„Bármely helyzetben egy politikus másodsorban a pártja érdekeit képviseli. Elsősorban pedig a sajátját.”
Ninda: Nemlétező politikai beszédeim,
51.
51.
43 669. senut lilgamíszan
502
Sileni persze némi feltűnést keltett az ebédnél, amikor jáhun-dzsiargi levest kért, Jolkigi meg is jegyezte, hogy túl csípős lesz az egy ekkora gyereknek. Sileni ránézett, szemrehányóan.
– Mit számít, hogy mekkora vagyok? A leves akkor is ugyanolyan csípős lesz, ha ötször ekkora leszek. Az adag legyen kisebb.
– No persze – mosolygott Aini –, akkora adagokat eszel mindenből, mint mi hárman együttvéve.
– Igen! Csak annyit! Pedig én növök is!
A gyerekek jókat nevettek rajta, a tanárnő is. Ebéd közben aztán a kitüntetésről beszéltek, hiszen az okozta, hogy Nindáék most itt vannak köztük, és a Filgamil Szilauri elhagyja a Felhőt.
– Nem nagy dolog – mondta Ninda, és nyugodtan fölszeletelte a sült halat –, de nekik fontos. Én mindenféléket mondtam a csillagközi tévében, nem is nekik, mármint a nirékaiaknak, de náluk is adásba ment, és elkezdtek gondolkodni. Ami elég ritkaság. Úgyhogy őket illetné az elismerés.
– Kik között ritkaság, hogy gondolkodnak? – kérdezte a tanárnő.
– A politikusok között. Vagyis nem jól mondom, gondolkodnak ők, csak nincs időérzékük. Amikor hatalomra kerülnek, azt hiszik, hogy attól kezdve mindig ők lesznek hatalmon. Már nem kell tenniük többé semmit. Legtöbbjük úgy kerül hatalomra, hogy ígérget. Ha nem a népnek, akkor valamilyen befolyásos érdekcsoportnak. Összevissza ígérget, hogy milyen csodálatos lesz az élet, ha őt választják meg. De az ígéreteket csak azok a vezetők tartják be, akiket olyan érdekcsoport juttatott hatalomra, amelyik nem tűri, hogy kijátsszák, amelyik kiköveteli, ami neki kell, különben egykettőre megfosztják az emberüket a hatalomtól, néha még az életétől is. Amit az ilyeneknek ígértek, azt megtartják, mert muszáj, de a népnek tett ígéreteket nem. Legtöbbször a következő választás előtt kezdenek ígérgetni megint, de csak azért, mert túlságosan átlátszó lenne, ha minden ígéret nélkül választanák őket újra, csak mert szépen tudnak mosolyogni. Persze vannak, akik ezt sem tartják szükségesnek, Kíreán például, a szindor diktátor nem vacakolt ilyesmivel. Neki nem kellett ígérnie semmit, ő egyszerűen kijelentette, hogy őneki köszönhetik, hogy Szindoria maga a sínangóri, és kész.
– De nem volt az – biccentett Jolkigi.
– Nem hát. De a szindorok elhitték, mert kötelező volt elhinni. Már az alapiskolában elkezdték tömni a fejüket Kíreán nagyszerűségével, dzsisszá–sénin áradoztak az ő csodálatosságáról, épp csak a Galaxist nem ő találta föl. De eltértem a tárgytól. Szóval a nirékai politikusok elkezdtek gondolkodni, míg végül az elnök lemondott és új választást tartottak. És azt gondolják, hogy nekem ebben szerepem volt, ezért adják ezt a kitüntetést.
– Kíreán elmozdításában is volt szereped – mondta Higu, az egyik fiú. – Olvastam.
– Dehogyis. Egyszerűen csak összeomlott az a susszi-vusszi, amit fölhalmozott a feneke alá. Mindenhogyan összeomlott volna, mert az ilyen építmények előbb-utóbb összeomlanak. Ha nem a diktátor életében, hát az utódja életében.
– De úgy omlott össze, hogy te kezdtél beszélni a tévében, te sengiri – korholta Szinensi szelíden.
Ninda megvonta a vállát és a pincérrobotra tette az üres tányért.
– Valahogy össze kellett omlania. Az én szerepem ebben annyit sem ér, mint a kilgi-hilgi. Akárcsak Nirékán. Az elnök egy kicsit korrupt volt, egy kicsit undok, minden rosszból egy kicsi. Az embereknek elegük lett, lemondatták, bántatlanságot kapott, cserében odaadta a vagyona nagy részét. Nekem ebben annyi szerepem volt, hogy végignéztem az új elnök beiktatását hiperfonon.
– Mi az, hogy korrupt? – kérdezte Elgimi.
– Pénzért mindenféle dzsumbargira hajlandó volt. Most elég sok mindent visszacsinálnak abból, amit ő csinált, vannak, akiket azért nevezett ki valamilyen állásokra, mert adtak neki valamit, nem azért, mert ők voltak a legjobbak. Hát ezek most elvesztik az állásukat, ha nem tudják bebizonyítani, hogy mégiscsak ők a legjobbak.
– Ez elég nagy varhaszi.
– Hát persze, sien.
– Aaaaaanya kellett nekik – örült Sileni –, másképp nem tudták rendbe hozni azt a kék világot. Hát most adnak neki érte csillagot. Mit fogunk vele csinálni, tényleg?
– Semmit, sien-Si, föltesszük a polcra. Egy kitüntetéssel nem lehet csinálni semmi mást.
– Elég butaság. Legalább valami ehetőt adtak volna.
Jót nevettek, aztán Hasszé megkérdezte:
– De voltaképpen mi volt a baj ezekkel az emberekkel? Nem mindegy, ki vezet egy országot?
– Ez egy nagyon bölcs gondolat – nézett Ninda elismerően a fiúra. – A dzserangok óriási julkimulkit tudnak csapni akörül, hogy ki legyen az országuk vezetője, pedig valójában teljesen mindegy, hiszen a társadalom életét törvények határozzák meg. Kivéve, ha a vezető rosszat tesz az országnak: akkor nagyon nem mindegy. Ez a Nakiron, akinek az elmozdításáért most nekem hálásak, nem volt nagyon rossz, annyira semmiképpen, mint a szindor Kíreán. Csak két olyan dologra használta a hatalmát, amire nem lett volna szabad: a saját gazdagodására, és arra, hogy félreállítsa politikai ellenfeleit. Igazán szelíden csinálta, ami azt illeti. A nirékaiak nem tudnak róla, hogy bárki is titokzatos módon meghalt volna azok közül, akik nem tetszettek Nakironnak. Csak kinevezte őket nagykövetnek távoli világokra, ahonnan nem tudtak beleszólni az otthoni politikába, vagy alacsony rangú állásokba tette őket, hogy senki se figyeljen rájuk. Pénzügyileg lehetetlen helyzetbe juttatott olyan szervezeteket, amik kritizálták a hatalmát. De ezt mind vissza lehetett csinálni, ezért megúszta börtön nélkül.
– És Kíreán? – tudakolta Holgdzsi.
Ninda sóhajtott.
– Kíreán tényleg nagyon-nagyon rossz volt. Ő teljesen alárendelte a népet a saját imádásának. Mindent aszerint kellett csinálni, ahogy ő akarta. A fővárosban a légivasút kocsijai kékek voltak, mert az volt a kedvenc színe, a Kaindím folyón nem volt szabad egy hetedik hidat építeni, mert nem szerette a hetes számot, várni kellett, amíg meg lehet építeni egyszerre kettőt.
– De hisz nyilván milliónyi dolog volt abban a városban, amiből hét volt – szólt közbe Árgaupi.
– Hát ez az! Utólag, a rezsim bukása után derült ki, hogy Kíreán soha nem mondta, hogy ne építsék meg a hetedik hidat, valami miniszterhelyettesnek támadt az a gondolata, hogy „mi lesz, ha az elnök úr megharagszik a hét híd miatt?”, és ahelyett hogy megkérdezte volna Kíreánt, megtiltotta az építkezést. Rengeteg ilyen dolog történt akkoriban, a szindorok nevet is adtak neki, úgy tudom lefordítani, hogy mileszhaság. Mi lesz, ha ez vagy az nem tetszik majd az elnök úrnak? Inkább ne csináljuk! Az ilyen emberek szemében a legnagyobb szörnyűség volt, amikor azok, akik már kigyógyultak ebből a Kíreán-betegségből, elkezdték leszedni az utcákat borító óriási Kíreán-arcképeket.
– És a te arcképedet rakták a helyükre, sien – jegyezte meg Aini.
– Igen, de szerencsére hallgattak rám és a diktatúra bukása után leszedték azokat is. A kötelezően elrendelt imádat nem hozhat mást, csak terrort.
←oj-17 vizsgálat [-23] Nincsen szörnyűbb ember, mint a hivatalnok, aki betartja az előírásokat. És nem érdekli, hogy ezáltal milyen pusztítást visz véghez. (Ílgaszaumi, Terra-sóhipun, V13 rind, 6903. sómir, 4479. singir) :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 669. higit muandzsan, 590oj‑17 oj-18 iskola [-25] Bármely helyzetben egy politikus másodsorban a pártja érdekeit képviseli. Elsősorban pedig a sajátját. (Ninda: Nemlétező politikai beszédeim, 51.) :: Filgamil Szilauri, 43 669. senut lilgamíszan, 502oj‑18 oj-19 haudzsi [10] Nincs szükség meg nem értett szavakra. (Ninda: A fény lúmái, 1163.)oj‑19→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-292] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -229 (2134 › 60:41) 732 363 szó (704 148+24 072+4143) 5 072 796 betű (4 908 785+164 011) 5 610 378 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 12:50 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |