„A lélek az a testrész, amit nem gyógyszerekkel kell gyógyítani.”
Sileni: Naplóm Nindával,
43 997. dzsanargan
43 997. dzsanargan
Jasszani
43 698. famut szílgaran
660
Ninda egyik olyan tulajdonsága, amit rajongói különösen nagyra becsültek benne, az volt, hogy senkivel sem játszott Sýlnaẁst. Ez a szindor filmsztár – egyébként közkedvelt filmjei mellett – arról volt ismert, hogy magas cipőben járt, ahogy a szindorok hívták az olyan embert, aki nemigen méltat másokat annyira, hogy komolyan vegye őket. Nemegyszer megesett, hogy a rajongóknak, akik valahol körbevették és gratuláltak neki, vidám beszélgetés közben olyan ígéreteket tett, hogy itt vagy amott meg fog jelenni – például valaki meghívta az esküvőjére énekelni, és azt felelte, okvetlenül ott lesz. Nagy hangú, nagy termetű férfi volt, és mindig messzire zengett a baritonja. De nem tartotta meg ezeket az ígéreteit. Ez valamelyest ártott a népszerűségének, de nem rombolta le, körberajongott sztárként halt meg harmincnyolc évesen, egy ragyogó pálya végén. Bár akkor már sok éve nem kapott ilyen meghívásokat.
Ninda távolról sem volt ilyen, ő számon tartotta minden ismerősét, és legalább évente egyszer vagy kétszer megkereste őket. Egyszer csak megjelent az arca egy terem sarkában a fali képernyőn, és Hienn tanárnő már ugrott is, hogy bekapcsolja a hívást. A Tiliv balettiskola gyerekei pedig örömükben kezdtek ugrálni, mint mindig, amikor Nindát meglátták. A leghíresebb ember a Galaxisban, akiért milliárdok rajonganak, és az ő barátjuk! Csak úgy gondol egyet és fölhívja őket!
– Most egyedül jöttem – kezdte szokás szerint köszönés nélkül –, Hait az egyetemen van, tanít. Mi újság nálatok?
Már elköltöztek abból a lebontásra ítélt negyedből, az iskola most a városközponttól néhány utcányira, egy kis tér szélén állt, Nindának is megmutatták már kívülről-belülről. Szép új, modern épület, a helyi divat szerint kívül pasztellszínű csíkos, belül pedig minden helyiség más színű.
Mindig másvalaki beszélt, hiszen nem várhatták el Nindától, hogy minden alkalommal mindnyájukat végighallgassa. Most Aill mesélte el, hogy a szüleivel néhány napot töltöttek Auntán – rögtön megmondta, hogy szúni nyelven azt a világot hívják Dzsáulnak –, ahol Ninda is járt és „politikai” pályafutása egyik leghíresebb pillanatát élte meg. Aunta most ismét nyugodt hely volt, a diktatúra megdöntésével helyreállt az idegenforgalom, és Aillék nagyon jól érezték magukat. Mutatott fotókat is. Szó esett az Ílgihaut Szombíról és az Aurgá Hisszirúmiról, a két szúni kereskedőhajóról, amikkel oda- és hazautaztak. Aillnak borzasztóan tetszettek a hajók is, a suár tarka csillogásával Hargihán – ahogy az ő nyelvükön hívták, Einszinnen – csak a legdrágább bevásárlóközpontok versenyezhettek, a szísi pedig nyugodt volt, otthonos, pedig hát az egy szálloda. Összehasonlítani nem tudta, mert máshol még nem járt szállodában, Auntán sem, apjának egy barátjánál laktak, az még gyönyörűbb hely volt, egy virágzó fákkal borított hegyoldal, amiről a fél várost be lehetett látni.
Ninda válaszképpen csak egy mozzanatot mondott el az életéből, azt, amit aznap délelőtt csinált, a rajzfilmet szinkronizálta szindor nyelvre; a szúni, sauninas és hinnul változat már készen volt. Gyorsan haladt, pár nap alatt megcsinált egy-egy szinkront.
Mint általában, amikor dzserangokkal beszélgetve szóba kerülnek a szúnik hajói, most is előjött a kérdés, hogy milyenek lehetnek a hajóknak azok a részei, ahová őket nem engedik be – és mint minden szúni, Ninda is csak mosolygott és nem válaszolt. Egy másik kérdésre viszont igen.
– Az is eszembe jutott – mesélte Aill –, hogy nekünk ugye fogalmunk sincsen, hogy te melyik hajón élsz. Lehet, hogy éppen azon, amelyiken én is utazom… és talán csak pár emelet választ el minket egymástól. De aztán nem mertelek zavarni…
Ninda kedves mosollyal rázta meg a fejét.
– Nem, nem zavartál volna, de nem jártam még sem az Ílgihaut Szombi, sem az Aurgá Hisszirúmi fedélzetén. Sok hajója van a Testvériségnek. Én mostanában nem fordulok meg olyan hajókon, amik a ti környéketeken járnak, úgyhogy nem volt esélyünk találkozni, amiről lemaradhattál volna. De ha írsz a Ninda Szolgálatnak, ők bármikor válaszolnak. Azt nem mondják meg, hogy hol vagyok, de ha megnevezel akár egy hajót, akár egy világot vagy egy államot, akkor megmondják, hogy ott vagyok-e, esetleg készülök-e oda a belátható jövőben.
– Bocsáss meg, kérlek – szólt közbe udvariasan a tanárnő –, megkérdezhetem, miért ilyen nagy titok, hogy hol vagy? Hiszen ugye téged intenzíven védelmeznek… és hát a saját hajóitokon eleve a közeledbe sem juthatnak az utasok, ha te nem akarod.
Erre Ninda természetesen nem mondhatta meg az igazat, hiszen az őszinte válasz az lett volna, hogy azért, mert a házacskája előtt üldögél a huhallupban, Jasszani városában, Szúnahaum világán a Felhő mélyén, de ezeknek a helyeknek egyikét sem nevezhette meg dzserangok előtt.
– Ez a Testvériség általános biztonsági előírása – felelte tehát –, mindenkire vonatkozik. Én sem szeghetem meg. Egyszerűen nem szabad megmondanunk, hogy hol vagyunk, ez a szabály.
Ezzel végeredményben az igazat mondta.
– Értem – felelte Hienn tanárnő éppoly udvariasan. – Természetesen nem kívánnám tőled, hogy megsértsd hazád törvényeit. Viszont esetleg azt megengeded, hogy a családod hogyléte iránt tudakozódjam, ha erre nincsen tilalom?
Ninda megértően rámosolygott.
– Nem, Hienn, ezt senki nem tiltja meg senkinek. Mi szúnik valóban eléggé zárkózottak vagyunk a magánéletünkkel kapcsolatban, de ez csak egy általános szokás, és nem is mindenkire igaz. Nos, a családom nagyszerűen érzi magát, köszönöm kérdésedet. A lányunk úgyszólván nem is emlékszik már a sérüléseire. Ami pedig Haitot és a kisfiát illeti, azt hiszem, róluk nagyon is képben vagytok.
– Ó, hát hogyne – mosolygott Hienn, és nagy tisztelettel bólogatott –, a tanárnő sokat mesélt róla, sőt legutóbb még láthattuk is Áuszit, vele volt, amikor beszélgetett velünk. Tündéri kis csöppség, máris nagyon megszerettük. De a te lányod idősebb, ha jól tudom.
– Persze, ő már iskolába jár, olvas, ír, számol, és újabban zenélni tanul tőlem, úldon és haukin játszik.
A hargiháiak a homlokukat ráncolták.
– Elnézést… a fordítógép nem boldogult az utolsó szóval, de bizonyára valamilyen hangszerre gondolsz.
Ninda válasz helyett megérintette a suagját, amire odalibbent egy automata a haukijával.
– Ó, hát ez olyan, mint a lilamm – örültek meg a gyerekek és a tanárnő, Ninda pedig a kezébe vette a hangszert és megpendítette a húrokat. Elég volt egy-két hangjegyet megszólaltatnia, s a gyerekek már fel is ugrottak és ünnepélyes, lassú léptekkel táncolni kezdtek a zenére. A dal után pedig jöhetett a boldog viháncolás. Együtt táncoltak Nindával!…
S még nagyobb lett a boldogságuk, amikor Ninda azt mondta, hogy közzéteszi a felvételt. Ez galaktikus hírnevet jelent! Mi lehet ennél gyönyörűbb?
Nem sokkal azután, hogy elbúcsúzott a Tiliv csapatától, Ninda meglepve értesült Szinensitől, hogy teljes környezetével együtt felrobbant a Hílangdzsir.
←pc-3 sildóar-thokkan [-19] Megtanulni bármilyen bonyolult dolgot általában könnyebb, mint a már birtokunkban levő tudást rendszerezni, akár egyszerűbb dolgokkal kapcsolatban is. Pedig a rendszerezetlen tudás oszladozni kezd. (Angrolími: Bevezetés a fhangí gondolkodásába, 4.) :: Szúnahaum, Hangilaoran, 43 698. famut szílgaran, 460pc‑3 pc-4 Tiliv [-25] A lélek az a testrész, amit nem gyógyszerekkel kell gyógyítani. (Sileni: Naplóm Nindával, 43 997. dzsanargan) :: Szúnahaum, Jasszani, 43 698. famut szílgaran, 660pc‑4 pc-5 vulkánrobbanás [-10] Sok világ volt, ahol csak egészen rövid időt töltött. De mintha mindenről képet alkotott volna, ami azt a világot alkotta – a társadalomról, a természetes és mesterséges környezetről, a népszokásokról, a konyháról, mindenről. (Szillon Nomboka Marotomandi: Útjaim Nindával, 91.)pc‑5→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-292] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -229 (2134 › 60:41) 732 363 szó (704 148+24 072+4143) 5 072 796 betű (4 908 785+164 011) 5 610 378 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 12:50 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |