„Ámmaítnak Szindoria volt a hazája, de otthagyta és másik hazát választott – mert jó ember. Egy elnyomó, kegyetlen rezsimben a jó embereknek előbb-utóbb választaniuk kell. Vagy elmennek, vagy engednek a jóságukból.”
Ninda: Nemlétező politikai beszédeim,
44.
44.
Ámmaít ekkoriban aránylag kevés időt töltött Haittal és a gyerekekkel, bár mindenhová elkísérte őket, de sokszor félrevonult, főleg amikor ḱaŷndïmi idő szerint a fehér, a piros és a zöld órája volt. Próbálkozott. Az összes ellenzéki párt összes vezető politikusával tárgyalt, de mindegyiknél volt egy pont, ahol bezárultak a zsilipek.
Pontokba szedve, világosan fogalmazta meg mondandóját. Először. Amit elmond, az az ő személyes véleménye, de nyugodtan tekinthetik Szúnahaum hivatalos álláspontjának, mert senki más nem fog tárgyalni velük a Testvériségből. Másodszor. A jelenlegi helyzet nem fog változni, amíg Szindoria valódi, érdemi változtatást nem hajt végre emberi jogi politikáján, és annak valóságos látszata nem lesz; más szavakkal: most már hiába jelentené be a kormány, hogy teljesen új alapokra helyezi szociálpolitikáját, a szúnik a „hiszem, ha látom” elv alapján továbbra sem fognak közeledni hozzájuk, amíg a gyakorlatban nem látják megvalósulni ezt – és hogy hol tartanak, azt ő, Åmmaĩt ÎÌdaṙa emigráns diplomáciai ügyvivő fogja megítélni. Harmadszor. A Testvériség számára közömbös, hogy ki a miniszterelnök, az államelnök, bárki Szindorián. Az ő számára viszont nem, és a Testvériség őrá bízta, hogy feltételeket szabjon, illetve valójában hogy bármiről bárhogyan tetszése szerint tárgyaljon. Az ő feltétele pedig az, hogy a kormánynak és Vûyrd Ḱïyṙeànnak egyaránt mennie kell. Ebből nem enged, és velük nem tárgyal. Új, koalíciós kormánynak kell alakulnia, amiben a jelenlegi kormánypárt nem kaphat szerepet.
– De kedves ÎÌdaṙa úr – mondta Sýỹnt doktor, az ellenzék egyik prominens alakja –, még ha meg is bukna a kormány, sőt az elnök urat is elmozdítanánk pozíciójából, ugyan mi garantálná, hogy a választások olyan koalíciót juttatnak hatalomra, amilyenről ön álmodik?
– Ëỳm – felelte Åmmaĩt.
– Parancsol?
– A megszólításom ëỳm – jelentette ki Åmmaĩt határozottan. – Ön az ũilp szót használta, én azonban harmadik osztályú államhivatalnoki rangot szereztem. Lesz szíves eszerint szólítani, ũilp Sýỹnt.
Az ügyvéd nyelt egyet.
– No de ön erről a rangról lemondott.
– Csak az állásomról. Ráadásul az az állás, amit helyette kaptam a Testvériségtől, tényszerűen nagyköveti rangnak felel meg, sőt ennél is magasabbnak, mert amíg a Testvériség képviseletet tartott fenn Ḱaŷndïmban, addig mások is tárgyaltak, nem egyedül a nagykövet. Jelenleg azonban, mint beszélgetésünk elején kihangsúlyoztam, én vagyok Sỳÿndoṙeìa egyetlen és kizárólagos tárgyalópartnere. Erre nincs is fogalom a csillagközi jogban. Ami pedig az iménti kérdését illeti: Sỳÿndoṙeìán a választásoknak édeskevés közük van ahhoz, hogy ki fog kormányozni. Ezt ön is tudja, én is tudom, nem mellékesen a nép is tudja. Nem látom be, hogy miután az elmúlt huszonkét év során minden két évben kirakatválasztásokat tartottak, miért kellene önöknek a rezsim megbuktatása után egyszeriben eljátszaniuk a jó gyereket és úgy tenni, mintha tekintetbe vennék a választók akaratát, Sỳÿndoṙeìát demokratikus jogállam gyanánt pozicionálva – illetve hogy ki hinné el, hogy jogállam. Ha az lenne, mi most nem tárgyalnánk itt, ügyvéd úr. Először is mert én a tárgyalóasztal másik oldalán ülnék, azt a munkát végezném, amire az egyetemen megtanítottak, az Államszövetséget képviselném – valószínű, hogy éppen a Testvériséggel szemben. Másodszor pedig ön a tárgyalóasztalnak semelyik oldalán sem ülne, hiszen formálisan önnek semmilyen tisztsége nincsen azon kívül, hogy egy fővárosi ügyvédi iroda tulajdonosa. Még csak nem is tagja egyetlen pártnak sem. De nem hiszem, hogy politikailag tájékozottnak számítana Sỳÿndoṙeìán olyasvalaki, aki nem tudja, hogy önnek legalább akkora befolyása van az ellenzéki erők gondolkodására, mint a pártok elnökségi tagjainak.
– Magától értetődő, hogy ön kiterjedt tájékozottsággal bír, ÎÌdaṙa úr. – Az ügyvéd most már a magasabb rangnak megfelelő szócskát használta, ezzel két rangosztállyal maga fölé helyezve tárgyalópartnerét. – Ennek folytán azonban azzal is tisztában kell lennie, hogy amit kíván, az megvalósíthatatlan.
– Ön kétszeresen is tévedésben van. Ezt nem én kívánom, hanem Sỳÿndoṙeìa népe. Nem az én kedvemért kell megdönteni a rezsimet, és nem is azért, hogy a Testvériség hajlandó legyen visszaállítani a kereskedelmet. Hanem négyszázmillió ember elemi érdekei miatt. És nem megvalósíthatatlan. Elhiszem, hogy önök, az úgynevezett ellenzék nem tudják megvalósítani. Kényelemszeretetből? Azt hiszem, ez lehet az udvariasabb szó a gyávaság helyett. Nincs kedvük felrúgni azokat a játékszabályokat, amik önöknek kényelmes, nyugodt életet biztosítanak. De önök egy kicsiny, kiváltságos réteg, akiket a hatalom éppen ezzel a kényelmes élettel vásárolt meg, és nyugodtan alszik, mert tudja, hogy önök nem fognak kenyéradó gazdájuk ellen fordulni. A többi négyszázmillió azonban nem él kényelmesen. Többségük a puszta életben maradásért harcol. Ha önök nem lépnek, majd lépnek ők, de annak önök sem fognak örülni, mert önöket is el fogják söpörni a rezsimmel együtt. És ami azt illeti, én sem fogom siratni önöket.
Az ügyvéd szenvtelenül hallgatta. Túl dörzsölt volt ahhoz, hogy ilyesmivel ki lehessen hozni a sodrából.
– Tudja, ügyvivő úr, ezek a szavak emlékeztetnek engem valakire. Hasonlóan szokott beszélni, és az arcképe ott ragyog az ÀLAN mozgalom zászlóin.
– Nem – csóválta a fejét Åmmaĩt –, ő nem így beszél. Nem keres udvarias szavakat, az udvariatlanokat mondja. Neki nincs diplomata múltja, diplomata jövőt pedig nem tervez.
– Értem. Hogy van egyébként?
Åmmaĩt elmosolyodott.
– Ezt a kérdést nem szokták föltenni nekem. Jól van. Sokat tanul, és folyton bölcseket mond.
– Gondolom, nem kérdezhetem meg, hogy a párjával örökbe fogadták-e, uram.
– Nem tudom, van-e erre nézve valamilyen előírás, de nem látok okot, hogy ne válaszoljak. Nem, sem mi, sem más nem fogadta örökbe. Minden ilyen ötletre az a reakciója: ha száztizennyolc évig elvolt szülők nélkül, most már minek?
– Tehát az ottani időszámítás szerint számolja a korát.
– Hogyne. És sũùnỹ nyelven beszél, velem és Ḩaỳŷttal is. És semmiféle érdeklődést nem tanúsít Sỳÿndoṙeìa iránt. Nem a hazája, csak ott született. Ezt mindig elmondja.
– Ez igazán kár. Meglátásom szerint ugyanis ő van kulcspozícióban az itthoni helyzettel kapcsolatban.
– Ilyet más is mondott már, ügyvéd úr. Mindenkinek ugyanazt válaszolom. Ninda egy gyerek. Ne gyerekektől várják a megoldást a felnőttek problémáira. És a legkevésbé őtőle, aki soha semmi jót nem kapott Sỳÿndoṙeìától, csak bántást. Oldják meg a problémáikat. Az önök problémái, nem az övéi. Ha otthon holnap kitörne egy forradalom és a rezsimet elsöpörve élhető rendszert juttatna érvényre – Åmmaĩt hátradőlt és széttárta kezét –, ne tudja meg, milyen kiábrándító közönnyel reagálna a hírre. Őt nem érdekli Sỳÿndoṙeìa, és nem érdekli az imádat, amit az ÀLAN-tagoktól kap. A Sỳÿndoṙeìán egyszerre fennálló két személyi kultusz tökéletes ellentéte egymásnak. Ḱïyṙeàn megköveteli az imádatot, miközben csak megvetést érdemelne. Ninda csodálatra méltó, de semmiféle imádatra nem reagál. Ḱïyṙeàn gonosz, cinikus, kegyetlen, és csak a hatalom érdekli. Nindának nincs és nem is lesz semmiféle hatalma, ő immúnis erre – és olyan mértékben jó, amennyire emberi lény csak lehet.
– Ön nagyon szereti ezt a kislányt – bólintott az ügyvéd.
– Igen. Ha engedné, a lányomként szeretném. De mondhatjuk úgy is, hogy a tanárnőm. Egyébként mindenki szereti, aki ismeri. Plusz az ÀLAN-tagok, akik nem ismerik, és nem is őt szeretik, hanem egy eszményt, egy elképzelést, egy álmot. De nem ő az. Csak azt hiszik.
←ni-20 Felhő [-21] Már gyerekkorában is többen megállapították, hogy különleges: mindenféle apróságban. Jól tud számolni, jó az emlékezőtehetsége. Csak számunkra, a csoport kiváltságosai számára lehetett nyilvánvaló, hogy ezek nem egymástól független képességek. (Sileni: Ninda élete, 144.) :: Szúnahaum, Szífun-Áhurangi, 43 619. senut szimsáhuran, 940ni‑20 ni-21 Sýỹnt [58] Ámmaítnak Szindoria volt a hazája, de otthagyta és másik hazát választott – mert jó ember. Egy elnyomó, kegyetlen rezsimben a jó embereknek előbb-utóbb választaniuk kell. Vagy elmennek, vagy engednek a jóságukból. (Ninda: Nemlétező politikai beszédeim, 44.)ni‑21 ni-22 Ninda-kultusz [-21] Egyszerű a magyarázata, hogy a szindoriai Ninda-kultusz miért akkor váltott magasabb intenzitásra, amikor Nindáról már hosszabb ideje nem is jött hír. Ez a pillanatnyi politikai helyzettel függ össze. Ninda valóságos személyének ekkor még semmi köze nem volt a kultuszhoz. (Ílgaszaumi, A Ninda-kultusz, 1. kötet, 134.) :: Sỳÿndoṙeìa, Lũakẽàń, 57. lẙaikś 20., a rózsaszín órájani‑22→
ph-21 id [-931] ()ph‑21 ·· -856 733 658 szó (705 435+24 080+4143) 5 082 592 betű (4 918 505+164 087) 5 620 320 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2219. nap, 328 szó/nap, 2290 betű/nap, 76:50/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.19.:1190, 3085 8. 21:40 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |