„Nem emlékszem egyetlen esetre sem, amikor valahol fákat látott és ne ment volna oda hozzájuk. Amikor ezt megmondtam neki, bólintott és azt mondta: ilyen a jövőben sem fog előfordulni.”
Sileni: Ninda élete, 57.
Vehat, saldzsir, karuan. Ninda sorra járta a fákat és igyekezett mindegyiknek a nevét megtanulni a táblácskákról, amik a törzsükre voltak erősítve. Nem csak a nevük volt kiírva, hanem mindenféle tudnivaló is, például hogy mire használják a gyümölcsét, levelét vagy virágját, hogyan kell feldolgozni, honnan származik. Némelyiknek a szindor nevét is tudta: a karuan vörössel csíkozott narancsszínű, édes gyümölcsét jól ismerte, Lũakẽàńban sokszor evett ilyet – és nem is mindig lopta, néha kapott az árusoktól –, ott úgy hívják, vůâtsy. Látott néhány śòrnëỳfát is, megismerte kékeszöld, hosszúkás gyümölcséről, s most megtudta, hogy az itteni neve jograt. De látott állatokat is, azoknak is volt táblájuk, csak persze nem a testükre erősítve, hanem kisebb-nagyobb elkerített területeken voltak, és a kerítésre tették a táblát. Általában többféle állat élt egy-egy területen, de fénykép is volt a táblán, hogy lehessen tudni, melyik melyik. Az állatok nevét mind tudta a hipnoanyagból, de annyira nem érdekelték, mint a fák. Amióta Lýŷ azt mondta, hogy érintkezzen sokat a fákkal, azóta nagyon érdekesnek találta őket.
– Itt vagy, barátom? – kérdezte, letelepedve egy vehatfa és egy falgibokor közé. A fűre. Hiszen itt le szabad ülni a fűbe, feküdni is, még tépni is szabad belőle. Lũakẽàńban ezt talán még a gazdagoknak sem szabad. Talán csak a felsővárosiaknak.
– Ez fölösleges kérdés volt – érezte meg a választ késedelem nélkül. – Előre tudni fogsz róla, mikor kerülünk egymástól olyan távol, hogy megszakad a kapcsolat. Én pedig soha nem alszom, ezért mindig elérsz. Az ivutok számára ismeretlen az alvás.
Ivut, igen. Már emlékezett, így mondják szúniul, hogy ḱẙvap. Most már szúniul beszél, ezt a szót fogja használni.
– Mondd, mitől ilyen nyugalmas ez a hely?
– A park?
– Igen. Vagyis nem csak a park… az egész hajó… mármint amit eddig láttam belőle.
– Talán az ervések hiánya miatt.
– A Testvériségnek is vannak rendfenntartói.
– Igen, az esszidzsinna. És minden nyilvános helyen mindenkit megfigyelnek, itt is, a parkban. Akárcsak a szindorok. De ott az utcákon örökké cirkálnak az ervések, itt viszont csak akkor jönnek elő, amikor szükség van rájuk. Itt fent, a szúniknak fenntartott részen legfeljebb ha baleset történik. Talán éppen ez okozza, hogy a szúniknál meglehetősen ritkán van csak szükség a rendfenntartókra. Itt is minden tele van rejtett kamerákkal, amiknek a képét csak akkor látja emberi szem, ha valami baj van – akárcsak Szindorián. De itt húszezer emberre öt vagy tíz rendfenntartó jut, nem tudom pontosan. Szindorián ennek a többszöröse, akár több száz is. A suárban és a szísiben sokkal több esszidzsinna dolgozik, de messze nem annyi, mint Szindoria nagyvárosaiban, a népesség arányában számolva persze.
– De nyilván nem azért van rájuk ilyen ritkán szükség, mert ilyen kevesen vannak. Hanem fordítva, azért vannak kevesen, mert ritkán van rájuk szükség.
– Dehogynem. A rendfenntartók állandó jelenléte rossz hatással van a közbiztonságra. Ezt már számos világon megállapították. Szindoria sok kritikát kap ezért is.
– Kritikát? – Ninda értetlenül nézett a falgi egyik ágára.
– A lakott világok odafigyelnek egymásra. Mindenhol vannak emberek, akik azzal foglalkoznak, hogy tanulmányozzák a vezetők tevékenységét, és véleményt mondanak róla. A saját világuk és más világok vezetőiét is.
Ninda csodálkozva hallgatta a fejében megformálódó gondolatokat. Soha nem jutott eszébe, hogy a vezetőket kritizálni lehet.
– Pedig lehet – felelte Lýŷ, hiszen ezt a gondolatot is érzékelte. – Neked persze soha nem mondta ezt senki. De Szindorián se mindenki hiszi ám el a mesét, hogy Vûyrd Ḱïyṙeàn kormányzása annyira boldoggá tette az embereket, mint még soha.
– Mióta kormányoz? – kérdezte Ninda.
– Tizenöt éve, szindoriai időszámítás szerint.
– Hát az elég sok. Én öt és hat éves vagyok ott. Vagyis egész életemben ő volt az elnök, már régóta az volt, amikor én megszülettem. És egész életemben nem volt mit ennem, csak ha loptam vagy ha valaki nagy ritkán adott egy szem vůâtsyt. A sötétség mögött senkinek se volt mit ennie, soha. Most, hogy idejöttem, azonnal lett mit ennem. Ajándékba kaptam egy hatalmas lakást… tiszta ruhát… iskolába járhatok. Miért teszi ezt a Testvériség, és miért nincs ez Szindorián?
– A Galaxisban sok-sok olyan ország van, mint Szindoria, ahol a vezetőket nem érdekli más, csak a saját hatalmuk. És vannak olyan országok is, mint a Testvériség, ahol nem tűrnek már meg többé zsarnokokat. Valaha nekik is voltak zsarnokaik, és egyszer majd Szindoriának sem lesznek. A Testvériségben mindenki jóléte fontos. A hajóik azért járják a Galaxist, hogy megteremtsék azt a gazdagságot, amiből telik mindenki jólétére. Szindoria nem kereskedik mással, csak a maga szűkös mezőgazdaságának és iparának árujával, amiért nem kaphat sokat, ezért Szindoria szegény ország.
– De ha Szindoria gazdag lenne, akkor Vûyrd Ḱïyṙeànnak is több jutna, nem?
– Nem ismerem őt, de minden bizonnyal már most is többje van, mint amennyit valaha el tud költeni. De ha az országa gazdag lenne, akkor az emberek többet járhatnának iskolába és többet tudnának az emberi kapcsolatokról, a gazdaságról meg még sok mindenről. Akkor pedig nem tűrnék meg sokáig Vûyrd Ḱïyṙeànt a fejük fölött. De most ideje megszakítani a kapcsolatot, nem beszélhetünk túl sokáig egyvégtében. Majd talán később, ha az elméd megszokta ezt a fajta érintkezést.
Ninda magára maradt a gondolataival és a fákkal.
Egy kérdésre még nem kapott választ, majd megkérdezi Lýŷtől. Miért fontos a Testvériségnek mindenki jóléte? Azt már értette, hogy Szindoriának miért nem. De a Testvériségnek miért? És ha a szúnik jóléte fontos is, miért fontos az ő jóléte – aki nem is szúni, tegnap csöppent ide, szó szerint beesett a suárba? Semmi okuk nem lett volna rá, hogy úgy kezeljék, mint egy közülük valót. És felvették a családfára, ami azt okozta, hogy ő most már a Testvériség állampolgára, és soha többé nem tehetik ki innen, akkor sem, ha a Felhő Csillagai mind ezt akarják.
És felveszik a törzsek szövetségébe is. Fendria elmondta, hogy meg kell majd jelennie a sáhaddif előtt, ami a törzsek legfőbb felügyelő szervezete vagy valami ilyesmi, és ők majd eldöntik, hogy melyik törzsbe való, mert enélkül nem lehet igazi szúni. Részletesebben nem mondta el, hogy miért, csak azt, hogy a suagján talál egy piros borítójú könyvet, azt olvassa el, mielőtt megjelenik a sáhaddif előtt. Hogy az mikor lesz, azt Fendria nem mondta meg, de nemsokára.
Köntöse zsebéből elővette a suagot. A tenyérnyi készülék képernyőjén ott volt a piros borítójú könyv. Megérintette a fedelét.
←na-25 séta [11] Tegnap elmentünk az Aulang Laipra, a 4-tabe elemi iskolába, ahol megkezdte tanulmányait. Persze minden gyerek ismerte. Sokat beszélgettünk velük. Azt mondta, egészen olyan volt, mint amikor először járt itt. (Sileni: Naplóm Nindával, 44 117. saurgéman) :: Szindoria, Aulang Laip, 43 610. muhat angdzsagan, 755na‑25 na-26 park [-24] Nem emlékszem egyetlen esetre sem, amikor valahol fákat látott és ne ment volna oda hozzájuk. Amikor ezt megmondtam neki, bólintott és azt mondta: ilyen a jövőben sem fog előfordulni. (Sileni: Ninda élete, 57.)na‑26 na-27 Sésszin-szúni [103] Egyszer azt mondta: ha a lieháknak nem kellene a sáhaddif elé állniuk, akkor a Sésszin-szúni neki soha a kezébe sem került volna. (Szinensi: Ninda élete és tanítása, 231. sómir)na‑27→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
716606 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-19 id [-487] () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 ·· -424 (2133 › 60:39) 732 137 szó (703 953+24 041+4143) 5 071 289 betű (4 907 473+163 816) 5 608 821 jel (@537 532) | 691, 69,09%, 416 722 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2209. nap, 329 szó/nap, 2295 betű/nap, 76:43/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.14.:1046, 3086 30. 18:29 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |