„Sok millió lakott világ van a Galaxisban, s közülük számtalan, ami valahogyan különleges. De semmi sem olyan különleges, mint egy abroncsvilág. Néhány száz lakott lehet az egész Galaxisban. Közülük a legkülönlegesebb Szúnahaum.”
Ílgaszaumi, A Galaxis világai, 2.
– Szúnahaum a legfurcsább világ, amit valaha láttam, vagy amit valaha bárki látott – kezdte Szinensi az elbeszélést, aztán odalépett az asztalhoz. – Nézd meg.
Az arany henger fölé tartotta a kezét, és azt mondta: – Szúnahaum!
A henger meg se rezdült, de az arany kör belsejében megjelent egy világ. Szürke, kopár, vigasztalan sivatag. Tökéletesen üres volt.
– Amit látsz, azt úgy hívják: Séninnaur – mondta az Érahaung-szandzsé. – Világunknak ez a fele egymilliárd év óta nem látott napfényt, és nem is fog soha, mert mindig a másik oldalával fordul napja felé. Itt mindig majdnem olyan hideg van, mint az űrben, sötét van és nincs levegő.
Szinensi két kezével forgató mozdulatot tett a kép fölött, s az egész megfordult, most a másik fele nézett Ninda felé. Ez vörös volt, és sok apró, sárgás folt tarkította.
– Ez pedig Dzsisszáfaur – mondta az Érahaung-szandzsé. – Ez a terület mindig a nap felé fordul, éppúgy egymilliárd év óta. Örökké vulkanikus terület, ahol a forróság elviselhetetlen. Örökké süt a nap. Levegő itt sincs.
– Most pedig nézz ide – mutatott Szinensi az aranyszínű sávra, amely továbbra is körbevette a világot. – Szúnahaungaur!
A Sínisuál arany sávjából egyszer csak eltűnt egy jókora szelet, s láthatóvá vált a szürke és a vörös sivatag közötti rész. Zöld, kék, sárga, barna, mindenféle színű foltok tarkította csík.
– Ez itt Szúnahaungaur – közölte az Érahaung-szandzsé. – A fagyos és a forró terület közötti keskeny szalag az egyenlítő körül, majdnem teljes egészében a meleg félgömbön. Világunkon csak itt lehetséges az élet. Ez a Testvériség életének központja.
– Abroncsvilág – mondta a Dzsóningar-szími. – Nagyon ritkák, legalábbis azok, amelyek lakhatók is. Mindegyik különös a maga módján, de egy sincs olyan különleges, mint Szúnahaum.
– A nap örökké ugyanott áll az égbolton – mondta Szinensi. – Mindig a Forró-sark fölött.
– Szúnahaum nagyon lassan forog – magyarázta a Hauszangir-szandzsé –, nagyon lassan is kering, és tengelyének végével fordul napja, a Szúnahaum-síssanaurangi felé. Szúnahaum felszínén soha sehol nem váltakozik éjjel és nappal, reggel és este. Ha látszanának csillagok, azok is örökké ugyanott állnának az égen. A Dzsisszáfaur-peremen jóval magasabban látod a napot, a Séninnaur-peremen egészen alacsonyan, illetve már egyáltalán nem. Dzsisszáfaur felől örökké fúj a szelíd, meleg szél, amit úgy hívnak: insáhirun. Ez melegíti fel a Séninnaur-perem hűvös éghajlatát és viszi a nedvességet.
– És van a Sínisuál – folytatta az Érahaung-szandzsé. – Egymilliárd évvel ezelőtt egy laza szerkezetű kisbolygó Szúnahaum vonzásába került, egy része becsapódott Dzsisszáfaurba, a többi pedig darabjaira szakadt. Ez a kataklizma okozta azt is, hogy világunk ilyen lassan kering és forog, és ennyire megdőlt a tengelye. A kisbolygó anyaga milliárd és milliárd apró darabka formájában terült szét légkörünkön kívül, az egyenlítői sáv körül, valamivel szélesebb területen, mint Szúnahaungaur. Legnagyobbrészt érctartalmú kőzet, főleg sárga fémek alkotják: arany, platina és réz. Ettől kapta ezt a ragyogó sárga színét. Amióta ott élünk, mesterségesen fokozzuk is a Sínisuál ragyogását, kis automata hajókkal, amik a szilánkokból kiolvasztják a kőzetet és nagyjából tiszta fémet hagynak a helyén, meg magunk is pályára bocsátunk fémdarabokat. Kérlek, Szinensi, mondd el, miért jó nekünk a Sínisuál.
– Hémun níszi auring úlkahan – felelte Szinensi ünnepélyesen. – Így szól a mondás. A hémun fényes barlangjába bújt. A hémun az egy állat, aminek aranysárga bundája van, kedves, szép állat. A Sínisuál is szép. Egészen máshogyan fest az űrből és máshogy lentről, a felszínről, de mindkét irányból nagyon szép. Níszi: fényes. A Sínisuál visszaveri a napfényt, ezért Szúnahaungaur jóval világosabb és melegebb, mint nélküle lenne. Szúnahaum egén soha nem mozdul a nap, ezért még egy fa árnyékában is jéghideg lenne, mert oda soha nem süt a nap. A Sínisuálról visszaverődő fény azonban igen. Auring: barlang. A Sínisuál szélesebb Szúnahaungaurnál, így ha kíváncsi szemek tévednek oda egyszer, nem egykönnyen fedezik fel, hogy alatta élet van. Úlkahan: bebújt. A Sínisuál megvédi Szúnahaungaurt a kíváncsi szemektől.
– Kiváló ismertetés – bólintott az Érahaung-szandzsé –, csak néhány részletet szeretnék hozzátenni. Tény, hogy a Sínisuál visszaveri a napfényt, de ebben az a fontos, hogy elsősorban lefelé, mert a fény a Forró-sark felől, azaz a Sínisuál nézőpontjából alulról érkezik. A világgondozók nem kevés erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy növeljék a visszavert fény arányát, főleg a Séninnaur-peremen, s amióta letelepedtünk Szúnahaumon, sikerült is egy kissé kijjebb tolni a lakható terület határát. Azt pedig hadd helyesbítsem, hogy ha nem lenne a Sínisuál, akkor egy fa árnyékában is jéghideg lenne. Nem, mert a levegő természetesen keveredik, az infravörös sugarak pedig visszaverődnek. De a hegyek árnyékában valóban hidegebb van így is, például a jáhannuri síparadicsom annak köszönheti létét, hogy van ott egy magas hegység a Dzsisszáfaur-peremen, ami mögött nincsen napfény.
– Majd mutatunk képeket – vigasztalta Nindát Szinensi, látva, hogy kissé nehezére esik ezt a bizarr világot felfogni. – És hát hamarosan a saját szemeddel is meglátod majd.
– Köszönöm, hogy meséltetek róla – mondta Ninda udvariasan.
– Most pedig – emelte föl Szinensi a hangját, és megint a henger fölé tartotta két tenyerét –, miután a Sínisuál fénye oly nagy segítségünkre volt, bocsássuk el, míg legközelebb eljöhet hozzánk.
A dob két ütést hallatott, Szinensi lenyomta két kezét, és az egész kép visszahúzódott a hengerbe. Szinensi ugyanazon az ünnepélyes, tiszteletteljes módon vitte vissza a kis fülkébe, ahogy elhozta. Visszaöltöztek rendes köntösükbe, s a janníhaum népe ugyanezt tette.
– Holnap szahut, a hetes utolsó napja – mondta Szinensi. – Nincs iskola. Ezen a napon tartjuk a törzsi összejöveteleinket, menj majd el a liktenit-upeszekhez, hogy köszönthessenek mint a törzs tagját.
– Mikor és hová?
– Nézd meg a suagodon. Mindig van rajta egy ismertető, hogy az egyes törzsek hol tervezik tölteni a szahutot. Lehet, hogy nem lesz ott mindenki a törzsből, bár holnap alighanem minden liktenit-upesz elmegy, hogy üdvözöljenek téged a törzsben. Nem olyan nagy a törzsed, nem mindennap kapnak új tagot.
Egykettőre meglett az ismertető, a Testvériség suagjain mindent azonnal meg lehet találni. A 2-tari janníhaumban… de az nem volt odaírva, hogy mikor.
– Egész nap – felelte Szinensi. – Akkor mész, amikor akarsz, addig maradsz, ameddig akarsz.
– Mit kell csinálnom?
– Semmit sem kell csinálnod. Elmész, köszöntenek a törzsben, megkínálnak étellel és itallal, ja igen, egyvalamit mégiscsak kell csinálnod. Körbetáncolnod velük a janníhaum tüzét.
– Hát… ezt meg tudom csinálni… – Ninda ösztönösen a sapkájára tette a kezét. Megszokott érzés volt, hogy visszakapta. Egy szindoriai csavargó mindig hord sapkát.
– Nem kell több sapkát bedobnod a tűzbe – nyugtatta meg Szinensi nevetve.
←nb-11 sáhaddif 3 [51] Előbb zuhan le a Sínisuál – ezt olyasmikre szokták mondani, aminek lehetetlen voltát kívánják hangsúlyozni. (Ílgaszaumi, Közmondások és népi bölcsességek tára)nb‑11 sáhaddif 3 nb-12 Szúnahaum [-23] Sok millió lakott világ van a Galaxisban, s közülük számtalan, ami valahogyan különleges. De semmi sem olyan különleges, mint egy abroncsvilág. Néhány száz lakott lehet az egész Galaxisban. Közülük a legkülönlegesebb Szúnahaum. (Ílgaszaumi, A Galaxis világai, 2.)nb‑12 Szúnahaum nb-13 upeszek [-21] Mit jelent egy szúni számára a klánja és a törzse? Mit jelent bárki számára a két keze? (Ílgaszaumi, Közmondások és népi bölcsességek tára) :: Aulang Laip, Szindoria-rendszer, 43 610. szahut muandzsan, 353nb‑13 upeszek→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
717766 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-20 id [-408] () :: , , , ph‑20 id ·· -333 (2137 › 60:45) 733 191 szó (704 976+24 072+4143) 5 079 102 betű (4 915 091+164 011) 5 616 726 jel (@537 624) | 692, 69,19%, 417 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2214. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.18.:555, 3088 5. 0:39 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 191 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 19 (2%) 673 |