„Igen, persze, ő a legkarizmatikusabb ember is, aki valaha élt. De ha ennek a lélekrajzban keressük nyomát, nem fogunk célhoz érni.”
Aini: Ninda lélekrajza a csoport számára,
1. szint, bevezető
1. szint, bevezető
Az, hogy egy szúnit meghívtak egy dzserang világra, a Testvériségben természetesen semmiféle visszhangot nem keltett. Évente több tucatszor is megesett, hogy művészeket fellépni, tudósokat előadást tartani hívtak meg név szerint, és még gyakoribb volt, hogy egy-egy világ aziránt érdeklődött, tudna-e Szúnahaum szakembereket küldeni valamely beruházásuk számára. Az már azért a szúnik ingerküszöbén is átjutott, ha egy dzserang világ sugárgátat épített, egy ilyen méretű és ritkaságú építkezésre ők is felfigyeltek. Ez ugyanakkor komoly bevétel is volt a Testvériségnek, még annak ellenére is, hogy sugárgátat – emberbaráti megfontolásból – sem a szúnik, sem senki más nem épített haszonért, a Testvériség az anyagárat és a szállítási költséget számította fel, semmi mást, és azt is majdnem mindig hosszú lejáratú, kamatmentes kölcsönként nyújtották. A spirálkaron épülő és épült tizenhét sugárgát mindegyikében benne volt Szúnahaum is, harminctól hetven százalékig terjedő részesedéssel, és a világok egy kivétellel azóta is fizették a törlesztőrészleteket: a kivétel Nilbarriri volt, amely elég gazdag volt ahhoz, hogy az építkezés nagy részét maga állja, a kölcsönöket pedig mindössze húszezer szúni év alatt letörlesztette.
Az, hogy egy sugárgát építkezésének megindítására egy szúni hírességet kérnek fel, nem volt éppen egyedülálló eset, de így is határozottan átjutott a szúni társadalom ingerküszöbén – főleg mert az illető olyasmiről volt híres, ami a szúnik szemében a legfontosabbnak számított, a nindaran törzs alapító törzsfőnöke volt.
De még ennél is nagyobb jelentősége volt a szúnik szemében annak – éppen azért, mert Ninda egy új törzscsalád alapítója volt –, hogy kapott egy új seurut. Minthogy a janníhaumban történt, a hír azonnal szárnyra kapta. Megjegyezték thabbuan eredetiben és le is fordították: „a nyugodt, csendes méltóság adománya”.
S már aznap este jelentkezett Sotten, aki elmondta, hogy a thabbuan nyelv szabályai szerint ez a seuru hibátlan – nem meglepő módon, elvégre Khattinak ez az anyanyelve –, de a fhangí precízebben körberajzolt fogalomtárában a thobbinan konkrétan a vihar előtti csendet jelenti, olyanfajta csendet, amiben az ember várakozással néz a csend vége elébe. Ez a mellékjelentés a köznapi thabbuanban nincsen meg. Ezért javasolt egy alternatív változatot a seurura: Ninda Jakhanún-szu-khaldrinan Írszi. Ez közönséges thabbuan nyelven és a fhangí fogalomtárában is azt jelenti, amit Khatti eredetileg ki szeretett volna fejezni.
A szokások azonban tiltják az egyszer már adományozott seuru megváltoztatását, ezért Sotten változata egy újabbnak számított. Így már négy volt neki, ami a legnagyobb ritkaságszámba ment, olyanok még csak akadtak, akik kettőt is kaptak életük folyamán, de már azok sem érték el a népesség egy százezred részét, akiknek egyáltalán volt egy.
Nindáék is hallottak már erről a sugárgátról, még az előkészületek valamely korábbi fázisában, de éppen akkor történt a földrengés, ami után minden figyelmüket Silenire összpontosították. Így most utána kellett járnia mindennek. Khatti felhívására egy tanár jelentkezett a csillagászati tanszékről, akivel Ninda mindenekelőtt tisztázta, hogy is hívják azt a világot.
– Haḍḍaṛi – mondta Mannokal professzor olyan kiejtésben, ami Ninda lelki szemei előtt kleom hangokkal jelent meg. – De semmi probléma nem lesz abból sem, ha Haddarinak vagy Hakkarinak ejted, esetleg…
Ninda erőteljesen megrázta a fejét.
– Haḍḍaṛi – ejtette ugyanúgy, ahogy a professzor. – Nem lehet, Nokomu, nekem beszédet kell tartanom, nem tehetem hibás kiejtéssel, ez engem is lejáratna és az ünnepség fényét is rontaná. Éspedig minden szót helyesen kell kiejtenem, mert az egész beszéd a ti nyelveteken lesz.
A professzor álmélkodva simogatta keskeny kis szakállát, ami egyébként csupasz álláról függött alá.
– Haḍu nyelven fogsz beszédet tartani?
– Igen. És mielőtt megkérdezed, összesen két szót ismerek, a világ nevét és a nyelv nevét, mert most kimondtad. De a te elbeszélésed alapján megírom a beszédet, egy nyelvész lefordítja és megtanít helyesen kiejteni, hangsúlyozni, mindent, én pedig elmondom.
– S mennyi időt szánsz minderre?
– Körülbelül egy szúni év múlva ott leszek nálatok.
– Hhhhhiiiiiiii – mondta döbbenten a professzor.
Ninda bólintott, és több tucat kérdést tett föl a sugárgát építkezésével kapcsolatban, amikre kimerítő választ kapott. Miután elbúcsúzott a professzortól, megírta a beszédet és elküldte az egyetemnek, hogy fordítsák le, aztán egy nyelvész tanítsa őt meg hibátlanul elmondani.
Közben még nyolcszáz körül írt Dzsúgartuni, a szúnik szervezésére jellemző módon egyből neki, nem Khattinak, pedig az eredeti hívást az ő suagjáról kapta. Küldött egy listát, hogy mely időpontokban indulhat a futárhajó. Rajta volt a hajók és a pilóták neve is, de a felszállási hely nem, hiszen az lényegtelen, aungirral kell felszállnia egyenesen hazulról vagy ahol éppen abban a pillanatban tartózkodik, aztán a hajó úgyis valahol a levegőben vagy az űrben veszi föl.
A lista dzsirat és higit reggeltől estig összesen húsz futárhajót sorolt föl, amik ügyeletben lesznek ezen a két napon. Éjszaka csak sürgős esetben indul futárhajó, elsősorban mentési céllal.
Ninda beszélt a családjával és Hangilaorannal, aztán választott hajót. Másnap hatszázkor szeretne indulni a Fógarinnur-hilgi Ásszihauppal, amit Írdzsami és Hennu fog vezetni. Hamarosan hívta is Írdzsami, egy sötétszürke bőrű, rövid szőke hajú fiatalember, hogy összeismerkedjen vele és megkérdezze, mi lesz a hajó hívójele.
– Küldetésben a futárhajók nem a rendes nevüket használják – magyarázta –, hanem általában az utas nevét, vagy ha azt nem akarják felfedni, akkor valamilyen más hívónevet.
Ninda elmosolyodott.
– Hát ha ez a szokás, akkor tessék, használjátok az én nevemet.
A pilóta bólintott.
– Örülök, hogy én vihetlek oda. Azért ez egy történelmi jelentőségű küldetés.
Ninda nyugodt mozdulattal megvonta a vállát.
– Az én beszédemmel vagy anélkül, de mindenképpen felépítik azt a sugárgátat, Írdzsami.
– Nyilván. De a te beszédeddel fogják megkezdeni. És mi már rég nem is leszünk az élők sorában, amikor elkészül – és az emberek újra megnézik majd a te beszédedet. S amikor a gát megvédi őket, akkor megint.
Ninda szokásos szelíd mosolyával bólintott.
– Hpátí asszan nirkana hpí sisszatun-féníran. Ez áll a Jalgahannú dzsullá bevezetőjében. Élj úgy, hogy megőrizhessék emlékezetükben azt, aki voltál.
A pilóta is mosolygott.
– Te tényleg száhpain-sédauni vagy, ohangi.
– De igazából a sugárgát nem engem segít majd megmaradni az emberek emlékezetében, Írdzsami, hanem akik tervezték és felépítik. Az sokkal nagyobb munka. Amit én csinálok, az mondjuk egy limlit vesz igénybe. Az építkezés a fontos, ohangi. Haḍḍaṛi világának fennmaradása. Azt mondják, nagyon szép világ, és nem akarják elhagyni. Milliószor olcsóbb lenne kiüríteni és betelepíteni egy másik világot, mint felépíteni a gátat, de az emberiség mindig úgy fejlődött, hogy a veszéllyel szembeszállt, ha tudott, és csak akkor fogta menekülőre, ha mást nem tehetett.
←pb-18 meghívás [-21] És őt hívták mindenhová, mindenért. A Szolgálat már háromszoros szűrőn vitte át a kéréseket, hogy csak a legeslegfontosabbak maradjanak meg. Máskülönben akkor sem tudott volna eleget tenni még a századrészüknek sem, ha semmi mást nem csinál, és a gondolat sebességével utazik. De azt még ő sem tud. (Sileni: Naplóm Nindával, 43 999. fínirrugan) :: Szúnahaum, Jasszani, 43 694. senut nahangan, 788pb‑18 pb-19 úti készülődés [-23] Igen, persze, ő a legkarizmatikusabb ember is, aki valaha élt. De ha ennek a lélekrajzban keressük nyomát, nem fogunk célhoz érni. (Aini: Ninda lélekrajza a csoport számára, 1. szint, bevezető)pb‑19 pb-20 sugárgát [-19] Egész sor eseményen figyelhettük ezt meg. Például Haddarin a sugárgát indításakor. Ahogy végigjárta azt a világot és mindenütt beszélt az emberekkel. Vele voltam és láttam, hogy sehol sem célja azt az érzést kelteni, hogy ezt a világot ő fogja megmenteni a pusztulástól. Az érzés már megvolt az emberekben, mielőtt ő a nevét hallotta volna annak a világnak. (Szillon Nomboka Marotomandi: Útjaim Nindával, 4.) :: Haḍḍaṛi, Naḍṛivaṛṭen, 293. 66. 9., 20pb‑20→
ph-27 id [-1019] () :: , , , ph‑27 ·· -997 740 008 szó (711 614+24 251+4143) 5 128 338 betű (4 963 008+165 330) 5 666 612 jel (@538 274) | 699, 69,9%, 421 730 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 131 szórás -22–109 (na-7, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2264. nap, 325 szó/nap, 2265 betű/nap, 77:44/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.8.25.:1304, 3084 24. 18:10 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |