„Amikor Saunisra érkezett, a helyi rendőrség, az ÀLAN, még a szindor külügyminisztérium ügynöke is kész lett volna megvédelmezni. De ez nem volt elég biztonságos.”
Aini: Ninda mint köznapi ember,
95.
95.
Sirgá-Jáfuri
43 660. dzsirat ófarguhan
420
A Sirgá oldalában, egy zegzugos kis völgyben épült Jáfuri apró falucskája, terebélyes ramurák, huhallik, fírdek lombsátra alatt. Az a huhalli, ami a terasz fölött emelkedett, Haitékat emlékeztette az övékre. Tizenhárom ember ült a terasz nagy asztala körül, a szúnik szokásos módján enni-innivalóval ellátva; két résztvevő a hiperfonok képernyőjéről nézett rájuk. Lent a völgy aljában a Limmun egyesült a Hargiszurral és úgy folydogált tovább dzsisszá felé.
– Barátaim – kezdte Hiragi. – Azért vagyunk most itt, hogy új formába öntsük együttműködésünket. E kis társaságban mindannyiunknak meggyőződése, hogy korunk egyik jelentős személyisége született meg mintegy százhetven évvel ezelőtt egy nyomorgó világ valamelyik sikátorában. Az a célunk, hogy a magunk eszközeivel segítsük őt azzá válni, akinek a tham rendelte, ha megengeditek ezt a megfogalmazást. Ezért létrehozzuk a Ninda Társaságot. Ennek alapító tagjai először is Hait és Ámmaít, akik mindenkinél közelebb állnak ahhoz, hogy Ninda szüleinek nevezhessék magukat; Angrolími és Lingdzsaéti, akik Ninda fhangímestereiként sokat tettek eszmevilágának csiszolásáért; Kaiszta, aki szunnasz nyelvre tanította; Sugiran és Andzsihut, akik a Galaktikus Hírek munkatársaiként sokat foglalkoztak a Nindáról szóló külföldi hírekkel, és már egy ideje dolgoznak ezek összegyűjtésén és archiválásán; valamint mi nyolcan ügyvédek, a Csillagközi Jogszolgálat Ninda-irodájának munkatársai: Dzsernit, Mikarnip, Fíraszengi, Ambarauti, Nerami, Jalhagut, Szissatu és jómagam. Minket, kis csoportunk tagjait az különböztet meg másoktól, hogy az átlagosnál kicsit jobban ismerjük Nindát, többségünk már egypár évtizede, és érzékelve, hogy ő egy rendkívüli ember, aki rendkívüli hatással van környezetére, feladatunknak érezzük, hogy ebben segítsük. Hát ennyit elöljáróban.
– Amikor megkerestél, Hiragi – szólalt meg Ámmaít –, hogy alapítsunk egy ilyen társaságot, megvallom, először nem nagyon értettem, mit akarsz ezzel. Hiszen megvéditek a jogait, mi kell még? Aztán Hait láttatta be velem, hogy bizony kelleni fog még valami, de e pillanatban senki sem tudhatja, hogy mi. Ha Ninda csakugyan egy ennyire rendkívüli ember, akkor különleges dolgokat fog véghez vinni, de ehhez bizonyára szüksége lesz segítségre. Ez a társaság lehet a magja annak az apparátusnak, amely majd a háttérből segítheti munkáját.
– Van elképzelésed – kérdezte Kaiszta –, mik lehetnek azok a különleges dolgok?
– Nem tudom, jó nyomon járok-e, de az az érzésem, hogy ő lesz az, aki felszabadítja Szindoriát az elnyomás alól.
– De hisz gyerek még – mondta szelíden Dzsernit.
– Nem lesz mindig az, illetve… annak is vannak előnyei, hogy gyerek még. Másképp néznek rá, másképpen beszélnek vele.
– De ennél is fontosabb – vette át a szót Hait –, még ha furcsán is hangzik egy szindor szájából, hogy Szindoria felszabadításánál lehet valami fontosabb, hogy Ámmaíttal arra a következtetésre jutottunk, hogy ez csak egy lesz az ő különleges tetteinek sorában. Úgy értem: Nindát a legkevésbé sem érdekli Szindoria felszabadítása, pontosabban az, hogy ebben ő bármilyen szerepet játsszon. Abban a bizonyos legelső interjúban, ami híressé tette, azt mondta: „Menjetek és változtassatok rajta!” Azóta is ezt ismételgeti, és egy cseppet sem izgatja, hogy a szindorok végül is mikor fognak menni és változtatni rajta. Ha nem teszik meg, az ő bajuk. Nagy örömömre Ninda nem az a forradalmár típus, aki arra teszi föl az életét, hogy véget vessen a népére nehezedő zsarnokságnak, ez egyáltalán nem érdekli, és persze nem is tekinti hazájának Szindoriát. Távlati céljai között… azaz persze nincsenek még konkrétan megfogalmazott távlati céljai, de majd ha lesznek, azok között sokkal nagyobb jelentőségű dolgok fognak szerepelni, mint a szindor zsarnokság legyőzése. Hogy mik, azt majd akkor fogjuk megtudni, most még nyilván ő maga sem tudja.
– Egyetértek – bólintott Hiragi. – Azért vetettem föl ennek a társaságnak az ötletét, mert én is hiszek Nindában, és úgy gondolom, hogy ti is.
Kaiszta tűnődve forgatott egy aprósüteményt.
– Harminc évig naponta találkoztunk a nyelvtanfolyamon. Egy derkit szoktam tanítani, de ők Szinensivel általában másfelet, kettőt is maradtak. Ha kellett, segítettek ellátni Laniát, csak tovább szövegelhessünk saunisiul. Volt alkalmam megismerni a gondolkodásmódját – és nagyon sajnálom, hogy véget ért a tanfolyam. Egyébként ez az első eset, hogy valaki befejezi nálam tanulmányait, pedig kamaszkorom óta, háromszáz éve tanítom az anyanyelvemet, de a nyelvtanulás olyasmi, ami sosem ér véget, mindig van mit tanulni – ők ketten a kivétel, ők kitanultak mindent, amit lehetett. Szóval sajnálom, hogy véget ért a tanfolyam, mert így kevesebbet találkozunk, illetve amióta elutaztak, egyáltalán nem. Én a nyugalmát és az intelligenciáját csodálom. Lania tizenöt éves volt, amikor elkezdtem Nindát tanítani, aztán ő továbbtanította a kicsinek, aki tőle tanulta a fele anyanyelvét. Persze Szinensi is ugyanannyit beleadott. Borzasztóan vigyáztak, hogy ne használjanak hibás nyelvtant, nehogy Lania rosszul tanulja meg tőlük, de csak Szinensi stresszelt ezen is, Ninda magától értetődőnek vette, hogy ő csak hibátlanul beszélhet saunisiul, mert amit ő csinál, annak tökéletesnek kell lennie és kész. Kevesebbel nem éri be.
A jelenlevők értőn mosolyogtak. Mind jól ismerték Nindát, bár a két újságíró és az ügyvédek némelyike csak a médiából.
– Az a tervünk – jelentkezett szólásra Sugiran, egy szakállas fiatalember –, hogy kibővítjük a Ninda-archívumot, igyekszünk megszerezni minden róla szóló hírt, tévéfelvételt a dzserang világokról, és az Ílgaszaumi szokásos módszerei szerint katalogizáljuk. Andzsihuttal az a meggyőződésünk, hogy létezni fog egy olyan tudományág, hogy Ninda-kutatás.
– Igen – vette át a szót a másik szakállas fiatalember, aki nagyon hasonlított Sugiranra; az öccse volt. – Bárki is legyen maga Ninda személy szerint, és bármit tesz vagy nem tesz is a jövőben, a személye körül kialakult galaktikus kultusz már túl jelentős ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk. Dzserang világok százain úgy tekintenek Nindára, mint egy galaktikus szellemre, és ez minden bizonnyal maradandó jelenség lesz. De ha mégsem, akkor gyors elvirágzása miatt is figyelemre méltó lesz.
– Egyetértek – mondta Angrolími a képernyőről –, és mégsem. A Ninda-kultusz természetesen igazán érdekes jelenség, egy gyerek, akit több száz világon imádnak, pedig saját következetes állítása szerint nem tett semmi különöset, énekesi karrierje végül is később kezdődött, mint a körülötte kialakult felhajtás… de Nindában nem a kultusz az, ami érdekes. Maga Ninda az érdekes, a kultuszban is és a kultusztól függetlenül is. Meglátásom szerint – és ebben kompetensnek tartom magam – egy nagy filozófust ismertünk meg benne. Most, gyerekfejjel egy rendkívüli gondolkodó. Mi lesz belőle, mire felnő?
– Lehet, hogy semmi – mondta Kaiszta félig kérdő hangsúllyal. – A tehetséges gyermekek nem mindig maradnak felnőtt korukra is azok.
– Persze, ez is lehetséges, Kaiszta. Nálatok Szauniszon szoktak fogadni?
A nő nevetett.
– Elég régóta élek a Testvériségben, átvettem a szokásokat. Fogadhatunk, ha akarsz.
←od-16 útitervek [38] Vannak olyanok, ha kevesen is, akiket egy tízmilliós világon tízezres tömeg fogad az űrkikötőben. De százezres tömeg? A teljes népesség néhány százaléka? Erre soha nem volt példa – Nindán kívül. (Sileni: Naplóm Nindával, 44 399. fattilgópan) :: Hallihuat Fónird, 43 660. famut lilgamíszan, 412od‑16 od-17 Társaság [-23] Amikor Saunisra érkezett, a helyi rendőrség, az ÀLAN, még a szindor külügyminisztérium ügynöke is kész lett volna megvédelmezni. De ez nem volt elég biztonságos. (Aini: Ninda mint köznapi ember, 95.) :: Szúnahaum, Sirgá-Jáfuri, 43 660. dzsirat ófarguhan, 420od‑17 od-18 vallás [13] Diplomata voltam, aztán teljhatalmú nagykövet lettem. Befolyásos, sikeres, gazdag ember vagyok. Írtam népszerű könyveket, csillagszerte méltatott műtárgyakat alkottam. De mi ez mind ahhoz képest, hogy van egy csodálatos feleségem, és gyerekzsivaj tölti be a házat? (Ámmaít Ídara: Majdnem Ninda apja vagyok, 764.) :: Hallihuat Fónird, 43 660. szahut szisszadzsan, 430od‑18→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-292] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -229 (2134 › 60:41) 732 363 szó (704 148+24 072+4143) 5 072 796 betű (4 908 785+164 011) 5 610 378 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 12:50 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |