„Láttunk egy nyolcvanéves kislányt a színházban, aki idegen nyelven énekelt, de olyan megjelenítő erővel, hogy mindannyian értettük, miről szól a dal. Ninda azt mondta: látjátok, ez teszi az embert valakivé, nem a rang.”
Sileni: Naplóm Nindával,
43 980. liktuharan
43 980. liktuharan
– Ti kik vagytok? – pillantott végig Ninda a másik négy férfin, akiknek az arcát szintén ismerte egész Szindoria.
Azok egymásra tekintgettek és kényszeredetten bemutatkoztak sorban, a családnevükkel és a rangjukkal.
– Hangikun Szesszinan Nindarangi Szilun Rienszá. Most pedig halljam a személyneveteket.
Azok meghökkenve néztek össze, de elmormogták azt is.
– Jó. Mi a Testvériségben nem használjuk a családnevünket, pedig van kettő is. Tehát, Vûyrd, mint mondtam, azért jöttem, hogy veled beszéljek. Pontosabban hogy megkérdezzelek. Egyetek csak nyugodtan – pillantott körbe a politikusokon, ki is vett egy szendvicset és beleharapott.
Ámmaít vigyorogva ült a Szilgut Hauri 3-niri janníhaumának fali kivetítője előtt. Ha a gyerek előre elmagyaráztatta volna magának az elnöki protokoll minden részletét és terveket szőtt volna, hogy hogyan sértsen meg minden egyes szabályt, akkor se csinálhatná tökéletesebben. Irányítja a beszélgetést, pedig az az elnök előjoga. Sőt utasít. Személyneveket használ. Külföldi szokásra hivatkozik, sőt azt rá is kényszeríti az elnökre. Nem vár az evéssel, amíg az elnök el nem kezdi. Egyébként is az Elnöki Dolgozószobában soha nem fogyasztanak ételt, csak némi frissítőt szolgálnak fel. Azt is csak akkor, amikor az elnök óhajtja. És amint pár pillanat múlva kiderült, esze ágában sincs bemutatni két társát, akik levették a porálarcot és nyugodtan falatozni kezdtek. A szindor tévések értették a dolgukat, Aini és Szinensi arca mindig kívül esett a képmezőn.
– A társaidat nem mutattad be – választott ki Nůrẁt egyet a sok szabálysértés közül, de ügyelt, hogy a hanghordozása udvarias legyen.
Ninda meg sem hallotta. Kitartóan nézte az elnököt.
– Sok kérdést tehetnék föl neked, Vûyrd. De először csak egyet. Van válaszod?
– Milyen kérdésre? – nézett rá az elnök mereven.
– Amit egész Sỳÿndoṙeìa tudni akar. Meddig kínzod még a népet?!
A kérdés már csattant. Az elnök előbb elsápadt, aztán elkezdett vörösödni.
– Nézd. Tisztában vagyok a hajóhadatok pillanatnyi helyzeti fölényével, ami miatt kénytelen vagyok téged elviselni itt a dolgozószobámban. De ha te Sỳÿndoṙeìára hivatkozol, hát én is azt teszem. Ennek az országnak én az elnöke vagyok, és megkövetelem az elnöki rangnak kijáró tiszteletet, mert ez a tisztelet nem nekem jár, hanem a sỳÿndoṙ népnek. Ha ezt megérted, akkor beszélhetünk.
– Üres fecsegés – felelte Ninda közömbösen. – Én is sỳÿndoṙ voltam, és ha mint a sỳÿndoṙ nép tagja megkaptam volna a nekem járó tiszteletet, akkor most nem itt ülnék a szobádban. De nem is Lũakẽàńban ülnék valamelyik sikátorban a földön. Hanem Lũakẽàń valamelyik iskolájából hazafelé tartanék az árvaházba – hiszen szüleim akkor se lennének. De semmit sem kaptam tisztelet gyanánt. Hát nekem ne mesélj tiszteletről. Akarod a tiszteletemet? Érdemeld ki. Azzal, hogy te vagy „Sỳÿndoṙeìa elnöke”, éntőlem semmilyen tiszteletre nem számíthatsz. Engem az érdekel, hogy milyen ember vagy. És mellébeszéléssel rám nem lehet hatni.
– Én ezt a címet, amit te ilyen ironikus hangon ejtesz ki, a sỳÿndoṙ választók millióinak bizalmából viselem.
– Ha azt hiszed, hogy most vitába fogok szállni veled a választások törvényességéről, rosszul hiszed – felelte Ninda. – Engem nem érdekel, hogy csaltál-e a választásokon, a ti egész pártok közötti kicsinyes marakodásotok nem érdekel. Nem azért jöttem, hogy ostobaságokról vitatkozzam. A címed sem érdekel, tehát annak eredete sem. Beszéljünk értelmes dolgokról. Azért közben kóstold meg a szosszegin süteményt, érdemes, ilyent nem mindennap ehetsz ezen a nyomortanyán. Tehát visszatérve az eredeti kérdésemre: meddig kínzod még a népet?
– Nem gondolnám, hogy én „kínzom a népet” – felelte Ḱïyṙeàn előreszegezett állal.
– Csakhogy a népet nem érdekli, hogy te mit gondolsz. A nép azt érzi, hogy kínozzák. – Ninda föltartott ujjal jelezte, hogy még beszélni kíván, de nyugodt mozdulatokkal megette a süteményét. – Erről fölösleges vitatkoznunk, mert a nép ezt érzi és kész. Mármost a mindenkori kormányokról nekem sok érdekeset meséltek, de az egészből csak annyi értelem jött ki, hogy a kormánynak az a dolga, hogy helyetted piszkoskodjon az emberekkel, így a te kezed tiszta marad, és nem is kell dolgoznod. Nem szégyelled magad?
– Te erősen leegyszerűsítve szemléled a dolgokat – mondta az államelnök.
– Gondolod? Nem inkább te szemléled leegyszerűsítve? Nézzük. Te szimandát csináltál magadból az emberek számára. Tudod, mi az? Tanulnod kellett volna fhangít. A tham a világegyetemet működtető természeti törvények összessége, a szimanda pedig ezek valamelyikének fizikai megnyilvánulása. Például az elektromosság természete a tham részét képezi, a villámlás tehát szimanda. A nukleáris fizika is része a thamnak, tehát a csillagok is szimanda. Hát ez lettél te is. A rajongóid verseket írnak a csodálatos képességeidről.
– Neked is vannak rajongóid – szúrta közbe az elnök.
– Csakhogy én ezt egy szóval sem kértem, te pedig beleírtad a törvényekbe, hogy téged imádni kell, és egyébként is nagyon jól jár társadalmilag és anyagilag, aki az elnök rajongójául szegődik. Az enyémek eddig még csak verést kaptak. De félbeszakítottál. Szóval szimandát csináltál magadból, és az ország várja a beígért nagy-nagy csodákat. Hol vannak, Vûyrd? De menjünk tovább. Én közlöm a Testvériséggel, hogy ide akarok jönni, ők pedig bejelentik a Galaxisnak, hogy eljönnek Sỳÿndoṙeìára. Mit tettél ekkor te, a nemzet védelmezője, akiben a saját propagandád szerint nagyjából a világmindenség ereje testesül meg? Érśom asszony – nyilván a te egyetértéseddel – kihirdette a thobbinan időszakát, és kilenc napig ültetek, vártatok, nem csináltatok semmit. Meggyőződésem szerint nagyszerű ötlet volt, körülbelül a te uralkodásod alatt született legjobb ötlet. Mert az alternatíva a ti gondolkodásmódotok szerint az lett volna, hogy valamiféle ellenkezésbe kezdtek, netán határozott ellenállásba, és emberek halnak meg a ti őrültségetek miatt. A valódi alternatíva föl sem merülhetett, igaz? Pedig az lett volna az a tett, amit a nemzet jogosan várhatott volna attól a szimandától, akinek te beállítottad magad. Miért nem, Vûyrd?
– Milyen alternatívára gondolsz? – törte meg a csendet WŴraśt pár falattal később.
– Miért ment el a Testvériség Sỳÿndoṙeìa világairól, Vûyrd? – Ninda nem pillantott a tanácsadóra, az elnöknek szögezte a kérdést. – Mert ezerszer követeltük, hogy vegyétek végre emberszámba a saját országotok lakóit, de ti erre a Galaxisért sem vagytok hajlandók. Miért nem? Mire számítottál, mi lesz, amikor idejön a Testvériség a teljes hajóhadával? Barátságosan megveregetik a vállad és megköszönik, hogy a működésed alatt az ország a legmélyebb nyomorba, tudatlanságba süllyedt, hogy köznapi betegségekbe már bele lehet halni, hogy odakint a Galaxisban már undorral néznek erre az országra? Én szemlélem leegyszerűsítve? Te nézed leegyszerűsítve! Te azt hiszed, hogy ha te vagy az őméltóságos elnök úr, a Śyẃŵmeń erőssége, vagy hogy hívatod magadat, nem tudom megjegyezni a rengeteg csodanevedet, szóval ha ez vagy és itt ülsz ebben a szép vïyṙd irodában a szép vïyṙd ruhádban, akkor minden szép és jó, és legfeljebb közben mindenki más felfordul!
←og-3 Jauna Gaisma [11] Lassan aláhull a múlt – remélve, hogy még fölemelkedik. Mik vagyunk most? Mik leszünk holnap? (Ninda: A fény lúmái, 4124.)og‑3 og-4 Kíreánnál 1 [9] Láttunk egy nyolcvanéves kislányt a színházban, aki idegen nyelven énekelt, de olyan megjelenítő erővel, hogy mindannyian értettük, miről szól a dal. Ninda azt mondta: látjátok, ez teszi az embert valakivé, nem a rang. (Sileni: Naplóm Nindával, 43 980. liktuharan)og‑4 og-5 Kíreánnál 2 [-2] Ez volt az a nap, amikortól már nem csak mi voltunk rá büszkék. Büszke volt rá az egész Galaxis. Az utókor nem fogja tudni, milyen megtiszteltetés volt abban a korban élni, amely Nindát adta nekünk. (Ámmaít Ídara: Majdnem Ninda apja vagyok, 400.)og‑5→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-293] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 · -230 732 357 szó (704 147+24 067+4143) 5 072 747 betű (4 908 777+163 970) 5 610 288 jel (@537 541) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 14:53 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 12:46 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |