„Egy párkapcsolatban beszélni kell a múltról, mert az formált minket azzá, amik vagyunk; a jelenről, mert abban élünk; és a jövőről, mert arról szőjük terveinket.”
Hait Kirísz: Emlékiratok, 459.
Áharit-Dzsengiszu
43 693. senut ófarguhan
591
– Kedves Arkli-nguan úr – mosolygott Hiragi barátságosan a képernyőre –, én megértem, hogy önnek még nincsen sok tapasztalata azzal, ahogyan a Testvériség ezt a kérdést kezeli. De hogy az ön által képviselt kormánynak sincs, az meglep. Elmondom, mi a helyzet. A Testvériség kórházai évente tíz-húszezer külföldi beteget látnak el jótékonysági alapon – a mi rövid éveinkkel számolva; az önök hosszabb éveihez ezt meg kell szorozni körülbelül tizennyolccal. A jótékonysági alap azt jelenti, hogy ezek a betegek olyan országokba valók, amelyekkel nincsen átalánydíj-egyezményünk. Önök is ilyen ország. Amikor ilyen országból érkezik beteg, a következők történnek. Először is az orvosaink az első vizsgálatoktól a gyógykezelés befejezéséig mindent ugyanúgy végeznek, mint máshonnan jött betegek esetén. Nálunk az orvosokat a beteg jogállása, financiális státusza és egyéb jogi kérdések egyáltalán nem érdeklik, nem tartoznak rájuk, ahogy engem sem érdekel, hogy ezeket a műtéteket hogyan végezték el. Mi jogászok csak azt követően lépünk színre, hogy a beteg távozott, remélhetőleg gyógyultan. Kapunk egy jegyzéket arról, hogy a betegeknek milyen vizsgálatokra és kezelésekre volt szükségük, s ezek mibe kerülnek, majd ezzel a jegyzékkel megkeressük az illető országok kormányait. S most jön az, amit önök nem értettek. A Szúnahaum Testvériséget nem érdekli, hogy az önök szóban forgó négy állampolgárának volt-e otthon egészségbiztosítása vagy sem, és ha nem, miért nem. Minket nem érdekel, hogy önöknél mibe került volna ugyanez az ellátás, ahogy az sem, hogy a betegek miért nem az önök szolgáltatását vették igénybe. Mint minden orvosnak a Galaxisban, a mi orvosainknak is az a dolga, hogy segítsenek. Segítettek. Önöknek pedig ezt most ki kell fizetni. Minket nem érdekel, hogy önök ezt továbbhárítják-e országukon belül, mondjuk egy biztosítóra, vagy az államkasszából fizetik, vagy akár éppen közadakozásból teremtik elő. Sajnos kénytelen vagyok elkövetni azt a neveletlenséget, hogy felhívom figyelmét a második szinanti egyezményre, amelynek tizenhatodik cikkelye megakadályozza önöket abban, hogy közvetve vagy közvetlenül a betegekre hárítsák tovább gyógykezelésük költségeit. Sőt azzal kell ezt tetéznem, hogy figyelmeztetem kormányát: ha ez bekövetkeznék, a Testvériség tudni fog róla, és a következmények nem maradnak el. De ilyesmire nem is gondolok. Röviden: mi meg akarjuk kapni a kétmillió-háromszázezer palanunkat, és meg is fogjuk. Ön még nem nyilatkozott, Arkli-nguan úr, hogy fizetnek-e szépszerével vagy perelnünk kell, de a keresetet természetesen most azonnal be tudjuk nyújtani a bíróságon.
A kicsiny Úrare Köztársaság külügyminisztériumi alkalmazottjának fiatal, jóvágású arcán savanyú kifejezés ült.
– Gyakorlatilag minimális az esély, hogy ezt a pert mi megnyerjük.
– Egyetértek.
– Lehetek őszinte önnel, dr. Hiragi úr?
– Sőt megkérem rá, dr. Arkli-nguan úr.
– Feletteseim azzal a megbízással láttak el, hogy tegyek meg mindent annak érdekében, hogy ezt az összeget ne kelljen, vagy ha mégis minden fa kidől, akkor ne egyben kelljen kifizetni.
– Elnézést… a gép kidőlő fákat fordított.
– Én kérek elnézést, dr. Hiragi úr. A fordítás korrekt. Ez egy mondás nálunk, annyit jelent, mint a legvégső esetben, a legextrémebb helyzetben.
– Á, értem. Köszönöm.
– Szolgálatára – bólintott a fiatalember, aki olyan szőke volt, mint egy szindor, de rövid volt a haja. – Fel kell tárnom ön előtt helyzetünket – megbízatásom erre is kitér. Úrare kormányának éves költségvetése hárommilliárd aurv, ami az önök pénzében negyvenötmillió palannak felel meg. Egyszerűen lehetetlenség, hogy négy ember gyógykezelésére kifizessük az egész évi költségvetésünk öt százalékát, bármekkora fontosságot tulajdonítunk állampolgáraink életének és egészségének.
Hiragi bólintott.
– Megértem a problémájukat. A Testvériségnek megvan erre az előregyártott válasza, hiszen sok állammal állunk érintkezésben, amelyek a legkülönbözőbb anyagi helyzetűek, és kétségtelen, hogy nálunk roppant magasak az egészségügyi költségek. Mindig felkínáljuk a részletfizetést, többféle konstrukció szerint. Máris küldök önnek egy tájékoztatót, ami lesz szíves ismertetni kormányával.
– Nagyon kedves. Dr. Hiragi úr, megkérhetem, hogy tolmácsolja kormányának köszönetünket megértésükért és türelmükért?
– Örömmel, dr. Arkli-nguan úr.
Természetesen Hiragi nem tolmácsolta Úrare köszönetét a szúni kormánynak, amely nem létezett. Mint minden szúni ügyvéd, ő is rendszeresen kapott csillagközi jogi ügyeket, amelyeket a Testvériség képviseletében látott el, ingyen. Jelenleg három is volt nála, de a másik kettővel most nem volt dolga, ezért fölkelt és kisétált Áharit janníhaumába, amely a Dzsengiszu-völgy legkeskenyebb, mindössze száz rígin széles részén volt, két meredek hegyoldal között. Unokaöccse, Súlgimu megkínálta jaupári süteménnyel, azt eszegette, és közben a Szolgálat levelezését olvasgatta; az idősebbek, a Társaság tagjai mindig átnézték, hiszen a leveleket tapasztalatlan fiatalok válaszolták meg.
Feltűnően megemelkedett a levelek száma, amióta a Szolgálat megkezdte működését. Jelenleg már napi száz érkezett, és pillanatnyilag harminc volt megválaszolatlanul. További tíznek a megválaszolásán éppen dolgoztak, a csapat bármelyik tagja olvashatta az írás közben levő levelet, és észrevételeket fűzhetett hozzá.
A legtöbb levél jókívánság volt énekesi karrierjéhez kapcsolódóan – már ezek is többen voltak, mint amennyit egy ennyire fiatal énekes kapni szokott –, és néhány panaszlevél olyan állapotok miatt, amik ellen Ninda kétségkívül fölemelné a szavát, ha tudna róla. Hiragi ezeket nézte át. Az egyik alatt már folyt az eszmecsere, Khatti, Árahingi, Sédinu és Hilvi is véleményt nyilvánított, írásban, mert akkor gyorsan át lehet tekinteni, és a pillanatnyi álláspontot mindig Khatti foglalta össze, a probléma rövid leírása után.
Éarreap világa ötszáz éve a Munanni Köztársaság része lett egy egyezmény folytán. Munanni újabb kormányai elhanyagolják Éarreapot, óriási a munkanélküliség, a szegénység, betegségek ütötték fel a fejüket. – Vélemény: beavatkozni. Ninda beszéljen a nyilvánosságnak az állami központoktól „eszmeileg kijjebb eső” világokról és konkrétan Éarreapról. Kezdjen tárgyalásokat a munanniakkal. Ezt követően a Testvériség esetleg maga is fellép.
Ezt követően, ismételte magában Hiragi, és gyorsan írni kezdett.
Tehát először Ninda nyilatkozzon, és a Testvériség csak utána lépjen fel? Ti tudatosan építetek Nindának olyan imázst, hogy ő a Nagy Csillagközi Problémamegoldó Valaki?
Khatti válasza nem késlekedett.
Természetesen. Az a dolgunk, hogy segítsünk Nindának megmutatni a Galaxisnak, hogy ki ő, mi ő, milyen ő. Az imázst ő már felépítette: alapvetően ő a Nagy Csillagközi Problémamegoldó Valaki, nekünk csak annyi a dolgunk, hogy segítjük ezt az imázst megőrizni és levesszük a válláról az aprómunkát.
Hiragi sóhajtott. Az érvelés hibátlan. Csakugyan Ninda a Nagy Csillagközi. Hiszen a Ninda Társaság is ezért jött létre, ő is ezért vállalta, hogy közreműködik és viszi Ninda peres ügyeit. Most is megy közülük három, Nindának egyikről sincsen tudomása, a leghalványabb érdeklődést sem tanúsítja irántuk.
Szerezzetek éarreapi kapcsolatokat – írta. – Ninda nem gondolkodik tömegekben, ő csak egyénekben gondolkodik. Néhány éarreapit, akik elmondják személyesen neki, hogy milyen ott az élet.
A Szolgálat egyetértett, ebben a szellemben fogják megírni a választ.
←pb-6 múzeum [-25] Útjaink hosszabb-rövidebb időre összefonódnak másokéval, aztán szétválnak megint. E találkozások közül a legfontosabbaknak azokat tartom, amikor gyerekek és idősebbek élete halad egy ideig egymás mellett. Mindkettejük számára. (Ninda: Beszélgetések, 352.) :: Auríhaum, Jongimaut-sídalli, 43 693. szahut lilgamíszan, 495pb‑6 pb-7 Hiragi [-11] Egy párkapcsolatban beszélni kell a múltról, mert az formált minket azzá, amik vagyunk; a jelenről, mert abban élünk; és a jövőről, mert arról szőjük terveinket. (Hait Kirísz: Emlékiratok, 459.) :: Szúnahaum, Áharit-Dzsengiszu, 43 693. senut ófarguhan, 591pb‑7 pb-8 Jarrjap [-22] Fura dolog ez. Vannak, akik életformát csináltak abból, hogy bármivel kapcsolatban kapásból tudnak mondani egy Ninda-idézetet. Én nem tudok. Pedig én vagyok Ninda. (Ninda: Beszélgetések, 650.) :: Szúnahaum, Jasszani, 43 693. muhat szimsáhuran, 550pb‑8→
ph-27 id [-1019] () :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 ·· -997 740 008 szó (711 614+24 251+4143) 5 128 343 betű (4 963 013+165 330) 5 666 671 jel (@538 328) | 699, 69,9%, 421 730 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 131 szórás -22–109 (na-7, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2267. nap, 324 szó/nap, 2262 betű/nap, 77:50/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.8.30.:229, 3084 25. 22:30 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |