„Bármikor, amikor valahol vagy, megkérdezheted magadtól: miért éppen itt vagyok? És tudsz rá válaszolni, hiszen emlékszel, hogy mikor, honnan és miért mentél oda. De válaszoltál ezzel az igazi kérdésre?”
Ninda: Metafizika, 7/15/9.
A politikatudományi fedélközben tudtak mindenről, amit Szindoriáról és Nindáról tudni kellett – ez volt a szakterületük, és Ámmaít is itt tanított. Algerkinek csak azt kellett elmondania, hogy Ninda mit szeretne, és ők vállalták, hogy beszélnek a többi illetékessel.
Ámmaítot Ninda hívta föl.
– Igen, nagyon itt van már az ideje – bólogatott a férfi. – Van elképzelésed, hogy mit fogsz csinálni, ha odaérsz?
– Nyilván beszélek Kíreánnal.
Szúniul beszéltek, elhagyta a névből a zenei hangsúlyokat.
– S mit fogsz neki mondani?
– Megkérem, hogy hagyja békén a szindorokat és mondjon le.
Ámmaít nem követte el azt a hibát, hogy nem veszi szó szerint, amit Ninda mond. Ennél sokkal jobban ismerte.
– Nem hiszem, hogy jó ötlet.
Ninda vállat vont.
– Akár jó, akár nem, mi mást tehetnék? Vágjam orrba és hurcoljam ki a palotájából?
– Nem, ezt persze hogy nem teheted meg. De nem fog lemondani csak azért, mert te kéred.
– Kénytelen lesz ezért lemondani, mert ennél nagyobb kényszert nem tudok nekiszegezni.
Nevettek.
– Hol tart az ügy megszervezése?
– Még a legelején, most beszéltem egy esszidzsinnával, ő fölhívogat mindenkit, akit kell.
– Hát megdolgoztatod a Testvériséget.
– Hát meg, Ámmaít. De nézhetjük úgy is, hogy Kíreán az, aki megdolgoztatja a Testvériséget. Először meg kellett szervezni a felszállást a világaikról – gondolom, akkoriban át kellett írniuk az összes hajó útvonalát, amelyek szindor világokat készültek érinteni, és meg kellett oldani, hogy továbbra is beszerezzék az ottani árucikkeket –, most meg ez. Nem mi kértük, hogy művelje ezt a szindorokkal, és mindhárman őmiatta kényszerültünk elmenekülni. Az más kérdés, hogy jobb körülmények közé, mint azelőtt.
Jóval később kapott egy hívást a Hídtól. A hívó egy középkorú nő volt, olyan rövid hajú, mintha szindor lett volna, de sötét volt a haja és a bőre is. Bemutatkozott, pedig a rendszer kiírta a nevét, mint mindenkinek.
– Híhauszi vagyok, a Híd társadalomtudományi titkárságának ügyvivője. Az én feladatom az általad kért művelet első fázisának előkészítése. Gondolom, az esszidzsinna tájékoztatott, hogy mivel jár mindaz, amit szeretnél.
– Nem volt rá szükség, magamtól is tudom.
– Értem. Nos, beszéltünk Ámmaíttal, aki Szindoria jelenlegi helyzetét és téged is a legközelebbről ismer. A leghatározottabban kifejtette egyetértését. Konkrétan azt mondta, hogy ez esélyt ad Szindoriának, hogy leszámoljon a zsarnoki rendszerrel, enélkül viszont nincs esélyük belátható időn belül bekövetkező változásra. Tartott egy kiselőadást arról, hogy mekkora tiszteletben tartanak téged Szindorián, de azt nem tudta megmondani, hogy miért. Mindenesetre a titkársági bizottság a kérésed mellett döntött.
Ninda szokásos szenvtelenségével bólintott és nem köszönte meg.
– Nem tudom megmondani, hogy mikor érkezhetsz meg Szindoriára. A sófunnir-haurórangi még végzi a számításokat. A dzsádillatun-fódaranginak az volt a kívánsága, hogy hármas fokozatba soroljuk az akciót, tekintettel Szindoria méreteire és katonai potenciáljára.
Ninda összevonta a szemöldökét, de nem szólt semmit.
– Egyelőre természetesen nem szabad szólni a dzserangoknak. Sem Szindorián, sem sehol. Néhány nap alatt kialakítunk mindent, és aztán bejelentjük. Tudod, ha jó előre tudnak róla, az már fél siker.
Ninda bólintott.
– Kihasszingi.
– Parancsolsz, kérlek?
– Az utolsó mondatodat majdnem szó szerint így írta le Kihasszingi a Rakkaganí dzsullában.
– Ó, csakugyan? Ez érdekes. Akkor hát lássunk neki. Rengeteg dolgunk lesz. Te hogyan fogsz felkészülni?
– Mire kellene nekem felkészülnöm?
– Ámmaít véleménye szerint ha kilépsz a hajódból Szindorián, megváltoztatod annak az országnak a történelmét.
Ninda szelíden elmosolyodott. Az asszony ebben a pillanatban sok-sok évszázad bölcsességét látta megcsillanni abban a fakókék szempárban.
– A történelmet nem lehet megváltoztatni, Híhauszi. A történelem az történelem. Azok a gyerekek, akik azután születnek Szindorián, hogy én ott jártam, már nem fogják ismerni a korábbi világot, éppen úgy, ahogy én sem ismerhettem a Kíreán-diktatúra előtti világot. A történelem egy folyamat, aminek mindenki csak egy rövid szeletkéjét ismerheti valóságként.
Az előkészítés megindult.
A Testvériségben számos munkahelyen a napnak mind a tíz derkijében folyt a munka. Késő éjjel volt, de a sófunnir-haurórangi nekilátott áttervezni a hajók útvonalát, a dzsádillatun-fódarangi kiválasztotta a mintát a szindor főváros térképének megvizsgálásával, a szissurígan-fódarangi felkészült az utasok tájékoztatására és a mindenféleképpen szükséges szállítások átcsoportosítására, a Csillagvédelem pedig megszervezte a szükséges gépi és emberi erőt.
– Csináljunk történelmet, ohangi – nevetett Fédzsin, a Csillagvédelem gauranja, és elindította a csapatképző automatikát. – No nézzük. Hány fongaup?
– Hatvanöt – felelte Silgi.
Ők Szúnahaumon voltak, a Gildzsanur második szirszije fölött, egy hegyoldalban épült faluban, Illerisutban. A fennsík, amin a falu épült, alig néhány ríginnel volt a sötétségi szint fölött: aki lejjebb ereszkedett a hegyen, az már örök sötétségben találta magát, a nap a látóhatár alá került. Illerisut negyvenöt lakosa mindig a láthatáron látta a napot. És itt volt a Csillagvédelem nyolcadik parancsnoksága, egy nagyobbacska házban, aminek egy szintje volt a felszínen és négy a hegy mélyében. Ők kapták a feladatot.
– Nos hát – mondta Fédzsin, ahogy a képernyőkön megjelentek a listák –, én csak egyszer jártam azon a Szindorián, de olvastam róla. Undok egy hely. Szeretném, ha az ottani szereplésünk tökéletes lenne. Mutassuk meg a Galaxisnak, hogy kell ezt csinálni!
Szépen összeállították a listát, és még az éjjel szétküldték az összes hajónak, a munkacsoportoknak, még Ninda is kapott egyet. Beláthatatlanul hosszú volt. Első fongaup. Vezér: Híruan Dzsindumi, 117-es pozíció. Helyettes: Fennut Sórariep, 86-os pozíció. Tagok: 1-es: Száhirun Íli, 2-es: Ófannindur, 3-as: Szesszun Dzsíhari, 4-es: Ilgin Áhini… és így tovább, százhúszig. Második fongaup, harmadik, negyedik, végig az egész jegyzéken.
Háromezer-száznyolcvannégy hajó.
Megkereste az Aulang Laipot. Rajta volt. Ötvenkilencedik fongaup, 128-as pozíció, vezér a Szádinnun Dzsalgi, helyettes a Sonergun. De ott volt a sémarajz is, az összes pozícióról, hogy melyik hajónak hol lesz a helye, hozzá a térkép Kaindímról és környékéről. Meg az összes hajóhoz a csapatbeosztás, hogy melyik hajón melyik feladatkört pontosan ki fogja ellátni. Az Aulang Laipon a fódirok Szingeki, Jallurip és Fánauhi lesznek, a helyettesek Milongip, Séhasszin, Szánaudzsi, Rongszéti, Hildzsul és Fénurni. És következett ezerkétszáz beosztott esszidzsinna felsorolása. Ninda legalább a felét ismerte.
– Elég nagy felhajtás – visszhangozta a gondolatát Szinensi. – De hát a Testvériségben már csak így megy. Nem neked szól, hanem annak, hogy a hajóink visszamennek egy államba, amellyel korábban megszakítottuk a kapcsolatot. A csillagközi tekintélyünknek tartozunk ezzel.
– Tudom – felelte Ninda higgadtan.
Reggelre megvolt a dátum. Muandzsan ötszázkor érkeznek. És hamarosan megjelent egy felirat a Testvériség csillagközi kommunikációs csatornáján.
A TESTVÉRISÉG SZINDORIÁRA ÉRKEZIK
576 000
Semmi más, csak ez a felirat, szúni nyelven, és alatta egyenletesen csökkenni kezdett a szám.
←of-19 hármas [58] Egyszer eljön a pillanat, amikor muszáj megtenned, amit addig halogattál. De akkor már nem tudsz várni tovább. (Lí-Nindaran: Az Első Szían, 78. sómir) :: Szilgut Hauri, 43 663. szahut dzsanargan, 545of‑19 of-20 előkészületek [-25] Bármikor, amikor valahol vagy, megkérdezheted magadtól: miért éppen itt vagyok? És tudsz rá válaszolni, hiszen emlékszel, hogy mikor, honnan és miért mentél oda. De válaszoltál ezzel az igazi kérdésre? (Ninda: Metafizika, 7/15/9.)of‑20 of-21 reakció [90] A természet végtelen mennyiségben kínál lehetőséget filozofikus hasonlatokra. Tessék még egy. Menj el Felgarit falucskába és ülj ki egy időre a patakpartra. Nézd, ahogy a víz sietve csobog a keskeny árokban, amit egy felnőtt át tud lépni. Amikor már jól megnézted, repülj el Hirrászangéba és ülj ki a folyópartra. Nézd meg itt is a vizet, ahogy roppant tömege lassan tovahömpölyög a hatalmas mederben. És ugyanaz az Onginur mind a kettő. (Ninda: Beszélgetések, 810.) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. lẙaikś 27., a fehér órájaof‑21→
ph-19 id [-293] () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 ·· -230 (2134 › 60:40) 732 331 szó (704 147+24 041+4143) 5 072 593 betű (4 908 777+163 816) 5 610 125 jel (@537 532) | 691, 69,09%, 416 722 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2210. nap, 329 szó/nap, 2295 betű/nap, 76:45/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:225, 3088 31. 17:04 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |