„Esténként kiültünk a ház mögé, beszélgettünk, falatoztunk, néztük a fák árnyékát a füvön, megmozdulnak-e. Soha nem mozdultak meg. De akinek a háza mögött mozognak az árnyékok, az is nyugodtan üljön ki és nézze őket. Sok lehetőséget ad gondolkodni.”
Sileni: Ninda élete, 198.
43 657. dzsirat angdzsagan
770
Ninda kritikus szemmel méregette a helyzetet. A kettes tábla látszólag teljes egészében a sárgáké, hiszen a kisszámú kék védő nem tudja feltartóztatni őket. Csakhogy a hármas táblán piros fölény van, és a pirosaknak négy hajója tud átlőni a kettes táblára, méghozzá egyenesen a sárgák központi világát védelmező erőkre. Ezt felhasználva a kékek akár az egyes, akár a négyes tábláról ellentámadást indíthatnak – a négyesről persze csak akkor, ha elbírnak a zöldekkel.
– Mi a helyzet? – toppant oda mellé Lirkoni.
– Elég szoros az állás. Most senkire ne fogadj.
– Jó, nem fogadok. Ide hallgass, tudtad, hogy ezen a hajón uszoda is van?
Ninda felvonta a szemöldökét.
– Ez a hajó sokszorta nagyobb, mint amelyikkel én Szúnahaumra érkeztem, és tudtommal a legkisebb lakóhajókon is van legalább egy uszoda.
– Remek. Eljössz velem úszni?
– Amint látod, a játékot figyelem.
– Utána is lehet. Vagy holnap.
– Nem, nem megyek.
– Miért nem?
– Mert csak azért hívsz, hogy láthass meztelenül.
– No és? Mi azzal a baj?
Ninda vállat vont és nem felelt. A kékek ezalatt a csendes visszavonulást választották, elkezdtek áthúzódni a négyes és az egyes táblára, a kettest átengedve a sárgáknak. A zöldek viszont belemartak a pirosakba, két hajójukat is kilőtték. A táblák túloldalán a piros sapkás játékosok izgatott tanácskozásba kezdtek. A közönség ontotta a jó tanácsokat, egyezményes kézjelekkel, teljes csendben.
– No és a Higasztra eljössz?
– Minek?
– Lecsúszni hitorongán.
Ninda rápillantott a fiúra, mint aki akkor látja először, vagy mint aki akkor hall először Higaszt világáról. De aztán bólintott.
– Rendben.
Ugyanekkor otthon az Abroncsvilágon, Jáhasszamin-Súlallirgi janníhaumának pihenőfülkéjéből Ámmaít éppen üdvözölte az Ÿdòrin képviselőit. A nemrég alakult új ellenzéki párt négy vezetőjének csatlakozásával együtt volt mindenki, akikkel beszélni szándékozott.
– Uraim – kezdte a hagyományos megszólítással, ami férfiakat és nőket egyaránt jelentett. – Én elég sok mindent láttam már a hatalomtól. Mondhatni, sem az aljasságuk, sem a primitívségük nem lep már meg. Most sem. Most a leleményességük lep meg, mert nem feltételeztem róluk több fantáziát, mint egy darab kavicsról. Ugyanakkor azonban ki kell jelentenem, hogy az aljasságuk és a primitívségük új határokat lépett át. Nem mondhatok mást az ostobaságukról sem, hiszen ép ésszel elképzelhetetlen, hogy ők elhiszik a saját állításukat. Ha igen, azért ostobák – ha ők maguk sem, akkor meg azért, mert rólunk hiszik, hogy ennyire ostobák vagyunk.
Pillanatnyi szünetet tartott.
– Úgy döntöttem, felhívást teszek közzé. A sajtó nem nevezheti meg a forrásait. De a forrás jelentkezhet. Álljon elő az a bizonyos névtelen informátor, és mondja el, honnan szedte a rágalmait. Álljon elő, ha van benne annyi bátorság, mint egy egyhónapos vỳỹsrìnkölyökben! Hányan néznek minket jelenleg otthon?
– Harmincötmillióan – felelte Sĩrlôḩý adásrendező. – De minden huszadban több százezren kapcsolnak ránk.
– Köszönöm. Néhány huszadonként legyenek szívesek kiírni. Meglátják, senki sem fog jelentkezni. Mert a forrás a hatalom valamelyik titkos vagy nyílt kiszivárogtató embere.
– Egy pillanatra kérem, ÎÌdaṙa úr – szólalt meg Ṙavyẙt ügyvéd. – Ön tehát rágalomnak minősíti és határozottan cáfolja a hírt?
– Ez nem hír, csak rágalom, ügyvéd úr, és igen, a leghatározottabban cáfolom. Ha nem az lenne a cél, hogy megsemmisítsék Ninda reputációját, vele az ÀLAN mozgalmat és így az egész ellenzéket, akkor ostobaságnak nevezhetném, a háromfülű Sôdÿ-Vôdÿ meséjével egyenrangúnak, amit én szoktam mesélni a kislányaimnak elalvás előtt. Így azonban gonoszság, egy aljas cél érdekében kitalált aljas rágalom. Ninda ügyvédei is hallanak minket, és biztos vagyok benne, hogy eljárást fognak indíttatni.
– De ki ellen, ha nincs forrás? – érdeklődött Śwẃniýr, az ÀLAN képviselője.
– Gondolom, ismeretlen tettes ellen. Majd ők megmondják. De mivel a kormány az egyetlen, akinek ez érdekében áll, ők az első számú gyanúsítottak.
Ḱeŷl Lỹŷkśůnaḩỳ megérintette a mikrofonját.
– Amíg az ellenfél képviseletében senki sem áll elő, engedjék meg, hogy elvállaljam a kételkedő szerepét. Be tudják önök bizonyítani, hogy Ninda nem egy animáció? Hogy létező személy?
Ámmaíton és Haiton kívül ő volt az egyetlen, aki szindor nyelven beszélve nem tett zenei hangsúlyokat Ninda nevébe.
– Nincs rá szükség – mondta Ṙavyẙt doktor Ámmaít helyett. – Az alperesnek kell bizonyítania, hogy állításai helytállóak voltak. Nìïndànak és képviselőinek a szájukat sem kell kinyitniuk, meg sem kell jelenniük a tárgyaláson. Ha lesz alperes, a bizonyítási kötelezettség őt terheli.
– Köszönöm, ügyvéd úr – bólintott Ámmaít.
– Kérem, nincs mit. Megjegyezném azonban, hogy bár Nìïndàt kötelezettség nem terheli e körben, természetesen joga van megjelenni egy róla szóló tárgyaláson, joga van szót kérni és joga van bármit bebizonyítani. Akár személyesen, akár képviselője útján. Ha pedig ezt megteszi, akkor nem kétlem, hogy szétzúzza a védelmet. Természetesen nemlétező személynek nem lehet ügyvédje – de ahhoz, hogy a bíróság megvonja Ninda ügyvédeitől a jogot, hogy képviseljék, először bizonyítani kell, hogy ő nem létezik.
– No de uraim – kért szót Ĩṙu asszony, az Ÿdòrin elnöke. – Számos hivatalos dokumentum tanúsítja, hogy Nìïndà létező személy. Bírósági ítéletek sora szól róla.
– Hogyne, elnök asszony – felelte Lỹŷkśůnaḩỳ. – Csakhogy az ítéletek alapulhatnak megtévesztésen is, hiszen Nindát soha egyetlen sỳÿndoṙ bíróság sem látta. És ez a mostani hír sem arról szól, hogy ő nem létezik, csak arról, hogy a Lũakẽànból tavalyelőtt elmenekült gyerek azonos lenne azzal, akit a tévéközvetítésekben látunk. ÎÌdaṙa úr kérem, mi az önök válasza a sajtóhírnek arra az állítására, hogy egy öt-hat éves gyerek képtelen olyan filozofikus mélységű gondolatokat megfogalmazni, amilyeneket rendszeresen hallunk tőle?
Ámmaít mosolygott.
– Ez engem is megdöbbentett már a legelső találkozásunkkor, az Aulang Laip suárjában. Ninda ilyen. Ehhez nincs mit hozzátenni. Ilyen és kész. Lehet, hogy az ÀLAN mozgalom kiindulópontja sok mindenben hibás, lehet, hogy olyan elvárásokat fogalmaznak meg vele szemben, amiknek akkor sem tudna megfelelni, ha akarna, nagyon sok minden lehet, de az az egy biztos, hogy a mozgalom egy rendkívüli gondolkodót tisztel, talán korunk egyik legnagyobb filozófusát.
Kis csend lett, amit Śwẃniýr tört meg.
– Köszönjük, ügyvivő úr, hogy megerősítette vélekedésünket. Az ÀLAN mozgalom ugyanezt gondolja. Lehet, hogy sok mindenben tévedünk. Igyekszünk nem téveszteni szem elől, hogy tiszteletünk tárgya egy gyerek. De úgy gondoljuk, szilárd meggyőződésünk, hogy rendkívüli gyerek. Ha Nìïndà megtenné, amit ügyvéd úr említett, az nem azért szolgálna nagy örömünkre, mert visszaverné ezt a képtelen vádat, hiszen erre szerintünk semmi szükség nincs. Hanem mert láthatnánk őt itt, Sỳÿndoṙeìa földjén.
– Közben kaptam egy érdekes hírt – jelentette be Lỹŷkśůnaḩỳ. – Az Aîtṙu Államban megjelenő Galaktikus Napjaink ilyen címmel számol be a dologról: „Az ön gyermeke valódi? Sürgősen ellenőrizze! Nindáról már kiderült, hogy csak rajzolva van! Lehet, hogy mindannyian rajzolt figurák vagyunk?”
A társaság nevetett, és velük a fél Államszövetség.
←oa-10 Rekki [-22] Egy gonosz kormányzat soha nem enyhíthet korábbi gonosz elvein, rendelkezésein. Azzal beismerné saját gonoszságát. Egyféleképpen lehet ezektől megszabadulni. A gonosz kormánnyal együtt. (Ninda: Nemlétező politikai beszédeim, 140.) :: Aìsḱeỹ, Arkormit, 59. śùndë 35., a zöld órájaoa‑10 oa-11 rágalom [-5] Esténként kiültünk a ház mögé, beszélgettünk, falatoztunk, néztük a fák árnyékát a füvön, megmozdulnak-e. Soha nem mozdultak meg. De akinek a háza mögött mozognak az árnyékok, az is nyugodtan üljön ki és nézze őket. Sok lehetőséget ad gondolkodni. (Sileni: Ninda élete, 198.) :: Angaur Dzsúrarengi, 43 657. dzsirat angdzsagan, 770oa‑11 oa-12 rágalom [-25] Leghűségesebb szolgáink, évtízezredek hosszú során át kísérőink a tárgyak. Belegondoltatok már, hogy az a kés, amivel a kenyeret vágjátok, a szék, amin ültök, hány ezer embert kiszolgált már? (Ílgaszaumi, Feddardin elmélkedéseiből, 45. sómir, 11. singir)oa‑12→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-293] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 · -230 732 357 szó (704 147+24 067+4143) 5 072 747 betű (4 908 777+163 970) 5 610 288 jel (@537 541) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 14:53 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 12:46 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |