„Ezer, százezer világot bejárhatsz – a Galaxisnak csupán a töredékét ismerheted meg. Csak egy módja van megismerni valamit, ami nagyobb a Galaxisnál. Nézz az elmédbe.”
Lí-Nindaran: Gondolatok, 87. sómir
Szindoria-rendszer
43 610. famut nirséhagan
870
A felszállás nem azért lett rendkívüli élmény Ninda számára, mert ekkor hagyta el először szülőbolygóját – nem is tűnődött azon, hogy vajon örökre-e, vagy visszatér-e valaha, bár ha eszébe jutott volna ez a kérdés, az lett volna rá a válasza, hogy esze ágában sincsen –: a későbbi felszállások többsége élmény volt, s a leszállások még inkább, amikor felfedezhetett egy-egy ismeretlen világot, s megfigyelhette, miben különbözik a korábbiaktól. Eleinte még nem, de később többször is volt a kilátóban, amikor a hajó méltóságteljes lassúsággal aláereszkedett egy-egy világ légkörében; s nézte, hogyan válik a kép egyre részletesebbé, hogyan bontakoznak ki a táj egyre apróbb részei. De azok a világok is érdekelték, ahol kupolavárosok mellé szálltak le, kíváncsi volt a kupolán kívüli lakhatatlan, élettelen tájakra is. Apránként fedezte föl magában a kíváncsiságot mindenféle világ tájai iránt, s némi idő múltán bármerre járt a Galaxisban, mindenfelé talált érdekes látnivalót. S fokozatosan alakultak ki a maga sajátos szempontjai, hogy mi az, amit érdekesnek talál egy-egy világon.
Most, ahogy elnézte Lũakẽàń városát lassan beleveszni a sivatag vörösébe, de előbb eltűnni a hegyek félkaréjában, aztán az egész félszigetet lassan a partvidék egyik kis nyúlványává zsugorodni, s végül a partvidéket is eltűnni a végtelennek tetsző tengerparton, arra gondolt, hogy mennyire kicsi ez az egész. Lũakẽàń, az országos, sőt csillagközi jelentőségű nagyváros, amit ő hatalmasnak ismert, a sikátorok egész szövevénye csupán egy kis pont a kontinens hosszú partvidékén, de ez a partvidék is apró része csupán a világuknak. S ahogy azután a ritkás felhőkkel alig takart világ csakhamar kis gömbbé zsugorodott, lehetetlen volt nem gondolni arra, mennyire apró golyócska ez az egész gömb a világűr végtelenségében, és mennyi rengeteg világ van még – Vûyrd Ḱïyṙeàn pedig öntelten uralkodik egy észrevehetetlenül parányi porszemecskén. Vagyis hát több ilyen porszemecskén, hiszen az Államszövetség az anyabolygón kívül még egy csomó világot magába foglal, de ez mindegy. Ninda tanult már egyet s mást a Galaxis méreteiről. Azt nem tudta, hogy az Államszövetség mekkora voltaképpen, de az benne volt a hipnoanyagban, hogy a galaktikus történelemben még nem volt olyan állam, ami a Galaxisnak csak egy milliomodrészét egyesítette volna. Hiszen sok milliárd lakott világ van a Galaxisban. Soha senki nem tudta még megszámolni, hogy valójában mennyi.
Ahogy kiértek az űrbe, láthatóvá váltak a csillagok. Sokkal több, mint amennyit éjszakánként a nyílt városrész egén láthatott, és ahogy maguk mögött hagyták a bolygófelszín fényét, még több lett. Helyenként kis foltokká álltak össze.
– Szép, ugye? – nézett le rá Ilkut. – De majd nézd meg a spirálkar belső vidékein. Ott van csak igazán gyönyörű kilátás.
– Igen, szép – mosolygott Ninda hálásan, de őszintétlenül, mert nem merte megmondani, hogy ő nem lát benne semmi szépet. Fehér pöttyök a nagy feketeségben. De Ilkut űrhajós. Nyilván azért lett az, mert neki tetszik ez az üres, fekete semmi. Nem bántja meg azzal, hogy ő nem lát odakint semmi szépet.
– Köszönöm a felszállást – mondta Ilkut a kihangosítós mikrofonba. – Sertan, kérlek, te következel.
– Köszönöm – szólalt meg egy másik, fiatalabb férfi az egyik asztalnál, ő is kihangosítóval. – Célállomás Iltri, kérem a koordinátákat kiszámítani.
Ninda beharapta az ajkát, leszegte a fejét, egész testében remegett. Nem szabad nevetnie! A legnagyobb szörnyűség volna!…
Arra riadt fel, hogy Ilkut leguggol hozzá, s még valaki odaugrik, egy nő, aki a vállára teszi a kezét, s azt kérdezi:
– Mi a baj, kicsim?… de Ilkut, hiszen ez a gyerek röhög, mint a grífeng.
– Nem! – jajdult fel Ninda rémülten, de ez mintha még fokozta volna a nevethetnékjét.
– Mit nem?
– Én nem… nem röhö… – a szava elcsuklott, már a szájába gyömöszölte a kezét, hogy ne nevessen.
– De, csak nyugodtan – mosolygott a nő –, ha nevethetnéked van, miért ne nevetnél?
– De nem szabad…
Hirtelen rájött, hogy éppen attól nevet ilyen görcsösen, hogy el akarja fojtani. Ettől most valahogy kicsit csillapodott a nevethetnékje.
– Már miért ne lenne szabad? Valaki megtiltotta? Szindorián talán nem szabad nevetni?
– Egy magas rangút kinevetni egy… egy csavargónak… azt nem.
– Értjük már – bólintott a nő, Ninda feje fölött összenézve Ilkuttal. – Nálunk csavargók nincsenek, a rangok pedig minket nem nagyon érdekelnek. De azt elárulod, hogy mi volt olyan mulatságos?
– A világ neve… ahogy ő… az az úr ejtette, úgy azt jelenti, hogy kocka. Amit a kèrnduãḩ játékhoz használnak. Ekkora – mutatta két ujja között. – Arra nehéz lenne leszállni…
Most már a felnőttek is nevettek. A férfi, aki a világ nevét kimondta, közelebb gurult a furcsa székével, aminek görgők voltak az alján és a lábával a padlót nyomkodva tudta arrébb lökni magát. A többieknek is ilyen széke volt.
– Miért, hogy ejtettem? – nevetett rá.
– Ìltrĩ – kuncogott Ninda.
– És hogy kellett volna?
– ŶỲltrìi…
A férfi zavartan nézett rá, és felvonta a szemöldökét.
– De hát ez teljesen ugyanaz – mondta meglepve, és ettől végre Nindából is kitört megint a kacagás. Annyira mulatságos, hogy ezek itt egyáltalán nem hallják a különbséget!
Később Sertan elmondta, hogy leszállni nem fognak „a kockára”, csak fölvesznek néhány konténer árut egy körülötte keringő űrállomásról, s nyomban mennek is tovább. Meg is mutatta az egyik képernyőn az űrkocsit, amivel hozni fogják. Egy szögletes, szürke tárgy úszott az űrben az Aulang Laip felé, a hajó oldalán kinyílt egy kapu, a szürke tárgy beúszott rajta, és a kapu bezárult. Maga a hajó egy szürke tömbnek látszott, az oldalán a Testvériség jelvényével, még a jelvény is sokkal nagyobb volt az űrkocsinál. De hogy melyik mekkora, azt az űr jellegtelen, egyenletes feketeségében nem lehetett megállapítani. Persze a hajó méreteiről már volt valamicske sejtése, és ennek alapján az űrkocsi sem lehetett éppen apró – alighanem megvolt olyan magas, mint egy városi ház.
– Ez a mi hajónk? – kérdezte Ninda.
– Igen, ez a felvétel az Aulang Laipról készült. Várj csak… elkérhetem a suagodat?
Ninda kivette a zsebéből és a férfi felé nyújtotta, aztán előbb gyorsan bekapcsolta. Hiszen ujjlenyomat nélkül semmit sem csinál. Sertan néhány pillanatig motozott a készüléken, aztán visszaadta. Most egy kis szürke kocka is volt rajta, ami addig nem.
– Tessék, ez a hajó térképe. Pontos és naprakész, azt is mutatja, ha valamelyik parkban egy virágcserepet arrébb tesznek. És megnézheted rajta a hajót kívülről is.
– Nahát – mondta Ninda, és majdnem meghajtotta a térdét, de aztán gyorsan javított és csak megköszönte.
Ez segíteni fog neki, hogy megismerje a hajót.
←nbt [-1017] AZ ŰRBENAZ ŰRBEN nb-1 űr [-22] Ezer, százezer világot bejárhatsz – a Galaxisnak csupán a töredékét ismerheted meg. Csak egy módja van megismerni valamit, ami nagyobb a Galaxisnál. Nézz az elmédbe. (Lí-Nindaran: Gondolatok, 87. sómir) :: Aulang Laip, Szindoria-rendszer, 43 610. famut nirséhagan, 870nb‑1 nb-2 ÎÌdaṙa [96] Ha a Periférián kilépsz az űrbe, csak végtelen feketeséget látsz, elszórt csillagokkal. Csak a Belső Vidékeken és néhány további helyen tárul eléd a szépsége. Ebben a Galaxis éppen olyan, mint az elménk. (Ninda: Kommentárok az Első Szíanhoz, 3. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Lũakẽàń, 57. ïniì 22.nb‑2→
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
740087 – 99,8%
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
835447 g\grant ulysses s\cwgen11.zip::cwgen11.txt
ph-27 hombéban [-201] () :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 · -176 (2159 › 61:23) 740 836 szó (712 432+24 251+4153) 5 134 119 betű (4 968 789+165 330) 5 672 455 jel (@538 336) | 699, 69,9%, 421 730 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 134 szórás -25–109 (na-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2269. nap, 324 szó/nap, 2262 betű/nap, 77:54/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.9.1.:1433, 3088 29. 15:11 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |