„Sok állat van, amiktől egész sor érzelmet kaphatsz. A kiriktől megkaphatod a világmindenség összes pozitív érzelmét.”
Ninda: Életem egy falevélen,
144. sómir
144. sómir
Sídi Köztársaság
43 611. famut angdzsagan
Ninda tudomást sem szerzett róla, hogy Sídiben forradalom tört ki, az elnököt elkergették, ideiglenes kormány van hatalmon. Sídisuanon mindenki erről beszélt, még a suár látogatóitól is hallhatta volna, de nem járt ekkoriban a suárban, no meg persze ott sem politikáról szokott beszélgetni az utasokkal. A hajón pedig nem volt beszédtéma, a szúnikat ez nem érdekelte. Az Aulang Laip a forradalom után még fél napig Sídisuanon volt, aztán menetrend szerint felszállt és elindult Angsadrómi felé, ami szintén sídi felségterület. Mindkét világon, majd a következő úti céljukon, Hetkilen is feszült volt a helyzet, az emberek eleinte ünnepeltek is meg aggódtak is, de mire az Aulang Laip elérte Angsadrómit, a helybeliek már inkább aggodalommal telve jártak az utcán, és megkönnyebbülve léptek be a suárba. Angsadrómin pedig jött egy ember a suárba, odament az első esszidzsinnához, átadta neki az igazolványát, megmondta a nevét és politikai menedékjogot kért. Az elűzött elnök egyik magas rangú tanácsadója volt.
De minderről Ninda csak egyetlen helyről értesülhetett volna: a Galaktikus Hírekből, aminek a létezéséről már tudott ugyan, itt-ott elhangzott a neve, de ő sosem volt rá kíváncsi. A felnőttek közül is kevesen. A szúni társadalom meglehetősen önmagába forduló életet élt, csak mérsékelten volt kíváncsi volt arra, ami a Galaxisban történik – a kormányváltozások, a helyi politika pedig szinte senkit sem érdekelt a szúnik közül. Amíg Sídisuanon voltak, a hajón több ezer ember követte figyelemmel a helyi tikkanubajnokság döntőjét, de hogy ki volt az elkergetett elnök és kik, miért kergették el, azt aligha tudta volna bárki a szúnik közül megmondani. Magáról a forradalomról is kevesen tudtak.
Nindát a tikkanu sem érdekelte. Kizárólag a hét kirivel foglalkozott.
A fiú segített őket hazacipelni, miután tisztázták, hogy a kicsik még nem tudnak ennyit gyalogolni, és Fuahantnak nem szabad csomagot vinni a kezében, mert az az előírás, hogy az utcán a keze mindig szabad legyen. Ezért a fiú keresett két zsákféle alkalmatosságot, azokba bemászott három-három kölyök, és ketten vitték őket, ÀÂ pedig futkosott körülöttük.
ŶÝt Ninda nyomban kifizette, Fuahant mutatta meg, hogyan tud a suagjáról úgy fizetni, hogy a fiú megkapja a saját, sídisuani bankjába. A többiekért majd fizetnek neki, akik megveszik őket. A fiú tökéletesen magától értetődőnek tartotta, hogy odaadja őket hitelbe – nem sok érzelmi befolyásolásra volt szükség, hiszen a szúniknak mindenütt van hitelük, kereskedőnemzet, mindig helytállnak a kötelezettségeikért. ÀÂ azt mondta, az nem gond, ha nincsenek együtt, amíg egymás közelében maradnak, vagyis bárhol a hajón. Idebent kitűnően tudják venni egymás jeleit, kipróbálták. Ninda a gantirlakásába vitte őket – persze a suárból már Fuahant hozta föl a másik hármat, de itt a hajóban már cipelhetett nyugodtan –, és később ŶÝvel fölment az első szintre, a parkba. A kiskiri vidáman elugrált a parkban és az erdőben, azonnal fölmászott a fákra, és kitűnően tudta onnan venni a többiek érzelemhullámait, akárcsak Ninda. Aztán lement értük és két fordulóval felvitte a többieket is.
Az etetésük nem lesz bonyolult. Bármilyen növényt megesznek. Imádják a gyümölcsöt és a zöldséget, de a füvet és a leveleket is szívesen eszik. A kicsik fejlődésben vannak, nekik naponta tízszer-tizenötször kell enniük, de ez alkalmanként egyetlen gyümölcsöt jelent, nagyobb fajtákból még annyit se. ÀÂ két gyümölcsöt is megeszik egyszerre, de neki már elég naponta négy-öt étkezés. És nem szorulnak rá, hogy föltálalja nekik, egyedül is fölmásznak a fára. Neki is hoztak egy jogratot. De csak egyet, Ẽÿ hozta, mintha összebeszéltek volna, hiszen hetet úgyse tud egyszerre megenni. A kölyköknek egy is sok lenne, két nagy gyümölcsöt téptek maguknak és szépen elosztották. Fendria külön elmondta, hogy a hajó összes fájának és bokrának termése közkincs, mert ez is része annak, hogy a természet közelében érezhessék magukat. Csak nem szabad többet leszedni, mint amennyire tényleg szüksége van az embernek. Hát ezzel a kiriknél nem lesz hiba.
Óriási élmény volt nekik a park, ÀÂnak azért, mert a kölykök gondozása miatt egy ideje már nem járt a szabad ég alatt, a kicsiknek meg persze egyáltalán nem volt még rá alkalmuk. Rengeteget futkároztak, fölmásztak a fákra, bújócskáztak a bokrokban, fáradhatatlanok voltak, mint a legtöbb állatkölyök. Aztán egyszer csak ÀÂ leheveredett egy bokor tövében, a kölykök odabújtak hozzá, és ahogy sorban elaludtak mind, a folyamatos érzelmi sugárzás fokozatosan csökkent, és végül kialudt. Ugyanekkor a bundájuk zöldre változott, ugyanolyan árnyalatúra, mint a fű, amiben feküdtek.
Ninda pedig ott maradt egy gonddal. De már tudta, mit kell tennie, és meg is tette: megkérdezte a legelső arra járó felnőttet. Szindorián elképzelhetetlen lett volna, hogy egy vadidegent kérdezzen meg bármiről, és nemcsak azért, mert egy csavargó nem tehet ilyet. Senki sem teheti. Egyszerűen nem illik. Itt magától értetődőnek számított.
– Nem hiszem, hogy bárkit zavarnának – mondta a Valget nevű férfi. – Van a parkban éppen elég állat. És őket se nagyon fogja zavarni senki, hacsak nem egy kutya, de ha nem hagyja békén őket, legfeljebb fölmásznak egy fára. Ott is tudnak aludni. Szóval egészen nyugodtan otthagyhatod őket éjszakára.
Hát otthagyta őket. De nem azért, mert Valget azt mondta, hogy nem fogja őket bántani senki – ezt magától is tudta. Hanem mert ők nem fognak zavarni senkit. Attól nem tartott, hogy bajuk eshetne. Biztos volt benne, hogy meg tudják védeni magukat. Nem a karmukkal vagy a fogukkal – van nekik, de nem ér sokkal többet, mint az emberé –, hanem az érzelmi ráhatással, amivel bárkit, embert vagy állatot meg tudnak győzni, hogy ne bántsa őket. Vagyis hát ez nem meggyőzés, ez átprogramozás, az ember vagy állat egyszerűen azt akarja, amit ők kívánnak, hogy akarjon, és azt hiszi, hogy a saját döntése volt. Éppen úgy, ahogy Lýŷ és a többi ivut irányítja a gazdáját. Vagy bárkit. Azt a fiút is könnyedén rávették, hogy adja oda neki mindannyiukat, és mindig úgy fogja gondolni, hogy ő döntött így. Lehet, hogy később arra a következtetésre jut, hogy rossz döntés volt, de akkor is a sajátjának fogja tartani.
Azt Fuahanttól kérdezte meg, hogy lehet vevőt találni a kicsikre, hiszen a fiúnak ki kell fizetni őket. Arról nem győzhették meg, hogy adja őket ajándékba, ha egyszer a pénz fogalmáról a kiriknek sejtelmük sincs, tehát az ajándék fogalmáról sem.
Fuahant írt neki egy rövid közleményt, hogy öt kirikölyök és egy anya eladó. Ezt mindenki látni fogja a suagján, aki háziállat után érdeklődik.
←nc-16 diplomácia [2] Mehetsz a dolgod után, amíg örvényleni nem kezd körülötted az idő. Akkor állj meg, nézz körül, figyelj és gondolkozz. Ne várd meg, hogy elkezdjen lassan aláhullani. (Lí-Nindaran: Az Első Szían, 25. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 57. ïniì 56., a fehér órájanc‑16 nc-17 kirik [-18] Sok állat van, amiktől egész sor érzelmet kaphatsz. A kiriktől megkaphatod a világmindenség összes pozitív érzelmét. (Ninda: Életem egy falevélen, 144. sómir) :: Aulang Laip, Sídi Köztársaság, 43 611. famut angdzsagannc‑17 nc-18 Szinensi 1 [-25] Mindannyian összemossuk a határait annak, hogy milyenek vagyunk, milyennek hisszük magunkat, illetve milyenek szeretnénk lenni. Én sem vagyok kivétel. Ha azt hiszed, hogy te igen, azzal beláttad, hogy nem. (Ninda: Kommentárok az Első Szíanhoz, 16. sómir) :: Aulang Laip, Sídisuan, 43 611. dzsirat szílgaran, 349nc‑18→
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
740087 – 99,8%
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
835447 g\grant ulysses s\cwgen11.zip::cwgen11.txt
ph-27 hombéban [-201] Azt hiszem, ő az egyetlen oka, hogy nem vállaltam újra kiküldetést. Mindig szerettem eljárni hozzá, de amióta a hombét így berendezték, még otthonosabb lett. A legjobb janníhaum, amit ismerek. Bár megesett, hogy egy-egy másik janníhaumban jártam és ő is ott volt – akkor pedig az volt a legjobb. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 53. sómir) :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 -176 740 888 szó (712 432+24 303+4153) 5 134 455 betű (4 968 789+165 666) 5 672 812 jel (@538 357) | 699, 69,9%, 421 731 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 134 szórás -25–109 (na-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2269. nap, 324 szó/nap, 2262 betű/nap, 77:54/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.9.1.:1433, 3088 29. 15:23 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |