„Háború? Jól gondold meg. Mert aztán odaállítalak minden egyes ember elé, akit testileg-lelkileg megnyomorítottál, akit elüldöztél az otthonából, akinek meggyilkoltad a családtagjait, és mindegyiknek újra és újra el kell magyaráznod, hogy amit ővele tettél, az miért volt jó. Addig is tanuld meg a nyelvüket. A kisgyerekek biztosan nem értik a tiédet.”
Ninda: Beszélgetések, 885.
Hangilaoran
43 691. higit fargiszíman
380
– Alapvetően két csoportra osztom a galaktikus államformákat. – Ninda az asztal lapjára nyomta anya- és apaujja hegyét. – Demokratikus és diktatorikus rendszerekre. És egyáltalán nem érdekel, hogy az államvezetők hogyan nyerik el a hatalmukat, az érdekel, hogyan gyakorolják.
– Igen, ez a Szedzsun-doktrína – bólintott Dzseral.
– Őt nem ismerem, de nem is gondoltam, hogy ezt én találtam volna ki. Az emberek számára érdektelen, hogy az ország vezetőjét demokratikus vagy csak annak hazudott választáson juttatták hatalomra, esetleg fegyverrel mozdította el az elődjét, örökölte hatalmát, vagy akár sorsoláson nyerte. Az embereket normális körülmények között a saját megélhetésük érdekli.
– Jó, akkor beszélj a galaktikus államformák két csoportjáról.
Ninda bólintott, és energikus mozdulattal kétfelé húzta a poharát és az íhafis palackját.
– Ha kiiktatjuk a képből, hogy a vezetők hogyan nyerik el a hatalmat, csak az állampolgárok szemszögéből nézzük a helyzetet, akkor az a kérdés, hogy a hatalom korlátozza-e őket a normális életükben, illetve milyen mértékben. Nem tartozik ide, hogy van-e választójoguk és annak van-e valóságos tartalma, mert az embereket a mindennapokban ez nem érdekli. Az érdekli őket, hogy van-e mit enniük, van-e rendes lakásuk, munkájuk, és így tovább. A hatalom kétféleképpen akadályozhatja az életüket, aktív és passzív módon. Aktív akkor, ha tevőleg megtiltja, hogy megtegyenek valamit, és passzív akkor, ha pusztán csak nem teremti meg a feltételeit annak, hogy megtehessék. Természetesen gyakorlati szempontból a kettő között semmilyen különbség nincsen.
– No, itt már eltértél Szedzsuntól.
– Márpedig én úgy gondolom, hogy ha Szisszinmisszin nem mehet az orvosi egyetemre, akkor érdektelen, hogy azért nem, mert a kormány besorolta őt egy kategóriába, akiknek ezt megtiltja, vagy mert nincs rá pénze. Nem lehet belőle orvos és kész.
– Ebben viszont Ikkagénivel vagy közös nevezőn – szólt közbe Andzsrígi.
– Ha van valami, amit megtanultam – szögezte le Ninda – a nyolcvan év alatt, amit a Testvériségben töltöttem, az az, hogy a társadalom akkor működik jól, ha mindenki ki tudja bontakoztatni képességeit. Nálunk is van szegénység, Auríhaumon a népesség tizenhárom, Szúnahaumon nyolc százaléka a statisztikai értelemben vett szegények közé tartozik. De nincs hajléktalanság és nincs éhezés, mert az alkotmány előírja, hogy mindenkinek lakást kell adni, és mindenkinek jut ennivaló a janníhaumban. Ennek egyébként Ásingimu utánanézett a kedvemért. Sok államban írja elő törvény, hogy mindenkinek lakást kell adni, de ez nem mindenhol szüntette meg a hajléktalanságot: többhelyütt bürokratikus úton gáncsolják a törvény érvényre jutását – vagy éppen egyszerűen kihagynak embercsoportokat, mint azon a világon, ahol születtem.
– Térjünk vissza a két államformára – kérte Mintuap. – Éles elválasztóvonalat húzol a kettő közé?
– Nem – rázta meg Ninda a fejét. – Erre nincsen szükség. Elismerem, hogy az az állam, amely elsősorban passzivitásával akadályozza – azaz csak nem segíti – az emberek boldogulását, élhetőbb, mint az, ahol tevőlegesen gátolják az embereket. Éspedig minél elemibb dolgokban és minél agresszívebben, annál rosszabb a helyzet. Van azonban egy pont, amire nagyon oda kell figyelni. Ámmaít ezt Líraki-pontnak hívja, egy szindor politikus után, aki kielemezte ezt a Kíreán-rezsim esetében. Ez az a pont, amikor az eredetileg nem vagy nem egészen diktátornak induló vezető felismeri, hogy az ország most már az ő játszószőnyege, és azt csinál, amit akar. Az emberek számára addig csak kellemetlen, kissé zavaró vezetés ettől kezdve destruktívvá válik, mert öncélú lesz, célja immár egyedül saját hatalmának megszilárdítása. Ez három részből tevődik össze. Egy: elbánni minden potenciális ellenféllel és megakadályozni, hogy a diktátort valaha is elmozdítsák. Kettő: az embereket beidomítani a diktátor imádására, hogy eszükbe se jusson lázadozni, de azért is, mert ez a diktátornak élvezetet szerez. Három: kiteljesíteni a rezsim hatalmát, az élet minél több területét uralma alá vonni, szintén azért, mert ezt a diktátor élvezi.
– Beszélj a diktátor lelki alkatáról – mondta Dzseral, és ivott egy kortyot.
– Végletesen túlkompenzált kisebbrendűségi komplexus, megalománia. Erősen beszűkült világkép, a dolgokat hajlamos kizárólag saját hatalmának mércéjével mérni, sarkítva szemlél: valaki vagy valami vagy támogatja őt, vagy ellenség, középút nincs, illetve az idő előrehaladtával egyre kevésbé van. Paranoia, folyamatos rettegés a hatalom elvesztésétől, aminek következményeképpen állandóan ellenségeket és bűnbakokat keres, merénylőktől való félelmében megöleti bizalmasait, akár családtagjait is. Ellentmondást nemcsak politikai elveivel összefüggő kérdésekben nem tűr, hanem semmiben, a legkisebb véleménykülönbséget is világképe elleni agressziónak éli meg és védekezés gyanánt vadul támad; elsősorban jelentéktelen kérdések fölött tud ökölharcig menő veszekedésekbe bonyolódni. Hát így valahogy. Ez persze a politikai gyilkosságokat leszámítva nem kizárólag az állami vezetővé lett diktátor kórképe, hanem minden diktátori hajlamú emberre érvényes. Minden emberi társadalomban hemzsegnek az ilyen emberek, különbség abban van, hogy mekkora hatalmat tudnak maguknak kicsikarni, és mennyire fajul el a helyzet, mielőtt megfosztják tőle őket. Ez van a Sínisuál mögött.
A felnőttek csendes bólogatással néztek egymásra.
– Rendben – mondta végül Dzseral. – Megkapod a tíz pontot.
Ninda fölkelt az asztaltól és kisétált. A vizsgabizottságnak nem illik köszönetet mondani, semmit sem szokás nekik mondani. Az előtérben ott várták a csoporttársai és a két párja, következésképpen Sileni is, aki persze rögtön a nyakába ugrott. Nem kérdezett semmit, az eredményt tudták a mentális kapcsolaton át – meg hát Ninda amúgy is minden vizsgáját tízesre tette le. Akárcsak a párjai. Sileninek persze még nem voltak vizsgái, ő nemrég kezdte el az alapiskolát.
Nyilvánvaló volt, hogy mindhárman maximális pontszámmal fognak végezni, vagyis ilkal fokozatot nyernek. Dzsannaru mondta nemrég, hogy Hangilaoran az egyetlen hely, ahol még Ninda sem különlegesség: eddig egyetlen fokozattal sem döntötte meg a fiatalsági rekordot. Százkilencvenkilenc évesen lesz ilkal, de sokan elérték ezt már egy vagy másfél dzsúmival fiatalabban is. Ninda csak annyit felelt, hogy nem baj, ő nem akar rekordokat döntögetni.
De egy rekord megdöntésére mégiscsak kísérletet tett, amikor felhívta a Sihasszunféniruangi-hirrenit és megkérdezte, mennyire csillagerejű az a szabály, hogy házasságot kötni nem lehet kétszáztíz éves kor előtt. Ildzsil, egy fiatal férfi vette föl, és a kérdés hallatán hosszan elnézte Nindát.
– Ismerlek téged. Te vagy a nindaranok törzsfőnöke.
Ninda bólintott és reflexszerűen fölemelte bal kezét a haudzsival.
– Miért ilyen sürgős? A te világodon mikor köthetnek házasságot?
– Az én világom ez.
– Miben gátol, hogy nem vagytok összeházasodva? Nem ízlik enélkül a vacsora, nem működik a szex vagy nem tudjátok fölnevelni a lányotokat?
Nindával ritkán fordult elő, hogy nem tudott válaszolni egy kérdésre.
– Szerintem nyugodtan várjátok ki, amíg hármótok közül a legfiatalabb is betölti a kétszáztízet. Nem olyan sok idő az. Tíz röpke év. Tervezzétek meg addig a ceremóniát.
←pat [-1018] HINNULDUDHINNULDUD pa-1 diktatúra [-19] Háború? Jól gondold meg. Mert aztán odaállítalak minden egyes ember elé, akit testileg-lelkileg megnyomorítottál, akit elüldöztél az otthonából, akinek meggyilkoltad a családtagjait, és mindegyiknek újra és újra el kell magyaráznod, hogy amit ővele tettél, az miért volt jó. Addig is tanuld meg a nyelvüket. A kisgyerekek biztosan nem értik a tiédet. (Ninda: Beszélgetések, 885.) :: Szúnahaum, Hangilaoran, 43 691. higit fargiszíman, 380pa‑1 pa-2 időmúlás [-17] Engem csak felnőtt koromban kezdtek érdekelni jalar gyökereim. Aini sosem szakadt el szülőhelye kultúrájától. Ninda viszont azt a híres-nevezetes hajnalt követően csak minimális érintkezést tartott fönn Szindoriával, azt is azért, mert ők ragaszkodtak hozzá. (Sileni: Nindaran-sóhipun, 144.)pa‑2→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-292] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -229 732 363 szó (704 148+24 072+4143) 5 072 796 betű (4 908 785+164 011) 5 610 378 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 12:50 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |