„Mindenkit megváltoztatott, aki közel került hozzá. Úgy tűnik, már új életének második napján elkezdte.”
Szinensi: Ninda élete és tanítása,
3. sómir
3. sómir
– Igazából nem azért keresnek, mert loptam – szólalt meg Ninda, mert Lýŷ utasításának soha, semmiféle körülmények között nem akart ellentmondani. Lýŷ azt mondta, hogy mindig az igazat mondja, és akkor az úgy is lesz. – Mielőtt idejöttünk, a Nagyorrú megdobott egy ervést kővel, és ezért keresnek mindkettőnket. Ha elkapnak, tíz évre bányába küldenek.
– Bányába? – lepődött meg Rongami. – Minek?
– Dolgozni – felelte Fendria. – Az a büntetés, hogy dolgozni kell. Mi is munkára kötelezzük azt, aki rosszat tett.
– De hiszen a bányában gépek dolgoznak… – kezdte Rongami, aztán már rá is jött. – Vagyis… nyilván emberek is, akik…
– De hát még gyerek – vágott közbe Szinensi indulatosan. – Alig múlt száztíz éves! Bányában dolgozzon? Százhúsz éves koráig?!
– Nem, nem tíz itteni évig – csóválta meg a fejét Ninda. – Tíz szindoriai évig. Most száztizennyolc vagyok, és addigra… mennyi is… háromszázharmincöt lennék az itteni számítás szerint – számította át könnyedén, pillanatok alatt.
– De hát gyerekek nem dolgozhatnak bányában! Vagyis… gyerekek sehol sem dolgozhatnak!
– Szindorián valószínűleg más a törvény. Pontosabban a korhatár. Nálunk kétszáztíz év a nagykorúság, akkortól vonhatnak felelősségre a cselekedeteinkért. De más államokban nem ugyanennyi. Nagy a Galaxis, és sokféle ország van benne. Szindoria finoman szólva sem az a hely, ahol barátságosak a törvények.
Szinensi elképedve csóválta a fejét.
– A szindoroknak változtatniuk kell ezen. Ez varhaszi.
Ezt az utolsó szót Ninda nem ismerte, de a lesújtó hangsúlyból sejtette, hogy valami becsmérlő jelző lehet.
– De miért keresnek téged – kérdezte most Inerszi –, ha egyszer nem te dobtad azt a követ?
– Az őket nem érdekli, a cinkosa vagyok, el akarnak kapni és kész.
– Azt hiszem, ezt rosszul tudod – mondta Fendria –, persze nyilván nincsenek jogi ismereteid, ezt senki sem rója fel neked. A te puszta jelenléted akkor sem lett volna elég egy ítélethez, ha elkaptak volna. Hiába voltál csavargó, az ügyészség akkor is belátta volna, hogy nincs alap a vádemeléshez. De ettől függetlenül nem csodálom, hogy elmenekültél.
– Varhaszi – morogta Szinensi.
– Sajnos a különféle világokon – folytatta Fendria – elég sokfélék és nem mindig jók a törvények. Mi itt a Testvériségben igyekeztünk olyan törvényeket kialakítani, amik ahhoz biztosítanak keretet, hogy zavartalanul élhessünk. De sok társadalomban ez nem így van. Szindoria törvényeinek elsősorban az a céljuk, hogy az uralmon levő csoport megőrizhesse hatalmát. Ezért eléggé szigorúak, sok esetben értelmetlenül. Látni fogjátok, ahogy vándorolunk a Galaxisban, hogy ez milyen sok világon van így.
– Vándorolni fogunk a Galaxisban? – törte meg Ninda a beállott kis csendet. – Úgy értem… Lũakẽàńban a buszoknak kötött menetrendjük van… az Aulang Laipnak nincs?
– Nem, nincsen – felelt a tanárnő. – Nagyon egyszerű. Szindorián, akárcsak a többi világon, ahová közlekednek a Testvériség hajói, bármikor lehet jegyet venni bárhová, akár van a közelben hajónk, akár nincs. Ha kellő számú felszálló összegyűlik, akkor a rendszer odaküldi az egyik hajónkat, mindig olyat, amelyiknek az áruját jól el lehet adni azon a világon, meg amelyiknek a szolgáltatásaira jó kereslet van. Sok szempont van. A nagy forgalmú világokon elég gyakran, esetleg évente többször is leszáll egy-egy hajónk, de ugyanaz a hajó ugyanazon a világon elég ritkán. Bár megesik azért. Felvesszük a felszállókat, és elvisszük őket egy alkalmas kikötőbe, ahonnan továbbmehetnek egy másik hajónkkal. Ritka eset, hogy legfeljebb két átszállással el ne jutnának oda, ahova igyekeztek, és mivel a Testvériségnek sok hajója van, szinte soha nem kell várniuk. A nagyobb világokon átlagosan mondjuk egy-két derkit, a kisebbeken egy-két napot. Most Handiap lesz a következő úticél. Járt már ott közületek valaki?
– Én – mondta Szinensi. – Már régebben, a Hinong Haurin éltünk. Handiap egy mundzsarad. Nem is oda mentünk, hanem Jahafanra…
– Jó, jó, várj csak, lassabban. Először is meséld el Nindának, mi az a mundzsarad.
– A mundzsarad olyan világ, ahova azért megyünk, mert ott valamit bányásznak nekünk. Ami Handiapot illeti, ott ezüstöt, ami hasznos fém, csak a bánya az olyan unalmas, mint a sindubindi. Vivivivi… szóval ott semmi más nincsen, csak ezüstbányák, és mi veszünk pár amdzsré ezüstöt, aztán megyünk tovább.
Fendria mosolyogva bólogatott.
– Egész jó leírás, csak azt is tedd hozzá, hogy mundzsaradnak hívjuk azokat a világokat is, ahol nem bányásznak, hanem gyártanak valamit, éppenséggel Handiapon az ezüst egy részét feldolgozva vesszük meg. A lényeg az, hogy szerződésben állunk velük, mi vállaltuk, hogy adott időközönként megveszünk valamiből egy adott mennyiséget, ők pedig vállalták, hogy szállítják. Csak egy napig maradunk, mert egy kisebb várost látogatunk meg, ahol nincsen sok vásárlóerő, de sok ezüst van. Nem pár amdzsré, hanem pár ezer… Ninda, elárulod, min gondolkodsz?
Ninda megcsóválta a fejét.
– Semmi, csak… az jutott eszembe, hogy én tegnapig semmit sem láttam a világból. A Galaxisból végképp nem… most pedig eljuthatok mindenféle idegen világokra… még ki is szállhatok…
– Ki is kell szállnod. A gyerekektől elvárjuk, hogy legalább évente egyszer körülnézzenek a meglátogatott világok valamelyikén. Szélesíti a látókörötöket, tágítja a Galaxisról alkotott képeteket. Néha egy-egy család egy rövidebb-hosszabb út erejéig másik hajóra is költözik, ahogy Szinensi is említette a Hinong Haurit.
– Szép nagy hajó – mondta Szinensi. – Angéhatin, tizenhatszor húsz szektor, harminc lakószint. Itt le se tudna szállni, hiszen körülöttünk minden irányban a város utcái vannak.
– Mi az az angéhatin? – kérdezte Ninda.
– A típusa. A mi hajónk singérin.
– Vannak még a Hinong Haurinál is nagyobb hajók – szólalt meg Inerszi. – A Szesszihun Dzsílangi például. Azok egyáltalán nem szállnak le suarengeken. Az olyan világokat hívjuk így, ahol kereskedünk.
– Igen, ismerem a szót, köszönöm – bólintott Ninda; elég nehezen küzdötte le a késztetést, hogy felálljon és mũỳpṙâènt mutasson, ahogy illik egy csavargónak, ha segítségére vannak.
– De, némelyiken leszállnak – jegyezte meg Fendria.
– Még a Szesszihun Dzsílanginál is van nagyobb hajó – mondta Rongami. – Nem is egy. Például a Szúnahaum-sónariongi, ugye.
– Az nem hajó, az riongi, a neve is ez – vetette ellene Szinensi.
– Miért, mi a különbség?
– Hogy nem közlekedik az űrben!
– Hogyne közlekedne! Az űrben nem létezik mozdulatlanság, még ezt sem tudod?
– Jó, jó, elég ebből – csitította őket Fendria. – Ne vesszetek össze. A Szúnahaum-sónariongi nem hajó, hanem űrváros, nem tud elmozdulni a pályájáról, de ettől még persze minden egyéb tulajdonsága megvan, ami egy hajónak. De úgy gondolom, Ninda nem szeretné most végighallgatni minden űrbeli járművünk felsorolását. Ráér megismerkedni velük.
– Jó – mondta Szinensi –, én pedig a szindor törvényekkel akarok megismerkedni, és egyszer majd kérdőre akarok vonni egy szindor jogászt. Hogy képzelik, hogy gyerekeket küldenek bányába dolgozni?!
←na-23 iskola 2 [-23] Egy évezreddel a háta mögött az ember már megkérdezi: Mit tettem életemben? Mit vittem véghez? Mindenki úgy néz rám, mintha én lennék a szellemek megtestesülése. De mi az, amit valójában csináltam? Bölcseket mondtam az embereknek? Ők éppen olyan bölcseket mondtak nekem. Szerintem egyetlen dolog van az életemben, amire csakugyan én magam lehetek büszke: Sileni. (Ninda: Életem egy falevélen, 1107. sómir)na‑23 na-24 iskola 3 [-25] Mindenkit megváltoztatott, aki közel került hozzá. Úgy tűnik, már új életének második napján elkezdte. (Szinensi: Ninda élete és tanítása, 3. sómir)na‑24 na-25 séta [11] Tegnap elmentünk az Aulang Laipra, a 4-tabe elemi iskolába, ahol megkezdte tanulmányait. Persze minden gyerek ismerte. Sokat beszélgettünk velük. Azt mondta, egészen olyan volt, mint amikor először járt itt. (Sileni: Naplóm Nindával, 44 117. saurgéman) :: Szindoria, Aulang Laip, 43 610. muhat angdzsagan, 755na‑25→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-286] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -223 732 369 szó (704 154+24 072+4143) 5 072 836 betű (4 908 825+164 011) 5 610 418 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 16:31 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |