„Bárki bármikor megnézheti a friss politikai, gazdasági vagy kulturális híreket a Galaxis bármelyik zugából. De nem nézzük. A mi híradónkban az a hír, hogy kik házasodtak össze, hunytak el, kiknek született gyermeke. Szúnik vagyunk.”
Ílgaszaumi, Szúnahaum-szilgi,
602. sómir, 155. singir
602. sómir, 155. singir
Ninda kiszállt a liftből az 5-tari szektorban, átment a Dzsarmut parkon, belépett az egyes jandriba, és a kettes lakás előtt megnyomta a jelzőgombot.
Aki ajtót nyitott, egy nagyfiú volt, csak rápillantott, elmosolyodott és visszament a lakásba. Ninda várakozott. Vadonatúj sárga köntös volt rajta, vadonatúj fehér saru, a mellén ferdén keresztben a sinnarszési kék szalagja, a kezében a javonnitkosár.
Pillanatok alatt ott volt az egész család, hagyományosan úgy tettek, mintha fogalmuk se lenne, kicsoda a sinnarszési és miért jött – várták, hogy majd ő elmondja.
– Senszili és Rangikut – kezdte Ninda magabiztosan –, csillaggyermekek a Sínisuál alatt, Szúnahaum, Aulang Laip és Szíszan Ándaun gyermekei, a rotong-ángragi és liktenit-upesz törzs gyermekei, dzsanargan napjától együtt folytatják útjukat a Galaxis végtelen ösvényein. Azért küldték sinnarszésijüket, hogy szerény ünnepségükre meghívják Amdzsani nénikéjüket, Jemmitun bácsikájukat, Nerkaszi unokaöccsüket, Hefangrí unokaöccsüket és Illiki unokahúgukat. Jöjjetek és legyetek tanúi az eseménynek, amely négyszázkor kezdődik a Vahanki parkban.
Amdzsaniék rettentően meglepődtek és nagyon örültek, kivették Ninda kezéből a javonnitkosarat, azt valamelyikük bevitte a lakásba, közben a többiek Nindát ölelgették és mondogatták, hogy simnunná. Aztán visszakapta a kosarat tele sinnihut süteménnyel, amit a természetesen tökéletesen gyanútlan és meglepett család jó előre megsütött, és mehetett a dolgára. Ez pontosan azt jelentette, hogy visszasétált a tisztes távolban várakozó teherhordóhoz, amire letette a kosarat a többi mellé, fölvett egy másik kosarat s megnézte a suagján a következő címet és a meghívandók névsorát.
Ez a sinnarszési első feladata. Ninda huszonhét címre ment el két este folyamán, s meghívott körülbelül száz embert, a házasulandók közeli rokonait és barátait. A távolabbiak megtudják a Szúnangéből, ami bemondja a családi eseményeket, a legközelebbiekkel pedig személyesen közlik: a sinnarszési nem hívhatja meg a házasságot kötők szüleit, testvéreit és netán már meglevő gyermekeit, de ő hívja meg a nagyszülőket, a szülők testvéreit, az unokatestvéreket, a legjobb barátokat – így illik. Miközben persze mindenhol tudnak már róla.
Akik más hajókon vagy világokon tartózkodnak, azokat hiperfonon kell felhívni, de ez a házasulandók dolga, és már meg is tették a legelején, hogy azoknak is legyen idejük ideutazni.
Ninda tehát összegyűjtött huszonhét javonnitkosarat, s a teherhordót beküldte egy jalgun nisszibe, ahol hűvösben tárolódik az esküvőig. S hozzálátott következő feladatához: ő toborozza a sinnuhakint, az esküvő őrségét, akiknek meg kell akadályozniuk, hogy az esküvőt bárki megzavarja. Ez nem lesz nehéz, mert soha senki nem próbál egy esküvőt megakadályozni, tehát a sinnuhakin csupa gyerek, akik színes ruhájukban sorfalat állnak a sinnisztu útvonalán és visszaszorítják a kíváncsiskodókat, akiket nem kell visszaszorítani.
– Felhajtás – magyarázta Szinensi. – Egy esküvő különleges esemény, ami egyszer adódik egy pár életében… egy ember életében se sokszor. Ha valakik összeházasodnak, ha megszületik valaki, ha meghal valaki, akkor megemlékezünk az eseményről. Bekerül az Ílgaszaumiba is… megnézhetjük a dédszüleim vagy az ő dédszüleik esküvőjét. Ilyen jelentőségű eseménynek igazán kijár egy kis felhajtás. Végeredményben ezek a legfontosabb események a Testvériség életében.
– Inkább az ő életükben, nem?
– Abban is. Jó, persze, egy új hajó építése vagy egy világ alapítása a Testvériségnek fontosabb, de ezek nagyon ritkán fordulnak elő. De családi események gyakran vannak, és ezekről mindenki tudni akar.
– Hány házasságot kötnek egy évben?
– Hát az egész Testvériségben persze rengeteget. Itt a hajón pár évenként van egy esküvő, valamivel gyakrabban születik vagy meghal valaki… ezek mind nagyon fontosak. Mi más lenne fontos? Hogy hány zsák vasércet vettünk az előző világon? Kit érdekel?
– Hát a vasércet zsákban tartják?
Szinensi nevetett. – Honnét tudjam?
A sinnuhakin toborzása könnyű volt. Illem és célszerűség egyaránt azt kívánta, hogy azoknak szóljon, akiket már ismer: az iskolatársainak, a fengrácsapatának, a többi csapatnak. Ezekből bőven megvan a szükséges létszám, sőt, a sokszorosa. Annyit kellett tennie, hogy a tanítás elején fölteszi a kék szalagot, megáll az iskolatársai előtt és azt mondja:
– Vállalnátok, hogy tagjai legyetek Senszili és Rangikut sinnuhakinjának?
Ekkor előírás szerint az egyikük válaszolt valamennyiük nevében, az iskolában Rongami, a Sómittirből Ahundómi. Felállva.
– Köszönjük a felkérést, természetesen örömmel vállaljuk. Csillaggyermekek vagyunk mi is, Senszili és Rangikut társai a Sínisuál alatt. Hűségesen fogjuk őrizni a sinnisztut és mindazokat, akik alatta lépdelnek a Fények felé.
– Simnunná – mondta minden jelenlevő jókedvűen.
Fendria mesélt korábbi esküvőkről, amiken részt vett, a sajátjáról és másokéról.
– A Testvériségben régóta szokás, hogy minden esküvő másmilyen. A miénket a Szumasszin-gauróni szigetkén tartottuk, Auríhaum egyik tóvidékén. De nem mindenki tartja ilyen festői helyen, Sensziliéknek is az a fontosabb, hogy itt tartsák a hajón, ahol élnek.
Ninda feladata volt a sinnisztu-szingrí összeállítása is. Ez hat erős felnőtt, akik a sinnisztut viszik, három-három mindkét oldalon. A sinnisztu egy nagy alkotmány, hat oszlop tart egy keretet, és ezen van egy bársonytető. Az oszlopok és a keret aranyszínű, akárcsak a tetőről körben lelógó bojtok, a tető pedig bíborvörös, és az egészet képek díszítik, a szúni nép történelmének eseményeit ábrázolják. Nyolc ilyen van a hajón, és az is Ninda feladata volt, hogy válasszon közülük. Ehhez el kellett mennie a 8-tabe szektor egyik kis raktárába egy szakértővel, és meghallgatnia a történetüket. Történetesen Angrolími volt az egyik szakértő, aki örömmel vállalta Ninda kalauzolását.
A helyiségben semmi más nem volt, csak a nyolc hatalmas arany-bíbor építmény. Kétoldalt álltak a falnál hat arany lábukon, a szokás szerint makulátlanul tiszta, pormentes teremben.
– A mi hajónkon remek sinnisztuk vannak – mondta Angrolími. – Ősrégi mindegyik. Nézd, ez itt már több mint húszezer éves. – Ninda megütközve nézett rá. – Tudom, hihetetlen, hogy egy fából és textilneműekből, vagyis szerves anyagokból álló alkotmány ilyen öreg lehet, mégis újnak látszik. Ezt különleges tartósítószerekkel érjük el, és ha mégis megsérül a sinnisztu, akkor restaurátorok hozzák rendbe. Gyakran ellenőrzik őket, mert hibátlannak kell lenniük. Lépj be alá, kérlek.
Ninda megilletődve lépett be a tető alá. A szerkezet valójában nem volt nagy: a sinnarszési, a sinnészin és a dzsarantin-sinní megy alatta, meg a sinnisztu-szingrí. Belül négy ember, kívül hat. De valahogy olyan érzés volt alatta állni, mintha óriási lenne. Egy hatalmas sátor, ami alatt egész csomó ember ünnepelhet.
Felnézett. A sötétvörös vászontetőre nagy képet festettek. Virágos rét, amin gyerekek szaladnak, kergetőznek – de a kép középen hullámos vonallal félbeszakad, s a másik felén ugyanilyen gyerekek szaladnak egy halott világ szürke, sziklás-kráteres felszínén, űrruhában. A nagy képet egy sor kicsi vette körül, idegen világok tájait ábrázolták, mint a sáhaddif-haukihaóran kártyái.
←ne-16 felkérés [68] Elég hamar elkezdődött, hogy folyton felkértek valamire. Nem tudom, miért váltom ki ezt az emberekből. (Ninda: Életem egy falevélen, 266. sómir) :: Aulang Laip, 44 613. higit úsarrigan, 770ne‑16 ne-17 sinnarszési [-25] Bárki bármikor megnézheti a friss politikai, gazdasági vagy kulturális híreket a Galaxis bármelyik zugából. De nem nézzük. A mi híradónkban az a hír, hogy kik házasodtak össze, hunytak el, kiknek született gyermeke. Szúnik vagyunk. (Ílgaszaumi, Szúnahaum-szilgi, 602. sómir, 155. singir)ne‑17 ne-18 sinnisztu [11] Lian, lian, lian. Ezzel a háromszor ismételt szóval kezdődik számos történetünk. Mert a történetek az időről szólnak. Senki sem tudja, mennyi ideje létezik az emberiség, mikor hagytuk el Ősi Földet – ez a tudás az idők homályába veszett. A dzserang világok Ősi Föld ismeretét is elveszítették, de ők sem gyökértelenek. Mindannyiunk gyökere az idő. (Ílgaszaumi, Feddardin elmélkedéseiből, 13. sómir, 44. singir)ne‑18→
ph-19 id [-293] () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 ·· -230 732 331 szó (704 147+24 041+4143) 5 072 593 betű (4 908 777+163 816) 5 610 125 jel (@537 532) | 691, 69,09%, 416 722 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 31. 17:04 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |