„Azt hiszem, sok nyelvben van olyan szófordulat, hogy »apává, anyává tesz valakit«. Arra értik, amikor valaki a másvalakivel közös gyereket megszüli, illetve nemzi. Pedig ez tévedés. Szülővé nem a gyerekünk másik szülője tesz minket. Erre csakis maga a gyerek képes.”
Ninda: Életem egy falevélen,
186. sómir
186. sómir
Hangilaoran
43 694. senut sillíman
593
Ninda végigpillantott a hallgatóságon és felmutatta bal kezét.
– Mindnyájan tudjuk, ohangi, mit jelent ez az aranykarika a csuklóm körül. Minden szúni vissza tudja vezetni az Élet Fáját a kezdetekig: mintegy kilencvenezer évről vannak ismereteink. Ám kilencven évezred nem is olyan sok, ha a történelmet kell mérni vele. Azt gondoljuk, hogy legalább százezer éve annak, hogy őseink megkezdték a kirajzást Ősi Földről. Általában száz- és kétszázezer év közé teszik. A legendák egyik része legalábbis. Más legendák inkább két-ötszázezer évről beszélnek, de a thabbuanoktól olyan adatokat is kaptam, amelyek egy és egynegyed milliótól másfél millió évig terjednek. Persze ezek is legendák mind. Úgy gondolom, hogy mindössze három válasz lehetséges. Vagy mindegyik adat helyes, és akkor az emberiség nem több hullámban hagyta el Ősi Földet, hanem többször is bekövetkezett, hogy több hullám rajzott ki; vagy egyik adat sem helyes, és akkor a történelmi valóság egy olyan számérték, amiről egyetlen legenda sem számolt be; vagy pedig az emberiség nem is létezik.
A történészek jóindulatúan nevettek.
– Számos bizonyíték szól azonban amellett, hogy az emberiség igenis létezik. Ezért vizsgáljuk meg a második eshetőséget. Tegyük fel, hogy az összes legenda téved, és mondjuk, hogy a legrégebbi időpont, amelyről valamely legenda beszámol, másfélmillió évvel ezelőtt volt – vagy mondhatunk százhuszonötezer dzsúmit. A második eshetőség szerint ez is téves, tehát még régebben kellett történnie. Mondjuk legyen százötvenezer dzsúmi? Vagy akár kétszázezer? Az már két egész négy tized millió év, igazán csinos időtartam. No de hogyan döntsük el a helyes számot? Hiszen ezzel az erővel mondhatnánk egymillió dzsúmit is.
Ninda fölkapta a poharát, ivott egy kortyot és folytatta.
– Nézzük az első lehetőséget. Többször több hullám. Kirajzási hullámok sorozata onnantól kezdve, hogy ez technikailag lehetségessé vált, egészen addig, amíg az Ősi Földön maradtaknak már nem volt okuk nagy számban távozni. Máris adódik egy kérdés. Ha feltesszük, hogy volt egy első hullámsorozat, van-e okunk azt gondolni, hogy az volt az egyetlen? Szerintem nincs. Nem látok okot sem annak feltételezésére, hogy az első hullámmal olyan mértékben csökkent volna a világ népessége, hogy további kirajzásra nem volt ok, sem annak, hogy bizonyára nehéz gazdasági körülményeik ettől jelentősen megjavultak volna. Vagyis a többször több hullám elméletét egyszerű deduktív logika alapján bizonyítottnak tartom, mert az emberi történelem úgy működik, hogy az egyszer már bevált eszközöket újra és újra alkalmazza. Márpedig a kivándorlás bevált, hiszen a más világokra költözöttek boldogultak – legalábbis egy részük –, és erről kétségtelenül tájékoztatták az Ősi Földön maradottakat is; azonfelül a Terra-sóhipunban vannak adataink arra, hogy ugyanez bekövetkezett sokkal korábban, Ősi Föld egyes kontinensei között is. A Hpárihalgi dzsullá pedig, hogy csak egy kiragadott példával éljek, számos esetről számol be csak a Dzsravihambun-korszakban, amikor népes világokat hagyott el a lakosság fele, kétharmada, háromnegyede. Gazdasági okokból, nem valamilyen természeti katasztrófa miatt.
Kis szünetet tartott, végignézett a hallgatóságon. Nyolcvan-kilencven ember, egytől egyig jóval idősebbek nála. Néhány külföldi: thabbuanok, folgrik, egy szindor, egy hibelk, egy omvomi. A nemzetiségüket onnan tudta, hogy valamennyien bemutatkoztak már.
– Egész seregnyi vitát olvastam arról is – tért át más témára, s ezt testhelyzetének megváltoztatásával is jelezte –, hogy mik lehettek a kivándorlási hullámok fő okozói. Ebben a kérdésben is csak dedukció útján tudtak eredményre jutni. Ősi Föld ma is megvan, az elterjedt vélekedés szerint tehát nem érte globális katasztrófa, hanem csak gazdasági ok lehetett. Én ezzel nem értek egyet. Szerintem elhamarkodott következtetés, hogy nem érhette globális katasztrófa. Ősi Földön hihetetlenül komplex, de törékeny ökoszisztéma volt – és elvileg mindmáig van is –, aminek elég egy kisebb, akár világon belüli, szublokális katasztrófa, és az ökoszisztéma úgy omlik össze, mint a sillágilu. Ez a folyamat is maradhat azonban szublokális, érintheti adott esetben az egyik kontinenst, mialatt a többin a hatás nem érződik vagy nem jelentős. Azon az egy kontinensen eközben lehet a katasztrófa olyan nagyságrendű, hogy embermillióknak kell elvándorolniuk – a kontinensről vagy a világról is, ha például a többi kontinensnek nincs kellő befogadóképessége –, főleg egy olyan túlnépesedett világ esetén, amilyennek Ősi Földet ismerjük. Másrészt azonban meglátásom szerint érhette Ősi Földet olyan globális katasztrófa is, ami akár az egész világot súlyosan károsította, és a népesség túlnyomó része vagy netán egésze távozni kényszerült. Ez pedig két esetben lehetséges. Ha a katasztrófa olyan jellegű volt, hogy hatása nem volt végleges, és azóta a világot újra benépesíthették – illetve abban az esetben, ha Ősi Föld mindmáig lakhatatlanul és lakatlanul kering Ősi Nap körül, valahol a Galaxis egy elfeledett pontján. Tudom, mit gondoltok, ohangi – pillantott végig meleg mosollyal a homlokukat ráncoló történészeken. – Hogy tudjuk, hol van Ősi Föld, és ma is lakják, a Testvériség hajói ha ritkán is, de fölkeresik. Tudjuk, hogy a Sagindra Köztársaságban van, a neve Terga vagy Tirka… ehhez kétség sem férhet, hiszen vannak térképeink Ősi Földről, amik vitathatatlanul ennek a világnak a felszínét ábrázolják. – Lassan bólogatott, aztán a fali nagyképernyős suagra hívott egy világgömböt, ami lassan forogni kezdett. – Ez itt Ősi Föld, más néven Terga. Nem kétlem, hogy mindnyájan láttátok már ezt a térképet, és részletesen ismeritek is. Hiszen történészek vagytok. Kapásból meg tudjátok nevezni a kontinenseket… ez itt Áfrika… Amríka… Eisa… ez itt Oszrélja, ez pedig Antarríka. Még a nagyobb városok nevét és hollétét is ismeritek, ámbár régesrég eltűntek már, de szerepelnek filmekben, könyvekben… itt van Nujok, ez Tokko, Hirlaga, Pedzsi, Maszka, Pari, Tiku, Luti, Ridzsúnu… több száz egykori város nevét tudjuk, folyókét, hegyekét, szigetekét, mindenféle földrajzi nevek sokaságát. Igaz, olyan városokat is ismerünk, amiket valószínűsíthetően csak a kirajzás utáni időkben alapítottak, de nem tudjuk mindegyikről biztosan.
Megint kis szünetet tartott.
– Egyvalamit azonban tényleg nem tudunk. Azt, hogy ez a világgömb az a világot ábrázolja-e, amelyen az emberi faj kialakult, amelyet a Hajnalkor beláthatatlan évmillióin keresztül egyetlen világnak ismert, amelyről kirajzott a Galaxisba. Amit tudunk, az az, hogy ez a világgömb Tergát ábrázolja. Ezt bárki ellenőrizheti, aki odautazik és lenéz a kilátóból. Csakhogy az egész Ílgaszaumiban mindössze nyolcszáztizenhárom olyan dokumentum található, amelyben megvan Ősi Föld világgömbje vagy annak egy részlete, és nem vezethető vissza egy korábbi, ismert forrásra. És most jön a hilfuróni. Magától értetődően Terga betelepítésének ideje ismeretlen – ha ismert lenne, akkor nem is feltételezhetnénk, hogy azonos Ősi Földdel. Ez azonban azt is jelenti, hogy a nyolcszáztizenhárom dokumentum keletkezésének idején Terga már lakott világ volt, vagyis akár mindegyiket készíthették Tergáról, abban a hiszemben, hogy azonos Ősi Földdel – holott lehet, hogy egyáltalán nem így van.
←pb-10 vérrokonok [-23] A család nem a társadalom alapegysége, hanem az emberé. (Ninda: A fény lúmái, 344.) :: Sỳÿndoṙeìa, Lũakẽàń, 61. dõỳm 6., a fehér órájapb‑10 vérrokonok pb-11 Ősi Föld 1 [-4] Azt hiszem, sok nyelvben van olyan szófordulat, hogy »apává, anyává tesz valakit«. Arra értik, amikor valaki a másvalakivel közös gyereket megszüli, illetve nemzi. Pedig ez tévedés. Szülővé nem a gyerekünk másik szülője tesz minket. Erre csakis maga a gyerek képes. (Ninda: Életem egy falevélen, 186. sómir) :: Szúnahaum, Hangilaoran, 43 694. senut sillíman, 593pb‑11 Ősi Föld 1 pb-12 Ősi Föld 2 [-25] Azt a bizonyos hajnalt megelőzően az élete csak tévelygés volt. De attól kezdve nyílegyenesen haladt pályáján és nem ismert akadályt – pedig nem is volt semmilyen előre elhatározott célja. (Hait Kirísz: Ninda, 326.)pb‑12 Ősi Föld 2→
ph-27 id [-1019] () :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 id ·· -997 740 008 szó (711 614+24 251+4143) 5 128 343 betű (4 963 013+165 330) 5 666 671 jel (@538 328) | 699, 69,9%, 421 730 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 131 szórás -22–109 (na-7, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2266. nap, 324 szó/nap, 2263 betű/nap, 77:48/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.8.28.:1068, 3084 25. 22:30 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |