„Ninda, egy 168 éves szúni kislány, akit Szindoriától a Jonkorin-vidékig mint valamiféle csodatevőt tisztelnek, a Hinnullid-vidék világain köznapibb hírnévre is szert tett mint énekesnő.”
Ílgaszaumi, Galaktikus Hírek,
43 660. nodzsat karisszinan
43 660. nodzsat karisszinan
Hinnuldud és Argannesz két külön állam területén feküdt, de Arganneszen jelentős létszámú hinnul kisebbség élt; történetesen azok a rendőrök is hinnulok voltak, akikkel Ninda beszélt a zsebtolvajlás alkalmával. Ők nem ismerték fel, sem mint a Ninda-kultusz hősnőjét – Szindoria messze volt, a kultusz idáig már nem hatolt el –, sem mint azt a kislányt, akit láttak a tévében a tábortűz mellett énekelni Hinnuldudon. De hinnul nemzetiségű volt Runnut ni-Nakkulamman is, Amet városrész polgármestere. Rendszeresen nézte a hinnuldudi tévéadásokat, látta Nindát énekelni, nagyon tetszett neki, és utánanézett, mikor érkezik hozzájuk a Hallihuat Fónird.
A zsebtolvajt Finirmónak hívták, és az ifunt volt az anyanyelve. Ő nem volt magányos árva, mint Ninda, neki volt anyja és testvérei, azért lopott, hogy megéljen a család. Az anyjának időnként volt valami alkalmi munkája, de nagyrészt ő is görbe utakon jutott pénzhez, a legidősebb testvér hasonlóképpen, a három kisebb pedig még nem vállalhatott munkát, ők csak lopni tudtak. Finirmo azt mondta, az ő környékükön nagyon kevés munka akad, az emberek inkább lopni járnak, vagy aki tud, az eljár a suárba meg más bevásárlóközpontokba, megvesz mindenfélét, és eladja némi kis haszonnal.
Miután elköszöntek, Finirmo hazaindult – a maradék ennivalót Ninda nekiadta, kértek neki egy dobozt a büfében –, Ninda pedig elindult találomra a kikötő alatti szinteken. Alapvető szerkezetében Argannesz miben sem különbözött Ommuditól: mindkettőt egy hold köré építették, és egy talpalatnyi beépítetlen hely sem maradt. De Ommudi mindenestül elfért volna Argannesz néhány városrészében. Ommudinak egymilliárd lakója volt – ez is elég sok, nemcsak egy kis hold méreteihez képest, a jókora lakható felszínnel rendelkező világok közül sem soknak volt ennyi –, Argannesznek viszont közel százmilliárd. Ommudi hold nagyságú városa átlagosan ötszáz szintnyi magasságra épült a hold felszíne fölé – Arganneszen nem volt már felszín, vagy nem tudott róla senki, hogy létezne, és nemigen akadt olyan hely, ahol ne lett volna legalább kétezer szintje. Itt a százhatvanas kikötőben a helyi térképek a 2320. szintet mutatták. A kikötő egy nagy, kerek torony volt, tíz szint magas, körülötte üres térség, amit a bedokkoló hajók teste számára tartottak fenn. A hajók súlyát nem az építmény viselte, súlytalanok voltak, mert a külső héjon kívül nem érvényesült a benti mesterséges gravitáció. Ahhoz pedig még Argannesz sem volt elég nagy, hogy a puszta tömegével számottevő gravitációt keltsen.
A kikötőszint alatt raktárak voltak a kikötőben áthaladó rengeteg áru számára, azok alatt pedig park, a csillagközi szabványok szerint, amik adott terjedelmű beépített területre adott terjedelmű parkosított területet írtak elő. Ezt a legtöbb világon betartották – a szúni hajókon messze túl is teljesítették. Ami Nindának feltűnt, az volt, hogy Ommudival ellentétben itt a park sokkal gondozottabb volt, és szép számmal akadtak benne emberek. Itt most bizonyára nincs munkaidő, gondolta. Elővette a suagját, mert megzizzent.
– Argannesz egyik városrészének polgármestere, Runnut ni-Nakkulamman szeretne veled beszélni – kezdte Fargúni singan-núdzsahud, egy fiatal férfi. – Szeretne felkérni, hogy lépj föl egy itteni fesztiválon.
Ninda csodálkozva nézett a képernyőre.
– Fesztiválon? Én? Kapcsolj össze minket, kérlek.
Fargúni bólintott, és a képernyőn megjelent egy ezüstös szakállú, ráncos arcú ember.
– Á, kedves Ninda – derült fel. – Köszöntelek Argannesz világán. Runnut ni-Nakkulamman vagyok, Amet városrész polgármestere. Meghívást hoztam a számodra.
Ninda bólintott, és ahogy a szúnik szokták, nem köszönt.
– Aki az üzenetet átadta, valamilyen fesztivált említett.
– Igen, így van. Amet rendezi meg már sok éve a hinnul kulturális fesztivált, nagy örömömre éppen most is. Erre szeretnélek tisztelettel meghívni mint fellépőt, természetesen illő tiszteletdíj mellett.
– De hát… én nem is vagyok hinnul…
– Ó, ez mellékes, lényegtelen. Írtál egy dalt, ami Hinnuldudon nagy sikert aratott, előbb a te nyelveden, aztán hinnulul is, és arra gondoltam, hogy nagy örömére szolgálna a közönségnek, ha elénekelnéd itt is. Akár mindkét nyelven.
– Hinnulul… hogy érted, hogy hinnulul is sikert aratott?
– Ó, nem is tudtál róla? Kérlek, várj egy pillanatot, máris megmutatom.
A férfi kinyúlt oldalra, s egy tizedmati múlva megjelent egy fiú arca. Valamivel idősebb lehetett Nindánál.
– Ő itt Horren aun-Szakkarídenni, ismert énekes Hinnuldudon. Ő fordította le a dalodat hinnulra.
A kép megmozdult, s megszólalt a zene, szakasztott úgy, mint amikor Ninda énekelte.
Asz-sziháni,
an-nakkinda farran algisandi,
in-mut kollan saran ja-hannandi,
asz-szadinnan henran argafulli,
im-nahillat szidun – Limelullí…
Jam-suszáni,
an-nakkinda hi-ran ájadzsúri,
in-mut kollan saran jak-kulúri,
asz-szadinnan nikun imbrakulli,
im-nahillat szidun – Limelullí…
Fid-duráni,
an-nakkinda jafan kallahúdi,
in-mut kollan hetan all-idzsúdi,
asz-szadinnan karun rakkadulli,
im-nahillat szidun – Limelullí…
An-nukári,
an-nakkinda fahan ak-kurúti,
in-mut kollan dzsinan nimmarúti,
asz-szadinnan kehun irrajulli,
jasz-nahilli dzsahut – Limelullí…
Ninda szelíd mosollyal felállt, kezében a haukival kurtán meghajolt, a közönség pedig lelkesen tapsolt. Ninda végigvárta, amíg kilelkendezik magukat, és visszament a színpad mögé, ahol begyűjtött néhány gratulációt a többiektől, akik némelyikéről már tudta, másokról inkább csak sejtette, hogy neves hinnul művészek. Meg persze a polgármester, Szinensi meg néhány iskolatársa is gratulált.
– Jó voltál, kislány – mondta egy mély basszushangú, körszakállas ember. – Igaz, hogy amúgy egy szót sem tudsz a nyelvünkön?
Hinnulul beszélt, fordítógéppel. Itt a színházban senki sem tudott szúniul, de mindenki nagyon kedves volt.
– Egypár szót azért igen, udvariassági kifejezéseket – mosolygott Ninda. – Megtanultam Horren szövegét, de persze nem értek belőle semmit.
– Ügyes vagy. Jól énekelsz és a hangod is igazán szép. Ide hallgass. Kellene nekem egy olyan hang, mint a tied. Szoprán, de nem zeng úgy, mint egy operaénekesé, tudsz kicsit visszafogottabban, rekedtesen énekelni. Igaz is, az én nevem Nimmud nut-Rumalli, operaénekes vagyok, és egy gyermekeknek szóló műsoron dolgozom. Ebben van egy dal, amibe szerintem jól beleillene a te hangod. Mit szólsz hozzá?
– De az én hajóm nemsokára továbbmegy.
– No, nem olyan hosszadalmas ügy ez. Mikor indul a hajód?
Ninda a suagjára nézett.
– Két derki múlva – felelte, bízva abban, hogy a fordítógép átszámítja.
– Hum-mum – vakarta meg a körszakállát az operaénekes. – Hát akkor hiperfonon. Holnapra összeszedem a többi közreműködőt, és megcsináljuk, jó?
– Jó – bólintott Ninda, bár fogalma sem volt, hogy mit fognak csinálni. De ez nem zavarta. Adott közvetlen kódkapcsolatot Nimmudnak, hogy majd elérhesse. Még két derkin át ott maradt az óriási színházteremben, megnézte a többi fellépőt, kezet rázott egy sor ismert művésszel és az elragadtatott polgármesterrel, aztán légikocsin visszatért társaival a százhatvanas kikötőbe, Argannesz túlsó oldalára, és besétáltak a suárba.
Később Ninda megnézte, van-e frissebb terv a Saunisra érkezésre. Igen, volt: nendihilgan, két nappal előbb, mint ahogy korábban tervezték. Tizenhat nap múlva Saunison vannak.
←od-3 zsebtolvaj [-17] Tett egy csomó utat a Galaxisban – már gyerekfejjel elkezdte – és mindenfelé beszélgetett az emberekkel. Egy emberrel, egy családdal, kisebb csoportokkal. De úgy tűnik, mintha az egész Galaxissal beszélgetett volna. (Szillon Nomboka Marotomandi: Útjaim Nindával, 70.) :: Argannesz, Hallihuat Fónird, 43 660. muhat lidzsúmatan, 760od‑3 od-4 fesztivál [-20] Ninda, egy 168 éves szúni kislány, akit Szindoriától a Jonkorin-vidékig mint valamiféle csodatevőt tisztelnek, a Hinnullid-vidék világain köznapibb hírnévre is szert tett mint énekesnő. (Ílgaszaumi, Galaktikus Hírek, 43 660. nodzsat karisszinan)od‑4 od-5 fesztivál [-18] Szindorián Ninda negyvenhat és egy éves, de itthon kereken ezer. A szindorok ezt a dátumot választották a jubileumi ünnepségekre, hiszen ő szúni naptár szerint számolja a korát. Egy szúni évig, vagyis 387 szindor óra hosszat ünnepelnek. (Sileni: Naplóm Nindával, 44 492. saurgéman) :: Sỳÿndoṙeìa, Lũakẽàń, 59. śyỳllu 32., a sárga órájaod‑5→
ph-21 id [-931] ()ph‑21 ·· -856 733 658 szó (705 435+24 080+4143) 5 082 592 betű (4 918 505+164 087) 5 620 320 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2219. nap, 328 szó/nap, 2290 betű/nap, 76:50/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.19.:1190, 3085 8. 21:40 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |