„A végtelen Világegyetemben végtelen a változatosság.”
Ninda: A fény lúmái, 673.
43 660. dzsirat szílgaran
380
– Úgy tartják, hogy Ősi Föld naprendszerének bizonyos csillagászati adottságai felelősek az első naptárak kialakulásáért – magyarázta Halgil. – Ősi Földnek volt egy holdja, méghozzá meglehetősen nagy…
– Van – javította ki Isszungi.
– Hogyan?… ja igen, persze. Természetesen most is megvan. Tehát egy elég nagy holdja, amelyet ők Lun vagy Mun néven emlegettek. Mi Ősi Holdnak hívjuk. Ez a hold végigment – akarom mondani, természetesen ma is végigmegy – a szokásos fényváltozásokon, mint minden saját fény nélküli égitest a Galaxisban. A primitív, a csillagászatról semmit sem tudó emberek nem értették, miért látják a holdjukat fokozatosan növekedni, aztán megint csökkenni, eltűnni, aztán újra előbukkanni. Valamilyen élőlénynek tekinthették, aki megszületik, felnő, megöregszik, elpusztul, és így tovább. Ennek a képzeletbeli holdlénynek az újjászületését ünnepelték meg huszonnyolc naponként. Onnan tudjuk, hogy huszonnyolc, hogy megünnepelték a másik három kitüntetett fázispillanatot is, vagyis a nulla, ötven, száz és megint ötven százalékos teljességet, mégpedig hétnaponként. Ebből származik az a hetes ciklus, amit mi is megtartunk mindmáig. Legalábbis ez az egyik elmélet a hetes eredetéről – tárta szét a kezét a tanár.
– Vagyis szahutkor van fázis-nulla? – kérdezte Sessunan.
– Igen.
– De hiszen akkor tudjuk, melyik világ Ősi Föld!
– Természetesen tudjuk. Rajta van a csillagtérképeken.
– Az csak egy feltételezés. A térképek azt mutatják, hogy a szúni történészek melyik világot tartják Ősi Földnek. De nem tudjuk biztosan, hogy az volt-e.
– Rendben, értem. És hogy érted, hogy mégis tudjuk?
– Egyszerű. Oda kell menni és megnézni a fázisokat. Ha a feltételezett Ősi Földön akkor van fázis-nulla, amikor nálunk szahut, akkor az az. De ha nem, akkor is valahol ott kell lennie a közelben. Egy lakható világ elég nagy holddal, aminek a fázis-nullái egybeesnek a mi szahutunkkal – ilyen nem lesz sok.
– Ki kell hogy ábrándítsalak – szólalt meg Ninda. – Nem fognak egybeesni. Ugyanis más a napunk hossza. Lian, lian, lian. Mert akkor összegyűltek a világok képviselői magán Ősi Földön, és szóltak. Közös naptárra van szükségünk. Mert minden világnak más a napja hossza. Ütésekben számolták a nap hosszát, Ősi Föld napja hosszának 86 400-ad részével. Hogy miért éppen ennyivel, azt nem tudja senki. Ez a Nengin-Terra-ríhagí dzsullából van. De aztán csak terv maradt, hogy közös naptáruk legyen, az egyetlen időegység, ami az egész Galaxisban egységes, az az ütés. Persze a neve annak is nyelvenként más.
– Ó…
– De „ó” bizony – bólintott a tanár. – Nindának, illetve a dzsullának igaza van. Vannak világok, amiknek a forgási időtartama kevesebb tízezer ütésnél, és vannak, amiknek kétszázezernél is több – no meg van Szúnahaum, aminek annyira lassú a forgása, mintha nem is lenne.
– Tíz egész hat tized billió ütés fordulatonként – mondta Szinensi áhítatosan.
– Több mint négymillió-négyszázezer év – mosolygott Ninda.
– A Sínisuál alatt – tette hozzá Hóharengi.
– Simnunná – mondták valamennyien egyszerre.
– A Galaxis minden világa más és más – mondta Halgil.
– Rangáhpuat – bólintott Ninda.
– Ezt ő írta? – kérdezte a tanár.
– Igen. „Vannak kicsiny világok és vannak nagyok. Hidegek és forrók. Vannak lassú és gyors keringésűek, sivatagosak, nedvesek, mindenféle légkörűek, összetételűek, mindenféle világ van a Galaxisban. A változatosság végtelen. A Galaxis minden világa más és más.”
– Lám csak – bólintott Halgil –, én csak erre az egy mondatra emlékeztem, de erre jól. Mert, gondolom, te pontosan idézted.
– Pontos, mint a sissuni – lehelte Hóharengi.
– Fírgahan-sissuni – vágta rá Ninda –, ilengit hpíraunan dzsammí drífan érannan sissuni, hpáginná sissuni, naszunnan-algórin sissuni hpaíla fanná!
Nevettek, de aztán Hóharengi megkérdezte, hogy ez mit jelent.
– Tudod, mi az a sissuni?
– Hát… nem. Ezt csak úgy mondják. Pontos, mint a sissuni. Valami gép?
– Nem. A sissuni ősi szúni nyelven ugyanaz a madár, mint a mai nyelvben a jagíri. Egy kis zöldeskék madár, amelyik Szúnahaum-sínarraómin minden reggel pontosan ugyanakkor kirepült a fészkéből, pontosan ugyanannyi ideig gyűjtött élelmet, és este pontosan ugyanakkor tért vissza a fészkére. Ma Szúnahaumon ugyanígy él, pedig nincsenek reggelek és esték, de a mai jagírik is ilyen pontosak. Óraműpontossággal élnek. Hing-hing, szóval amit mondtam, az egy régi mondás. „Fiókáit nevelő sissuni, a fák lombjai között élelmét kereső sissuni, a gondos sissuni, aki jó sissuni módjára végzi munkáját.” Ez egy mondás, amit a pontosan és jól dolgozó emberre használtak.
– Fantasztikus – mondta Hóharengi.
– De térjünk vissza a naptárakra – pillantott Ninda a tanárra.
– Rendben. Még azt szeretném hozzátenni, hogy eredetüket tekintve háromféle naptárat tartunk számon. Olyanokat, amik tükrözik az adott világ forgási-keringési adottságait; olyanokat, amik egy másik világéit tükrözik, általában egy adott állam központi világáét; és azokat, amiknél semmilyen kapcsolat nem mutatható ki bármely világ csillagászati jellemzőivel. Ilyen a mi naptárunk is. Van olyan elmélet, hogy a napunk hossza azért nyolcvanezer ütés, mert Ősi Föld napja 86 400, és ehelyett választottak kereken nyolcvanezret. De nincs magyarázat, hogy miért nem kilencvenet. Olyan elmélet is van, hogy a négy hetes által kitett huszonnyolc napot fölkerekítették harmincra, és ez lett az évünk hossza. De nincs magyarázat arra, hogy miért választottak őseink ennyire rövid évet, az egész Galaxisban alighanem a legrövidebbet.
– És melyik a leghosszabb? – kérdezte Illarími.
– Talán a ferrunai. Ők a világuk keringésének valódi időtartamát használják az év hosszának, és… – Halgil érintett párat a suagján – igen, egy napjuk 105 400 ütés, és 22 416 napos az évük. Ikercsillag körül kering a világuk, ezért nagyon távoli a pályája.
– Ezerhetvenhét szúni évig tart – állapította meg Ninda.
A gyerekek jót nevettek.
– Akkor Áraruat dédpapa nemrég múlt egyéves – kacarászott Hildzsinu. – Ferrunán még újszülöttnek számít!
– A barátnőm, Hait Szindoriáról jött, akárcsak én – mesélte Ninda, amikor csitult a vidámság. – De ő már felnőtt volt, amikor eljött. Sokáig nehéz volt neki megszokni, hogy nálunk ilyen rövidek az évek, mert náluk is hosszúak. Hait a Testvériségben háromszáztizenkilenc éves, de ahol felnőtt, ott csak tizennégy és kilenc.
A gyerekek nagyot néztek.
– Mármint huszonhárom? – kérdezte Illarími.
– Nem. A szindor évet tizennégy lỳntre osztják, amik hatvan napból állnak. Amikor valaki azt mondja, hogy tizennégy és kilenc éves vagyok, az tizennégy évet és kilenc lỳntet jelent.
– Nálunk csak évek és napok vannak – magyarázta Halgil –, meg persze a hetes. De vannak naptárrendszerek, ahol az évek hosszúak és különböző részekre osztják őket, hogy eligazodjanak az időben. A hosszú ferrunai évet is szakaszokra osztják. – Megint belenézett a suagjába. – Azt olvasom itt, hogy az év negyvennyolc részből áll, amiknek neve van, és mindegyik 467 napos. Ezeket aztán tovább osztják harminchat részre, amiknek szintén nevük van, és tizenkét-tizenhárom naposak. Azoknak is neve van, mint nálunk. Így három szóval meg tudják mondani, hol tartanak az időben.
←od-6 vita [3] Sellilun összeszámolta: ezredik évemig kétszáztíz világ gyűlt össze, ahol valamilyen különleges okból vagyok fontos. Aztán megkérdezte, mit szólok hozzá. Azt, feleltem, hogy túl sok szabadidőd van, Sellilun. (Ninda: Életem egy falevélen, 1120. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. śyỳllu 34., a zöld órájaod‑6 od-7 naptárak [-14] A végtelen Világegyetemben végtelen a változatosság. (Ninda: A fény lúmái, 673.) :: Hallihuat Fónird, 43 660. dzsirat szílgaran, 380od‑7 od-8 bejelentés [-23] A barátság nem attól függ, hogy mi a másik foglalkozása – vagy bármilyen adottsága. A barátság az barátság. (Aini: Ninda életének mellékszereplői, 10. D.) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. śyỳllu 36., a sárga órájaod‑8→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-292] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -229 732 363 szó (704 148+24 072+4143) 5 072 796 betű (4 908 785+164 011) 5 610 378 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 12:50 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |