„Ne engem kérdezz. Nézz önmagadba. Ha te nem tudod a választ, én sem tudom. Ha én tudom, tudod te is. Egyikünk sem tud többet, én nem vagyok különb nálad s te sem énnálam. Testvérek vagyunk a tűz lángjainál.”
Ninda: A fény lúmái, 1152.
– Szépen beszélted el – bólintott Szulme.
– Köszönöm – felelte Sorgit. – Sokat felejtettem, de hézagosan még vissza tudom adni. Emlékezetből azért mégiscsak jobb, mint felolvasni. Így hát, ifjú gyermeke a Testvériségnek, most már tudod, mi a janníhaum.
– Köszönöm, Sorgit – hajolt meg Ninda ültében; nemrég látta valakitől ezt a mozdulatot. – De… de itt nincsen tűz.
– De bizony van – felelte Szulme. – Ez a janníhaum csillag alakú, középen egy kör alakú tér, arra, nézd; abból ágazik ki hét folyosó, ezekkel az asztalokkal, ahol kisebb társaságok félre is vonulhatnak. A kör közepén megtalálod a janníhaum tüzét is.
Ninda felállt és hátralépett.
– Köszönöm, hogy elmondtátok mindezt – bólintott. – Akkor most megyek és megkeresem a tüzet.
– Találd meg életed minden egyes napján – felelték azok egyszerre, szertartásosan.
A folyosó kisvártatva csakugyan elérte a nagy kör alakú teret, benne ívelt padsorok fogták közre a tüzet, amit már messziről meglátott. Kíváncsian lépdelt közelebb. Még soha nem látott ekkora tüzet.
Középen, egy kör alakú térségen égett a tűz, neki combig érő fal vette körül. Megállt a falnál és nézte. A körben fekete és szürke anyagdarabok hevertek szétszórva, azokon lobogtak a sárga-vörös lángnyelvek. Ahogy egy helyen elmozdultak az égő hasábok, meglátott egy hosszú pálcát, azzal nyúlt be egy lány és mozgatta meg őket. Testhez álló, fekete nadrágot és pólót viselt, nem köntöst, amit itt szoktak hordani. Első pillantásra egészen olyan volt az öltözéke, mint a csavargóké a sötétség mögött. De nem volt sapkája, és a mellén keresztben piros sáv húzódott ferdén, a jobb vállától a bal derekáig, s rajta középen fehér körben hétágú csillag – a Testvériség jele.
Ninda köhögni kezdett. Valami csípte a torkát és a szemét.
– Hátrébb Szúnahaum tüzétől! – szóltak rá többen is, aztán valaki a vállára tette a kezét és elhúzta onnan.
– Nem tudod, hogy az örök tűz füstjétől nem szabad köhögni? – förmedt rá egy férfi, és egy poharat nyomott a kezébe. – Idd ezt meg, ettől elmúlik. Ha nem bírod a füstöt, miért mentél a közelébe?
Ninda kiitta a poharat; valami különleges, gyógyhatású folyadékra számított, de csak víz volt.
– Bocsánat… én nem tudtam…
– Mit?
– Én most járok itt először.
– Először?! – A férfi elképedve nézett rá. – Hát hol éltél te mostanáig?
– Szindorián – bökte ki Ninda, és felkészült, hogy elmesélje a történetét, de a férfi hirtelen csípőre tette a kezét.
– De hisz rólad olvastam éppen az imént. Szúnahaum-silgisszónaringi!
Ezt a különleges szót olyan hangosan mondta, hogy körülöttük mindenki abbahagyta a beszélgetést.
– Ki és miért említi e helyen a Szúnahaum-silgisszónaringit? – kérdezte a lány, aki a tüzet… a tüzet… Ninda nem tudta kigondolni, mi lehet az, amit a lány csinált a pálcával a tűzben.
A férfi a homlokára tette a kezét.
– Bocsáss meg, Tűz Őrzője, amiért megzavarom Szúnahaum nyugalmát. Adzsvut vagyok, a Felhő gyermeke, ez a kislány pedig Szúnahaum-silgisszónaringi, csak néhány pillanattal ezelőtt olvastam a híradást. Azért köhögött az örök tűz füstjétől, mert liukan-lieha.
Elképesztően szertartásosan beszéltek mindketten. Ninda minden erejével figyelt, hogy követni tudja az eseményeket, ami nem volt könnyű ezzel a rengeteg ismeretlen szóval.
A lány bólintott.
– Szúnahaum érti és megérti figyelmetlenségeteket. A Csillagok őrizzék lépteitek.
S ezzel visszatért a munkájához, bármi volt is az. Adzsvut pedig Nindához fordult.
– Bocsáss meg te is, amiért kellemetlen helyzetbe hoztalak a Tűz Őrzője előtt.
Nindának fogalma sem volt, mit mondjon. Még soha nem kértek tőle bocsánatot, és most, amikor ez bekövetkezett, el sem tudta képzelni, hogy mit kellene megbocsátania. Egy árva szót sem értett a történtekből. De nem kellett mondania semmit, a férfi helyet mutatott neki az egyik padsor végén, ő pedig a mellette levő sor végére ült le, így szemben voltak egymásnak, s oldalt a tűznek. Ninda arra gondolt, talán nem szabad a tűznek hátat fordítani, de aztán látott embereket, akik pont a hátukkal fordultak a tűz felé.
– Amint mondtam, Szúnahaum tüzének füstjétől nem szabad köhögni – mondta Adzsvut. – Tiszteletlenség az örök tűzzel szemben. Ezért van egy elég bonyolult berendezés, ami nem engedi, hogy a füst szétterjedjen, hanem fölfelé tereli és a mennyezeten elszívja. Hiszen zárt térben vagyunk, másként betöltene mindent. De azért ha közvetlenül odaállsz a Tűz Otthona elé, akkor érződik. A kicsi gyerekek, akik még nem ismerik, mindig odaszaladnak és közelről nézik, hát szoktak köhögni is, de tőlük nem vesszük rossz néven. Te már jóval idősebb vagy, de tőled se vehetjük rossz néven, mert liukan-lieha vagy. Tapasztalatlan jövevény, aki nemrég csatlakozott Szúnahaumhoz és még sok mindent nem tud. Először jársz a janníhaumban, ugye?
– Igen. Az előbb magyarázta el egy úr, hogy mi ez a hely, és rögtön kérték azt a… hosszú nevű dolgot, a Szúnahaum-silgisszónaringit.
– Igen, éppen az imént értesültem róla. Véleményt kell mondanunk arról, hogy mit kell Szúnahaumnak felelnie a szindoroknak rólad. Alig egy pillanattal azelőtt olvastam, hogy találkoztunk. Természetesen az a véleményem, hogy a Felhő egyetlen gyermekét sem szabad kiadni, és képtelenség, amit a núdzsahan kigondolt, hogy téged tévedésből vettek fel a családfára. Hamarosan meg is írom.
– Mi lesz… aztán?
– Hát mivel a Szúnahaum-silgisszónaringi akaratával még a Felhő Csillagai sem szállhatnak szembe, ez az akarat pedig az lesz, hogy utasítsuk el a szindorokat, itt fogsz maradni. Még nyilván nem álltál a sáhaddif elé, így nem tudod, melyik törzsbe fogsz tartozni, jól gondolom?
– Még nem… de Adzsvut, honnan tudod, mi lesz a… az az akarat?
– Napnál világosabb. Szúnahaum nem adja ki gyermekeit. És végképp nem a szindoroknak. – Megvetés csendült a hangjából. – Mármint… bocsáss meg, természetesen a szindorokkal nincsen semmi baj. Csakolyan nép, mint bármelyik másik. A kormányzatuk az, amit nem szenvedhetünk.
Ninda nem tudott mit mondani erre, számtalanszor hallotta már, otthon is, itt is, hogy mennyire nem szeretik a szindor kormányt. Elnézett oldalra, ahol a lány megint benyúlt a tűzbe hosszú pálcájával.
– Ő a Tűz Őrzője – követte a tekintetét Adzsvut. – A tüzet folyamatosan táplálni kell, és arról is gondoskodni kell, hogy ahogy a tüzelő egy része elég, a hamu ne fedje be a többi részét. Ha elzárja a levegőtől, nem tud égni. Az Őrző forgatja meg a tüzelőt, időnként kinyit egy-egy csapóajtót, ahol a hamu lehullik a gyűjtőtartályba, és ő rakja rá a tüzelőt. Nézd azt a kis kocsit a túloldalon, azok a fehér hasábok a tüzelő. Valami különleges anyag, erre az egy célra gyártják, sorgitinnek hívják.
Ninda bólintott. A szúnik élete tele van olyan dolgokkal, amikről ő azelőtt nem is hallott.
←nb-4 Síhaszun [-21] Azt kérdezitek tőlem, mi lett volna belőlem, ha nem ide kerülök, a Testvériségbe? Mi lett volna a Sóraszinnut hegyormából, ha egy tenger mélyére veti a vakvéletlen? Ki nézte a Sínisuált, míg az Abroncsvilág ismeretlen, lakatlan volt? Ne engem kérdezzetek, hanem Szúnahaumot. (Ninda: Életem egy falevélen, 52. sómir)nb‑4 nb-5 tűz [-12] Ne engem kérdezz. Nézz önmagadba. Ha te nem tudod a választ, én sem tudom. Ha én tudom, tudod te is. Egyikünk sem tud többet, én nem vagyok különb nálad s te sem énnálam. Testvérek vagyunk a tűz lángjainál. (Ninda: A fény lúmái, 1152.)nb‑5 nb-6 törzsek [-15] Azt szokták mondani, hogy a legsikeresebb világok azok, ahol a legnagyobb jómódban élnek. Szerintem mi szúnik vagyunk azok. Akárki vagy, akárhol jársz a szúnik között: csak bemész egy janníhaumba és családod van. Ez nagyobb erőt ad, mint bármi. (Sileni: Naplóm Nindával, 44 116. ófarguhan) :: Aulang Laip, Szindoria-rendszer, 43 610. dzsirat szammunan, 950nb‑6→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
709113 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-21 id [-931] ()ph‑21 ·· -856 733 660 szó (705 436+24 081+4143) 5 082 599 betű (4 918 508+164 091) 5 620 327 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2225. nap, 327 szó/nap, 2284 betű/nap, 77:03/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.29.:861, 3085 11. 20:31 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |