„Van egy közös vonás az emberi elmében és az élettelen Galaxisban. Mindkettő a maga szempontjai szerint logikusnak hiszi magát, de egyik sem az.”
Ninda: A fény lúmái, 3620.
Igen gyorsan eszkalálódott az, amit a történészek később úgy neveztek: „a munanni konfliktus”. De gyorsan vége is lett, mert a munanniak hamar belátták, hogy jobb lesz nem ingerelni tovább a szúnikat, és megadták a követelt bocsánatkérést.
A munanni főváros, Armuna kikötőjében éppen tartózkodott egy hinnul hajó, a Szit nut-Rukalli, amelynek lelkes Ninda-rajongó kapitánya, Ankar nut-Rukalli berohant a kikötőparancsnokságra – az egyetlen kormányhivatalba, amelyet külföldi hajóskapitányként elérhetett – és botrányt csinált. A kikötőparancsnok kidobatta a biztonságiakkal, következő lépése azonban semmivel sem volt meggondoltabb, mint a forrófejű hinnul kapitányé. Odaküldte a kikötői őrséget valamilyen, később tisztázatlanul maradt paranccsal, azok pedig – mintegy harminc ember – behatoltak a Szit nut-Rukalli fedélzetére és kutatni kezdtek, fegyverrel tartva sakkban a legénységet.
Hinnuldud elszörnyedt. A közelben tartózkodó három hinnul kereskedőhajó, a Szit nan-Rapilli, a Szit ik-Karasszit és a Szit ja-Ninkarri azonnal Munanni felé vette az irányt, a miniszterelnök pedig bejelentette, hogy Annirvo térségében jár egy hadiflottájuk, amely haladéktalanul útnak indul Munannira, hogy megvédelmezze a hinnul állampolgárokat és érdekeket. A csillagközi egyezményeknek megfelelően meg is mutatták a hajókat és megnevezték őket: négy hajó volt, a Szit nuk-Nipallum, a Szit ha-Hamta, a Szit szen-Taurakka és a Szit ja-Szinorri, kisméretű, de nagy teljesítményű hajók.
Erre már reagált a munanni kormány, Ammi Vinakei külügyi államtitkár személyében, ami diplomáciai nyelven azt jelentette, hogy ők egyáltalán nem veszik komolyan Hinnuldudot – akkor a külügyminiszter vagy még inkább a miniszterelnök válaszolt volna. Az államtitkár rövid, nyers mondatokban jelentette ki, hogy őket érte agresszió.
– Pontosan azt felelhetem, amit a hinnul miniszterelnök mondott – közölte. – Megvédjük polgárainkat és kereskedelmi érdekeinket!
Ezalatt is még tartott Ninda beszélgetése a csillagközi hallgatósággal, és a Ninda Szolgálat egyszer csak bekapcsolta az államtitkárt, kétirányú kapcsolattal, amit valaki Munannin talán figyelmetlenségből engedélyezett.
– Miért beszélsz így? – kérdezte Ninda.
Az államtitkár meglepve nézett rá, Ninda valószínűleg csak most jelent meg a képernyőjén.
– Tudom, hogy ki vagy. Az a szindor gyerek, aki mindig a tévében magyaráz.
– Szúni, nem szindor, de igen, én vagyok Ninda. És azt kérdezem tőled, hogy miért vagy agresszív és miért hazudsz.
Vinakei hitetlenkedve fölnevetett.
– Te hazugsággal vádolsz engem?
– Nem – felelte Ninda szenvtelenül. – Ez nem vád, hanem ténymegállapítás.
– Nézzenek oda! Egy tolvajból lett tévésztárocska hazugsággal vádolja Munanni kormányának tagját?! Ha egy pillanatig is komolyan vennélek, diplomáciai konfliktust csinálhatnék az ügyből!
Csend támadt a közvetítésben, a nézők elgyönyörködhettek Ninda nyugodt, szelíd mosolyában. Lassan eltelt talán egynegyed mati. Aztán megszólalt egy mély, higgadt férfihang.
– Ez máris bekövetkezett.
S megjelent egy újabb képkockában egy sötétbarna bőrű, ezüstös szakállú férfi.
– Fáurhongi gatiran, dzsílhallilun-fódir, esszidzsinna, Csillagközi Biztonsági Főparancsnokság, Úhannirangir Dzsómbauri, Szúnahaum Testvériség. Ne fárassza magát a beszéddel, Vinakei államtitkár úr, lenémítottam hangját a közvetítésben. Majd előadhatja mondanivalóját az önök fővárosának ideje szerint déltájban, amikor hajóm leszáll az önök kikötőjében. Ott várom a miniszterelnököt, a külügyminisztert és önt, aki ott bocsánatot fog kérni Nindától és a Testvériségtől, és lemond megbízatásáról. Már jóval ezt megelőzően meg óhajtom kapni nut-Rukalli kapitány értesítését arról, hogy az önök fegyveresei elhagyták a hinnul hajót, a csillagközi normák szerint hátrahagyva fegyvereiket. A Testvériség nevében elvárom és megkövetelem önöktől, hogy így legyen. Ha nem így lesz, a következményekért a Testvériség nem vállal felelősséget. Ha önöknél a kormány tagja lehet valaki, aki nem tudja, hogyan illik beszélni egy gyerekkel, aki ráadásul a Testvériség polgára, akkor most gondom lesz rá, hogy kormányuk megtanulja, hol van a Testvériség tűrőképességének határa. Végeztem a beszéddel.
Fáurhongi kilépett a közvetítésből. Ninda néhány pillanatig komoly mosollyal szemlélte a lángvörös államtitkárt, és csendesen megszólalt:
– Igen, én tolvaj voltam, mert muszáj volt. Munanni kormánya viszont még mindig az, pedig nektek nem muszáj. Neked nincs jogod rajtam számon kérni semmit.
Intett, s a közvetítés szétkapcsolt, az összes többi résztvevő is üres képet látott.
A huhallupban persze ott volt az egész család, Ninda általában olyankor tartotta ezeket az előadásokat, amikor Ámmaíték is otthon voltak. Hait hosszan, figyelmesen nézte Nindát, mielőtt megszólalt.
– Azt hiszem, ez az utolsó pár szavad fontosabb, mint ez az egész diplomáciai konfliktus.
– Egy ilyen „diplomáciai konfliktusnál” minden fontosabb – vont vállat Ninda mosolyogva.
Hait bólintott.
– Főleg az, ahogyan példát mutatsz erkölcsi tartásból.
Ninda elnevette magát.
– Akiknek szükségük lenne az én erkölcsi példaadásomra, azok soha nem fognak rám odafigyelni, és végképp nem fogadják meg a példámat. Semmilyet.
Néhány pillanatig tűnődve szemlélte a csuklóján levő aranykarikát. Milyen rövid ideje hordja – huszonnégy éve –, de mintha hozzánőtt volna. Fölemelte a karját.
– Nézzétek. Ez a családom jelképe; hiszen a törzsem a családom, mint minden szúninak – de történetesen a nindaran törzs összes tagja a kiscsaládomba is beletartozik, nekem tehát a törzsem ebből a szempontból is a családom. Csak egyetlen ilyen törzs van jelenleg az egész törzsszövetségben, mi különlegesek vagyunk. De a dzserangok erről nem tudnak semmit. Fogalmuk sincs a családomról, annyit tudnak, hogy hárman vagyunk lányok és egy negyediket nevelünk. Fogalmuk sincs a szúni törzsekről. Fogalmuk sincs, hogy miért viselem ezt a karperecet, meg is ijedtek, amikor először látták. Már megszokták, de hogy miért viselem, ma sem tudják. Miért? Mert mi titkoljuk előlük ezeket a dolgokat. Gondoljatok erre, amikor azon tűnődtök, hogy miért nem értenek az emberek annyi sok magától értetődő dolgot. Azért, mert valaki titkol előlük olyan információkat, amik nélkül ezek a dolgok nem érthetők. Hogy ki az, aki titkolja? Nos, ők titkolják saját maguk elől. Éspedig azért, mert ezek az ismeretek ellentmondanak annak a kényelmes életformának, amit ők már berendeztek maguknak félismeretek, féligazságok segítségével. Ez az ember arra az állításra tette föl az életét, hogy Munanni államrendszere jól, igazságosan működik. Muszáj volt ennek mentén berendezkednie, hiszen az ember természetes igazságérzete tiltakozna az ellen, hogy központi szerepet vállaljon egy rossz rendszerben, tehát el kellett hitetnie magával, hogy jó rendszert szolgál. Egy jó rendszer pedig nem lehet tolvaj. Neki tehát van erkölcsi alapja lenézni engem, amiért tolvaj voltam. Az már egy egészen más eleme a történetnek, és nem érinti ezt az embert, hogy én annak a lenézésétől sem válnék lila csíkossá, akinek semmi köze tolvajokhoz, mert azt az életmódot nem önként választottam, egy gonosz rendszer kényszerítette rám; ha élni akartam, lopnom kellett. Fáurhongi azért lépett fel a védelmemben, mert nálunk ez alapvető, tartozik ezzel a Testvériség csillagközi tekintélyének. Nem pedig azért, mert szükségem volt rá – természetesen nem volt szükségem.
←pb-8 Jarrjap [-22] Fura dolog ez. Vannak, akik életformát csináltak abból, hogy bármivel kapcsolatban kapásból tudnak mondani egy Ninda-idézetet. Én nem tudok. Pedig én vagyok Ninda. (Ninda: Beszélgetések, 650.) :: Szúnahaum, Jasszani, 43 693. muhat szimsáhuran, 550pb‑8 pb-9 Munanni [-25] Van egy közös vonás az emberi elmében és az élettelen Galaxisban. Mindkettő a maga szempontjai szerint logikusnak hiszi magát, de egyik sem az. (Ninda: A fény lúmái, 3620.)pb‑9 pb-10 vérrokonok [-23] A család nem a társadalom alapegysége, hanem az emberé. (Ninda: A fény lúmái, 344.) :: Sỳÿndoṙeìa, Lũakẽàń, 61. dõỳm 6., a fehér órájapb‑10→
ph-20 id [-408] () :: , , , ph‑20 ·· -333 733 191 szó (704 976+24 072+4143) 5 079 102 betű (4 915 091+164 011) 5 616 726 jel (@537 624) | 692, 69,19%, 417 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2214. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.18.:555, 3088 5. 0:39 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 191 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 19 (2%) 673 |