„Valamelyik régi bölcs azt mondta, az élet egy utazás. Én azt mondom, ezen az úton is lenni kell pihenőknek.”
Ílgaszaumi, Numird mondásaiból,
152. sómir, 97. singir
152. sómir, 97. singir
A Süsünek fogalma sem volt, hogy a suár a Testvériség felségterülete, vagy hogy mi az a felségterület, de azt sem tudta, hogy bent van a suárban. Az üdvözlő feliratból semmit sem értett, és természetesen fogalma sem volt, hogy néz ki belülről egy suár. Ha tudta volna, hogy hol van, egy cseppet se lett volna nyugodt. Úgyszólván semmit sem tudott a suárról, de azt igen, hogy a mýśvïnek területe, akik mindent elvesznek a sỳÿndoṙoktól, amit csak tudnak. A suárban minden méregdrága, hogy kifosszák a sỳÿndoṙokat. De a legrosszabbul a sỳÿndoṙ gyerekek járnak, akikkel a mýśvïnek szörnyű dolgokat művelnek.
Arszi néhány pillanatig tanulmányozta a fiatalkorú bűnözőt. Egy egészen apró gyereket, akiből alig látszott valami a vastag réteg kosz alatt. Fekete kezeslábas volt rajta, kis fekete sapka, ilyet hordanak a városi csavargók. A haja egészen rövid volt, vélhetően szőke, mint általában a szindoroké. Tehát nyilván lány volt, a szindor fiúk hosszú hajat hordanak. A vonásai is lányra mutattak. Tipikus szindor arca volt.
– Van már tolmácsunk? – nézett körül Arszi.
– Én értek a nyelvükön – szólalt meg Hauna húmad, egy magas, középkorú férfi.
– Rendben, akkor kívánj neki jó reggelt.
– Dûỳ lĩemà – mondta Hauna.
A Süsü kis gondolkodás után hátralépett, meghajtotta térdét, s két karját kissé széttárva fejet hajtott. A szorndok hoztak nekik három széket, a tisztek leültek a tér közepén, a gyerek állva maradt a neki letett szék mellett. A szorndok otthagyták őket, elmentek a dolgukra.
– Arszi vagyok.
– ÂÀrsìi dèi – mutatott Hauna a nőre, és a saját nevét is megmondta. – Ḩãunâà mìïn.
A Süsü hallgatott.
– Téged hogy hívnak?
– Muõpaỳ kêèn à?
A fiatalkorú bűnöző meglehetős vonakodva szólalt meg.
– Śûỳỹl.
– Ez a neve? Szép dallamos.
– Azt hiszem, ez nem a rendes neve – biggyesztette az ajkát Hauna. – Ez valami becsmérlő jelző, alighanem csúfnév.
– Ez az igazi neved?
– Muõpaỳ koàp ḩỳnd?
– Ỳ – jött a válasz, újabb szünet után, elég bizonytalanul.
– Igen – fordította Hauna.
– Szóval nem – állapította meg Arszi. – Mindegy, ezt fogjuk használni. Bár én ki sem tudom ejteni. Hogy kell ezt leírni?
– Hát a mi írásunkkal csak annyit lehet visszaadni belőle, hogy Szuíl, de náluk a zenei hangsúlyok nagyon fontosak, és azt mi nem tudjuk jelölni. Ismered a latin ábécét?
– Ősi Földről? Láttam már.
– Hát itt azt használják, szörnyű bonyolult, ne akard megtanulni.
– Jó. Hány éves vagy?
– ŨÙynd lêń à?
– Kyỳop ũůat ẽṙit – biccentett a fiatalkorú bűnöző.
– Öt és hat. Ezt én így hirtelenjében nem tudom átszámítani, de száz körül lehet.
– Családod van?
– Vỹn kũlòan ẽëyp à?
– ÃÂm luỳŷma ḩå.
– Senkije sincsen.
– No jó. Hagyjuk is ezeket a kérdéseket, majd a szindorok átküldik az aktáját, abból kiderül minden. Ha ugyan van itt minek kiderülnie. Nem éhes?
– Ḱyỹnd leâmu à?
A fiatalkorú bűnöző még az összes eddigi kérdéshez hasonlóan a habozásnál tartott, amikor Arszi már válaszolt saját magának.
– Hülye kérdés volt, persze hogy éhes. – Fölkelt és kezet nyújtott neki. – Gyere, elmegyünk enni.
– Ò. Kÿýn leâmuỳ ẁẅuyn – fordította Hauna.
– Hát ezt a nyelvet sose fogom megtanulni. Gyere már. Nem bánt senki.
– Ò òy – biztatta Hauna. – Ò dỳvï mêàlõàyt.
– Ḱyom âãyp mìïn ẘ ýrvý? – kérdezte a fiatalkorú bűnöző váratlanul.
– Azt kérdezi, odaadjuk-e… nem tudom, mi az, hogy „ýrvý”.
– Nyilván a rendőröknek. Nem, mondd meg, hogy nem.
– ÃÂm. Ÿlń ḱãyn ṙô leâmuỳ.
– Éï lòakï?
– Azt mondtam neki, hogy kap enni, és megkérdezte, hogy mi lesz aztán.
– Mondd meg, hogy azt nem tudjuk, de nem adjuk oda a rendőrségnek… használd azt a szót, amit az előbb ő mondott.
– Eĩmi ãâm ńoÿkùlan ïp mêat ýrvý kêèn ãâm.
A Süsü bólintott. Hát jó. Tényleg éhes már, egész éjjel nem evett semmit, és tegnap se. Velük megy. De figyelni fog. Azt nem tudta, kik ezek a fura külsejű emberek, de majd vigyáz magára. Elindult velük, de a feléje nyújtott kezet eszébe sem jutott megfogni.
Arszi és Hauna elvitte a legközelebbi nisszibe, leültették az asztalhoz és kivettek neki néhány dobozt. A szindor értetlenül nézte a színes csíkos műanyag dobozokat, de aztán vendéglátói megnyomtak rajtuk valamit, amitől kinyíltak. Furcsa, szivacsos anyag volt bennük, barna, fehér, sárga, rózsaszín, mindegyikben más színű. Arszi kitépett egy darabot az egyikből és megette.
– Látnia kell, hogy nem akarjuk megmérgezni.
– Persze – bólintott a férfi, és ő meg egy másik dobozból vett ki tésztát. A szindor kis habozás után hozzálátott.
Arszi beszólt a hilgalen-dzserangípauba.
– Jönni fog valami hír a szindor rendőrségtől egy fiatalkorú bűnözőről, aki állítólag megtámadott egy rendőrt. Jelenleg itt van. Majd ki kell találnunk, mi legyen vele.
– Értem – felelte egy szornd a központból. – Drissza, tudnál most beszélni Arszival?
– Hogyne – jött oda egy idős, kopasz férfi, a külkapcsolatok felelős gauranja. – A hír már itt is van, a szindorok pár pillanattal ezelőtt küldték. Nézzük meg, még én sem láttam.
Arszi végigpörgette az anyagot. Nagyon rövid volt. Néhány képsor arról, ahogy menekülés közben egy kővel megdobnak egy rendőrt. Nem lehetett megállapítani, ki dobta, csak annyi látszott, hogy a hajnali szürkeségben egy gyerek és egy felnőtt berohan az árnyékba, aztán onnan kirepül a kő. Hozzá a bűnöző arcképe, térkamerával vették fel menekülés közben. Neve ismeretlen. Kora ismeretlen. Korábbi előélete ismeretlen. Egyéb cselekményekről nincs adat.
– Hát ez nem sok. Az a kimondhatatlan nevű őrmester azt mondta, sok mindenért keresik, erre ez minden?
– Gyakorlatilag nulla – értett egyet Drissza. – A gyerek mit mond, ő dobta a követ?
– Még nem kérdeztük, de hallgass ide, nézd meg a követ a rendőr fejének közvetlen közelében, ez akkora, mint a rendőr fél feje. Ha nem lett volna rajta sisak, meghalt volna. El tudod képzelni, hogy ez a gyerek… ja, még nem láttad, szóval szerintem nincs több százévesnél és olyan vékony, mint a szisszugisszu, ez dobott ekkora erővel egy ilyen nehéz követ? A súlya mondjuk öt endzs, és ez a kő legalább fél endzset megnyom.
– Értem. Szóval szerinted a felnőtt dobta?
– Úgy gondolom. Vagy felőlem lehettek még ott öten, ez nem a mi problémánk, de ez a gyerek aligha dobta.
– Rendben. De nem ezt fogom felelni a szindoroknak. Erre jöjjenek rá egyedül. A szabványos választ fogják kapni.
– Jó, és mit csináljunk a gyerekkel?
– Etessétek meg. Ez itt a janníhaum… vagyis persze nem, mindegy. Nem fogunk tönkremenni ettől.
– Már eszik. Mi legyen aztán?
– Semmi különös. Valahol csak elfér, nem?
– Jól van. Elintézem.
Drissza kikapcsolt. A két felnőtt egymásra nézett.
– Hát jó – mondta Arszi. – Akkor minden rendben van.
←na-2 Arszi 1 [-14] Az benne a különleges, hogy nincs benne semmi különleges. Olyan, mint bármelyikünk. Ha én születek előbb, talán ő ír életrajzot rólam. (Sileni: Ninda élete, 84.) :: Szindoria, Aulang Laip, 43 610. senut karisszinan, 240na‑2 Arszi 1 na-3 Arszi 2 [-9] Valamelyik régi bölcs azt mondta, az élet egy utazás. Én azt mondom, ezen az úton is lenni kell pihenőknek. (Ílgaszaumi, Numird mondásaiból, 152. sómir, 97. singir)na‑3 Arszi 2 na-4 nisszi [-20] Ősi parancs: segíts a bajbajutottnak. Ahol nem tartják be, az a nép halálra van ítélve. (Ílgaszaumi, Feddardin elmélkedéseiből, 42. sómir, 63. singir)na‑4 nisszi→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
716606 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-27 id [-1019] () :: , , , ph‑27 id ·· -997 (2156 › 61:19) 740 008 szó (711 614+24 251+4143) 5 128 337 betű (4 963 007+165 330) 5 666 611 jel (@538 274) | 699, 69,9%, 421 730 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 131 szórás -22–109 (na-7, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2265. nap, 324 szó/nap, 2264 betű/nap, 77:46/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.8.27.:465, 3084 24. 21:37 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |