„Az igazi nagyság az, ha tudunk kicsik lenni.”
Ninda: A fény lúmái, 602.
– Most pedig nézzük, mi az az elnyomás. Nemrég beszélgettem egy politikussal Onktirról, aki roppant komolyan elmagyarázta nekem, hogy náluk elnyomás van, mert a kormány cenzúrázza a sajtót és az ellenzéket nem engedi nyilvánosan szerepelni. Mondanom sem kell, hogy ez a politikus ellenzéki volt. De az ismertségnek vannak előnyei is: szóltam az ottaniaknak, hogy beszélni akarok erről a kormány illetékesével, és pillanatok alatt rohant hozzám. Elmondta, hogy őket viszont az ellenzék nyomja el, mert hihetetlen mennyiségű közlendőt termel, és ha abból a lapok bármit nem tesznek közzé, akkor azonnal cenzúráról ordítoznak. Ha viszont mindent közzétennének, akkor az olvasók semmi mást nem kapnának. Természetesen engem nem érdekelt, hogy melyiknek mennyiben van igaza. Viszont mindkét politikusnak megemlítettem, hogy milyen problémákkal küzdenek az emberek a világukon. Hogy például a vízvisszanyerésük hatékonysága nyolcvan százalék körül van, ami egy tízmilliós világon egyszerűen elfogadhatatlan. Az ellenzéki politikus rögtön arról kezdett magyarázni, hogy igen, igen, ők ezt folyton mondogatják, de a kormány politikája így meg úgy. A kormánypolitikus meg arról kezdett magyarázni, hogy mi volt akkor, amikor a jelenlegi ellenzék volt kormányon. Ekkor tartottam egy kis beszédet az onktiriaknak, amiben lejátszottam a két beszélgetés felvételét – ezért most mindkét párt gyűlöl, de hát ez engem nem érdekel –, és elmondtam, hogy semmilyen érdemi választ nem fognak kapni, mert mindkét pártot csak az érdekli, hogy újabb és újabb pontokat szerezzen egy végeláthatatlan mérkőzésben, aminek nincsen semmiféle célja, semmiféle tétje, hiszen örökké döntetlenre áll, és nem ezen dőlnek el a számukra annyira fontos választások – amik valójában egyáltalán nem fontosak, hiszen a két párt nagyjából azonos arányban nyer, hosszabb távon az idő felét hatalmon töltik. Nos, ez az elnyomás! – csapott Ninda energikusan az asztalra. – Onktiron nem a kormány nyomja el az ellenzéket. Hogy is tehetné, amikor a következő választást jó eséllyel amazok nyerik? A két párt együttesen nyomja el az egyéneket, az úgynevezett köznapi embereket, az ország népét. Ez látszólag ellentmond Limelgi állításának – pedig nem, csak annak egy alesetére mutat példát, amikor az elnyomást nem ugyanaz az egyén gyakorolja folyamatosan, hanem egy csoport. Onktiron és sok más világon ez a csoport két vagy több párt formáját ölti, de ez egyszerűen annyit jelent, hogy egymást váltják a hatalomban, értelmetlen szópárbajokat vívnak. Beszélgettem több politikai újságíróval, akik ilyen országban élnek, és az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy ezek a pártvezetők játéknak tekintik az úgynevezett politikát, és a nép egyáltalán nem érdekli őket. Ezért van elnyomás.
Ivott egy fél pohár kéknarancsos íhafit.
– Én azonban azt ígértem nektek, ohangi, hogy a szindor csavargókról fogok mesélni. Amit eddig mondtam, az volt ehhez a bevezetés. Elmondjam, mi az, amit a diktatúrában nem volt szabad a szindor csavargóknak? Jóval rövidebb lista lesz az, amit szabad volt. Hogy szabad volt az utcán kóborolniuk? Nem igaz, mert ha jött egy rendfenntartó – szindorul úgy hívták őket: ýrvý –, akkor menekülni kellett. Szabad volt egyáltalán létezniük? Nem, csak addig, amíg egy ýrvý úgy nem látta jónak, hogy agyonüsse vagy lelője őket. Ilyenkor vizsgálat indult, és ha a rendfenntartó nem azért ölt, hogy megvédjen másokat vagy önmagát, akkor bizony börtönbe került – no de azért mindig kiderült, hogy alapos oka volt gyilkolni, és felmentették. Az ilyen tárgyalásokon egyetlen csavargó sem tanúskodott, csak rendfenntartók és más törvénytisztelő állampolgárok. Jelenleg húsz bíró ül börtönben, mert ilyen tárgyalásokat tartott. Nos, ez az elnyomás. Amikor a jog hivatásos alkalmazói olyanokat tesznek, ámbár pontosan követve a törvényt, amikre ép világképű emberek csak büntetést tudnak kiszabni. Amikor bármit, amit teszel, azért tehetsz meg, mert még addig a pillanatig nem jött oda egy hatósági ember, hogy megbüntessen miatta – de ez bármikor bekövetkezhet. Amikor a társadalom önkényesen kialakított csoportokra oszlik, amelyekre más és más szabályok vonatkoznak, vannak kivételezettek és kirekesztettek, és másik csoportba átkerülni nincs mód vagy csak nagy áldozat árán. Ez az elnyomás.
Ismét tartott egy kis szünetet, körbepillantva hallgatóságán.
– Az elnyomás káros a kirekesztetteknek, akiknek leggyakrabban a puszta életük fenntartása is veszélyben van. Káros a kedvezményezetteknek, akik rangjuk emelkedő sorrendjének függvényében egyre többet kapnak, s ezáltal egyre torzabb kép alakul ki bennük a társadalomról. Mint abban a szerencsére kisszámú szindorban, akik a diktátor bukása után kialakult átmeneti, demokratizálódó társadalomban még mindig a kiváltságaikat kérték számon, mert nem értették meg, hogy azokat a diktátortól kapták mint kedvencei, és nem járnak nekik alanyi jogon. Káros az elnyomás magára a társadalomra, mert akadályozza fejlődését, akár gazdasági fejlődését is, mert egy-egy beruházás esetleg azért nem valósulhat meg, mert akik létrehoznák, nincsenek kedvezményezett helyzetben a hatalomnál, erre számtalan gyakorlati példát ismerünk. De még inkább káros az elnyomás a társadalmi öntudatra, Fhattirum szerint egyetlen nemzedék, amely elnyomásban nevelkedik fel, három nemzedékre visszavetheti a társadalom fejlődését. A diktatúrából örökölt káros magatartásformák még ennyi ideig éreztethetik hatásukat közvetlenül – közvetetten pedig még tovább. Legvégül káros az elnyomás a galaktikus társadalom egészére, mert minden államrendszer hatással van a szomszédaira és a vele kulturális, gazdasági, turisztikai, politikai kapcsolatban álló államokra, azok az övéikre, és így tovább. Egy lokálisan jelentős gazdasági, politikai erejű államban kialakuló elnyomás súlyosan veszélyeztetheti az egész galaktikus térség fejlődését, s a térség leromlása már ugyanúgy visszatartólag hat a környező térségekre, ahogy az állam a szomszédaira.
Larikkehilbarn volt az első hozzászóló, egy nyurga fiatalember, aki nevével és a csuklóján viselt színes szalagcsokorral is jelezte hilak nemzetiségét. A hilakok mind egy szálig szúnik, egy sem él közülük a Testvériségen kívül.
– Sokat hallottam rólad, ohangi – kezdte. – De megvallom, most, hogy meghallgattam ezt a kis fejtegetést, kissé csalódottnak érzem magam. Nincsen benne eredeti gondolat, saját kutatás. Szépen elmondtál mindent, amit a tárgyról az elődeid leírtak, de ezeket enélkül is tudtuk.
– Rendben – bólintott Ninda szenvtelen nyugalommal. – Akkor lássuk Dóům bácsit. Dóům bácsinak ỳỹsinsütödéje volt. Az ỳỹsin egy gumós növény, hasonlít a szimmire, talán rokonok is, nem tudom. Én sose láttam a sütödét, még kicsi voltam, amikor bezárt, mert lebontották az épületet egy szálloda építése miatt. A bácsi utcára került, csavargó lett belőle, koldulásból élt. A következő két évszázadban számtalanszor megverték, hol a fiatalabb és erősebb csavargók, hol az ervések, akik elől nem tudott elég gyorsan elfutni. Többször letartóztatták vád nélkül, majd hosszabb-rövidebb idő után elengedték. Végül egy nap nem engedték el, talán meghalt a fogdában, sosem tudtam meg. És most lássuk a Zöldhátút, egy velem egyidős fiút.
←pb-25 elnyomás 1 [-25] Miért zavarna, ha olyan világokról hallok, ahol nincsenek rajongóim? Én soha nem kértem senkitől, hogy rajongjon értem, ellenkezőleg, az ünneplés csak terhemre van. Néha beszélek a tévében különböző eszmékről, amilyen például a szabadság. Inkább azokért rajongjatok. (Sileni: Naplóm Nindával, 44 023. nahangan) :: Szúnahaum, Árafunnin-Hilmu, 43 696. higit lilgamíszan, 388pb‑25 pb-26 elnyomás 2 [-17] Az igazi nagyság az, ha tudunk kicsik lenni. (Ninda: A fény lúmái, 602.)pb‑26 pb-27 Karmina [-24] A szem kétirányú tükör. Másoknak visszatükrözi, ami a lelkünkben van, nekünk pedig azt, ami a lelkünkön kívül van. (Szinensi: Összegyűjtött lúmáim, 336.) :: Szúnahaum, Jasszani, 43 696. nodzsat mulindzsan, 652pb‑27→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-286] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -223 (2134 › 60:41) 732 369 szó (704 154+24 072+4143) 5 072 836 betű (4 908 825+164 011) 5 610 418 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 16:31 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |