A fengrá nemcsak ügyességi játék, agymunka is – mondta Sehuttun még első nap. – Jól kell tudni számolni. Ha mondjuk ezer pont a sómangi, és kilencszázkilencven pontod van, akkor mit választasz?
Ninda a dimmire sandított. A fentir mellett álló alacsony, henger alakú képernyő mutatta a színszorzókat és a játék állását. Aztán körbetekintett a sombirokon, amik széles körben, minden irányban vették körbe a fentir-kalingi nevű kis tisztást, ahol a játék kellékei voltak. A dimmin az állt, hogy a lien szorzója most egy.
– Nyilván azt várod válaszul, hogy egy lienre dobok, amin szutti van, az tíz pont – felelte. – De én nem ezt csinálnám.
– Hanem?
– A hún mínusz kétszeres szorzó, tehát dobok először egy hún tekit, húsz pont mínusz kétszer az kilencszázötven, aztán egy enti rúmot, háromszor tizenhat az kilencszázkilencvennyolc, aztán egy lien olkit, és nyertem.
– Aha, csak ez három dobás, mi van, ha valaki megelőz?
– Julkival nem.
A julki szabálya azt jelentette, hogy a dobó előre kiválasztja, hogy melyik sombirra fog dobni, a dimmi tetején van egy tárcsa, azt kell forgatni, és a kívánt sombirt fény önti el. Ha tényleg arra a sombirra megy a fengiri, megint ő dobhat. De ha nem sikerül, a következő dobásból kimarad. Ha sikerül, csinálhat még egy julkit, de ha ezt elrontja, az első dobás értékét ellenkező előjellel számítják, és kétszer marad ki.
Antirué csípőre tette a kezét.
– Még alig tudsz dobni, hogy tudnál dupla julkit csinálni?
– Még sehogy, de ti majd megtanítotok. Számolni viszont nagyon is jól tudok.
– Igaza van – nevetett Herharun. – Azt kérdezted, mit választ, nem azt mondtad, hogy csinálja is meg.
Mire az Aulang Laip továbbindult, Ninda elég jó dobó lett, és számolási tehetségével ellensúlyozta, hogy a többiek azért jobban dobnak nála. Az első igazi versenyükön hatodik lett, a másodikon, két nappal később a negyedik.
– Hát bajnokot még nem neveltünk belőled – mondta Antirué, amikor utolsó este hazakísérték –, de idővel jobb leszel.
Egyik nap lementek az Antaurra Fendriával, a gyerekekkel meg még néhány emberrel. Az aungir a város szélén szállt le egy hatalmas térségen, mellette volt két bevásárlóközpont, több szálloda meg egy csomó cég, ahol pénzt lehetett költeni. Mindenhol ilyenek az űrkikötők, legfeljebb a méreteik változnak.
Az Antaur volt az első világ Ninda útján, ahol az égboltnak nem olyan volt a színe, mint Szindorián, nappal kék, este sötétkék és vörös, éjjel fekete. Az itteni égbolt nappal világoszöld volt. Sáhurin, egy bőbeszédű, kistermetű szúni elmagyarázta, hogy ez a kupola miatt van. Az Antaur belélegezhetetlen légköre nem ugyanúgy szórja a fényt, mint az oxigénes légkörök, és itt a városban a kupola tovább szórja, mert nem szilárd anyagból van, hanem olyan erőtérből, amilyet a hajók légköri manőverezéséhez is használnak. A városon kívül, a sivatag fölött az Antaur égboltja narancsvörös.
Sajátos antauri szokás szerint mindenki, aki elmúlt húszéves (antauri időszámítás szerint), igénybe vehetett egyet a kikötőben mindenfelé sorakozó antrogók közül, ingyen. Sáhurin azt is elmondta, hogy ez azért van, mert az antauriak szörnyen büszkék arra, hogy szilárd kupola nélkül építették fel a városukat, és azt akarják, hogy az odalátogatók lássák, milyen óriási. A húsz év azonban szúni időszámításban százhatvannak felelt meg, így a gyerekek csak kétszemélyes antrogókon mehettek föl egy-egy felnőttel. Nindát egy nagyfiú vitte, Entirahu.
Megérte így körülnézni, sokkal többet láttak, mint az aungirból. Az űrkikötőben álló kéttucatnyi, különböző méretű és formájú kishajót – nagyok nem szállhatnak le a városban, túl nagy kavarodást csinálnának a légkörben. Mögöttük egy széles, zöld sávot, ami után keskeny erdőcsík következett, majd a sivatag, minden átmenet nélkül, Entirahu odament vele, megnézték közelebbről is. Az utolsó fák után alig tíz lépéssel vége volt a zöldnek, és kékesszürke sivatag jött.
– Igazából sárgásvörös – mondta Entirahu –, de a kupola torzítja a színeket.
Maga a kupola egyáltalán nem látszott, csak a színek hirtelen változásáról lehetett tudni, hogy ott van. Entirahu közelebb ment, amitől az antrogó egyszer csak leállt és függve maradt a levegőben.
– Persze, ezek úgy vannak programozva, hogy nem mennek el a kupoláig – mondta Entirahu, és visszakanyarodott. – Nem bolondok az antauriak, folyton a mentőket kellene küldözgetni, ha valaki akár figyelmetlenségből kirepül az oxigénes légkörből. Nézd, olyannal lehet csak odakint közlekedni.
A távolba mutatott, ki a sivatagba, aminek egyenletes, sima szürkeségén piros foltként látszott egy jármű. Feléjük, azaz a város felé tartott, csakhamar jól ki lehetett venni az alakját. Négy lábának alján lánctalpak voltak, alacsony építésű törzse teljesen zárt volt, mindenféle nyúlványok meredtek ki belőle, nyilván munkálatok elvégzésére szolgáltak. Entirahu fordult egyet és elindult a kupola mentén.
– Nézzük meg, hol jön be!
– Lehet, hogy nem is jön be – mondta Ninda.
– Hátha mégis.
A lánctalpas nemsokára egyenesen a város felé fordult. Egy helyen út vezetett ki a kupola alól, arra hajtott rá. Kint az út egykettőre véget ért, idebent pedig egy parkolóhoz vezetett, ahol már állt három ugyanilyen lánctalpas, de azok feketék voltak. A negyedik csakhamar elérte a kupolát és lassítás nélkül áthaladt rajta. Közben egyszerűen átváltozott feketévé, fokról fokra, ahogy jött befelé.
– Jó trükk, mi? – nevetett Entirahu. – Ha bentről kifelé nézel, kék háttéren pirosnak látod, a színszűrés miatt. Ha mindketten odakint vagytok, akkor sárga háttéren feketének. Mindenképpen jól látszik. Értik a dolgukat ezek az antauriak. No, menjünk, nézzük meg a várost.
←nd-23 Színangir [47] A világon a leggyengébb a gondolat: egy porszemet sem tud arrébb lökni. A világon a legerősebb is a gondolat: a Galaxis sorsát is megfordíthatja. Hogy lehetséges a kettő egyszerre? Talán a gondolat semmi – vagy minden? Vagy a kettő egyszerre? (Ninda: A fény lúmái, 52.)nd‑23 nd-24 Antaur 2 [-4] A fengrá a világmindenség leegyszerűsített modellje – mint minden játék. A világmindenség pedig az elménk leegyszerűsített modellje. Vagy az elménk a világmindenség modellje? Végül is nem mindegy? (Ninda: Kommentárok az Első Szíanhoz, 130. sómir)nd‑24 neq [-1019] Mi az idő? Mi a múlt és mi a jövő? Láttad már a jelent? Mire megvizsgálnád, az már a múlt. Ha nem láthatod a jelent, hogyan alkotsz fogalmat múltról és jövőről? De ha még az időt sem ismered – hogyan ismersz bármit? (Ninda: A fény lúmái, 1217.)neq→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
733522 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-20 árdzsimanjáték [-43] Az emberi kultúra változatossága kimeríthetetlen. (Ninda: Beszmélgetések, 1097.) :: Szúnahaum, Hilgúman-Dzsámaut, 43 713. szahut szimsáhuran, 567ph‑20 20 733 564 szó (705 341+24 080+4143) 5 081 917 betű (4 917 829+164 088) 5 619 615 jel (@537 698) | 692, 69,19%, 417 724 idézet, 13:53 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2215. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:49/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.19.:1171, 3089 5. 23:57 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 191 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 19 (2%) 673 |