„A kormányzat – az emberek. Erről a kettőről folyton úgy beszélnek, mint két külön dologról, amiknek gyakran ellentétesek az érdekeik. Pedig a kormányzatnak csak az lehet az érdeke, ami a társadalomnak. A kormányzatot a társadalom hozta létre és tartja fenn, hogy helyette intézze az ügyeit.”
Lí-Nindaran: Gondolatok,
392. sómir
392. sómir
Hait és Ámmaít már nem táncolt. A padon ültek és elnézték a három lányt, amint összekapaszkodva forognak a tűz mellett. Milyen nagyok már, gondolta Hait. S mégis milyen kicsik. Nagyjából egyidősek – szindor fogalmak szerint egészen annak számítanak –, de Aini és Szinensi szinte kölykösen hat a Nindából áradó szelíd, méltóságteljes nyugalom mellett. Pedig ők maguk is sokkal érettebbek a korosztályuknál, egészen felnőttnek számítanak.
A fél spirálkar megőrül érte, gondolta Hait. A Társaság adatai szerint közel hárommilliárd rajongója van, s még bármennyi lehet, akikről nincs adat. Ḱïyṙeànnak a saját országában hatvan százalék körül volt a rajongótábora, külföldön meg senkit sem érdekelt. A szindoriai felmérések szerint Nindáért odahaza nyolcvannyolc százalék rajong zenészként, nyolcvan dòõyllként, hetvennégy politikai tanácsadóként, hatvankilenc a diktatúra megbuktatásában játszott szerepéért… és most jelent meg egy reprezentatív felmérés, kétezer szindor nyilatkozott, akik a legkevésbé sem szenvedhetik Nindát. Persze anonim. A Szík-Vaikan készítette a felmérést, őket igazán nem lehet azzal vádolni, hogy az ÀLAN zsoldjában állnának, de bizony a válaszokból az jött ki, hogy akik Szindorián utálják Nindát, azok elkötelezett ḱïyṙeànisták, és őt teszik felelőssé, amiért elveszítették imádatuk tárgyát. Nem mintha a ḱïyṙeànisták testületileg utálnák Nindát, Ãõdṙen tábornok is azt nyilatkozta, hogy ő márpedig megmarad őméltósága elkötelezett hívének, áradozott is róla egy sort, de bizony ettől még szereti és tiszteli Nindát is, egy nagyon nagy gondolkodónak tartja, és soha nem kapta rajta olyan állításon, ami ne lett volna igaz. És ő ezt a két dolgot teljesen összeegyeztethetőnek tartja. Attól még, hogy Ḱïyṙeàn nagy ember, Ninda szintén nagy ember. No persze az ÀLAN-ba Ãõdṙen nem lépett be, de őszinte kiállásával példát mutatott többeknek, más ḱïyṙeànisták is eljutottak Ninda csökönyös, merev elutasításától a fontolóra vételen és a tanulmányozáson át az elfogadásig. Többen megfogalmazták már azt a felismerést, hogy Ninda voltaképpen nem áll ellentétben Ḱïyṙeànnal, már csak azért sem, mert valójában nem képvisel politikai ideológiát.
A Társaság archívumában megvannak a felvételek arról a bizonyos hajnalról – hiszen az Aulang Laip biztonsági kamerái rögzítettek mindent, a Testvériség valamennyi hajójának suárjában és szísijében minden talpalatnyi hely be van kamerázva, csak az utaskabinok és a mosdók nem, és a felvételeket megőrzik –, s nemrég meg is nézték együtt. Ninda jókat mosolygott magán. Egy riadt, gyanakvó kis muneszk volt, és persze szörnyen koszos. De egyre-másra fedezték fel rajta azokat a jellegzetes Ninda-vonásokat. A szelíd, csendes nyugalma nem volt még meg, a magabiztossága sem. Rémült volt, elszánt, mindenhol ellenségeket sejtett, csapdát szimatolt. Olyan volt, amilyennek lennie kellett abban a környezetben, ahol addig élt. De ahogy felnézett a magasba, kamerákat keresve és megállapítva, hogy biztosan sokkal több van belőlük, mint amennyit lát – az már az a tipikus Ninda-tekintet volt, s még inkább ahogyan megnézte az embereket, akikkel kapcsolatba került, a mindenkin átlátó, mindent értő Ninda, aki mindenkit azonnal kiismer.
– Csakugyan akkora nagy ember, Ámmaít? – szólalt meg fojtottan. Hányadszor teszi már föl ezt a kérdést?
– Nem tudom – sóhajtotta a férje. – Biztos vagyok benne, hogy óriási jelentőségű személyiség. Már milliárdok hiszik, hogy az egyik legnagyobb a Galaxisban. De hogy lehet ezt összehasonlítani?
– Nem, milliárdok azt hiszik, hogy ő a legnagyobb a Galaxisban.
– Hát azt is, igen.
– Ninda a legnagyobb ember az egész Galaxisban, kedves nézőink – jelentette be nem sokkal korábban Larenka Szontiszkovarikinde a szindor tévében. – Nem én mondom, egy közvélemény-kutatás mondja, amelyet a Dóôp Leêỳt végzett tizenkét országban. Több mint ötszázmillió választ dolgoztak fel – talán éppen az önöké is közte van. Az első kérdés ez volt: „Általánosságban véve miképpen ítéli meg Ninda jelentőségét más híres emberekhez képest?” A válaszadók saját szavaikkal fogalmazhatták meg a választ, amit a kutatók a következőképpen összegeztek. Tíz százalék mondta azt, hogy egyike a leghíresebbeknek. Tizenegy százalék azt, hogy érdemtelen a hírnevére, ami el fog múlni. Negyvenkét százalék felelte azt, hogy Ninda a legnagyobb ember az egész Galaxisban. És harminchét százalék azt – Larenka lassan tagolta –, hogy Ninda a legnagyobb ember, aki valaha élt a Galaxis történetében.
Kis szünet után, hogy a nézők emészthessék a hallottakat, a mellette Ḱeŷl Lỹŷkśůnaḩỳ vette át a szót.
– Vagyis hetvenkilenc százalék egyetért abban, hogy Ninda a legnagyobb ember.
– Igen, Ḱeŷl. Félmilliárd ember hetvenkilenc százaléka, közel négyszázmillió. A második kérdés ez volt: „Miért?” Különböző megfogalmazásokban a válaszadók hatvanöt százaléka azt felelte, hogy kormányokat tud megbuktatni, még diktatúrákat is. Sok más válasz is szerepelt, az, hogy karizmatikus egyéniség, hogy soha nem állít valótlant, de én felfigyeltem egy olyan válaszra, ami csak négy százalékot kapott – de hát ez is húszmillió ember véleményét jelenti. Így foglalták össze: „Mert tud mindent, amit mások nem tudnak.”
– Mi lehet az a „minden”?
– Nem tudom, Ḱeŷl, de történetesen – bár a kutatásban nem vettem részt – magam is megfigyeltem, hogy… hogyan is öntsem ezt szavakba… amikor valamiről beszélek vele, állandóan az az érzésem van, hogy ő ezt már rég tudja. Olyasmiket is tud a szóban forgó dologról, bármi is az, amikről nekem sejtelmem sincs, pedig én egy jól értesült riporternek tartom magamat… de… de ő nem azt tudja, hogy mi történt, hogy Sůmup-Ṙůmup világán kitört egy vulkán vagy megbetegedett a polgármester, ő azt tudja, hogy az emberek mit éreznek, mit gondolnak.
– Igen, Larenka, nekem is mindig ilyen érzésem van. Hogy elkezd beszélgetni valakivel, és egyből tudja az egész élettörténetét… persze lehet, hogy ez túlzás, de mintha minden mondat mellé, amit mond az illető, leolvasna másik tízet az arcáról.
– Extrém fejlett az emberismerete. Ami különös dolog ennyire zsenge korban, de számtalanszor láttuk, hogy helyesen ítélt meg embereket elégtelen információ alapján.
– Vitathatatlan. Én legutóbb a múlt hónapban szembesültem ezzel. Jelen voltam a hiperfonvonalban, amikor egy közös ismerősünkkel beszélgetett, és gyakorlatilag pszichoanalizálta, hogy milyen magánéleti probléma gyötri az illetőt, és segítségére is tudott lenni. Ami nyilván nem világszám, rengetegen képesek erre – csakhogy ők nem gyerekek, hanem szakemberek, akik elvégeztek egy egyetemi kurzust. Magam is hallgattam pszichológiát – tudom, hogy te is, Larenka –, de ezt ezen a szinten nem vállalnám, ehhez kell egy orvosi diploma.
– Azt még Hangilaoran sem ad ebben a korban – mosolygott a szavanszi tévés –, de Ninda mégis meg tudja csinálni. Viszont mindenki másnál azt mondanám erre, hogy ez kontár orvosi tevékenység, és értesíteném a hatóságokat. Nindánál nem csak arról vagyok meggyőződve, hogy segíteni akar – hanem arról is, hogy tényleg azt teszi, és szándékolatlanul sem árt.
←pb-2 Szolgálat [-23] Akkor lenne jobb a Galaxis élete, ha az emberek felelősséget vállalnának egymásért mint a társadalom részei. Úgy értem, az összes ember. A politikusok is. (Ninda: Nemlétező politikai beszédeim, 48.) :: Szúnahaum, Jasszani, 43 693. szahut angdzsagan, 435pb‑2 pb-3 nagyság [-22] A kormányzat – az emberek. Erről a kettőről folyton úgy beszélnek, mint két külön dologról, amiknek gyakran ellentétesek az érdekeik. Pedig a kormányzatnak csak az lehet az érdeke, ami a társadalomnak. A kormányzatot a társadalom hozta létre és tartja fenn, hogy helyette intézze az ügyeit. (Lí-Nindaran: Gondolatok, 392. sómir)pb‑3 pb-4 melegek [-25] Ha a lehető legjobban akarsz csinálni valamit, tanulj mindenkitől. Ha még annál is jobban, akkor tanítsd is. Akkor tanulhatsz a legtöbbet. (Ninda: A fény lúmái, 640.) :: Szúnahaum, Jasszani, 43 693. famut fínirrugan, 620pb‑4→
ph-19 id [-293] () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 ·· -230 732 331 szó (704 147+24 041+4143) 5 072 593 betű (4 908 777+163 816) 5 610 125 jel (@537 532) | 691, 69,09%, 416 722 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2210. nap, 329 szó/nap, 2295 betű/nap, 76:45/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:225, 3088 31. 17:04 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |