„Sosem tudjuk meg, hány országban vezetett politikai változásokhoz az ő személye, közvetve vagy közvetlenül.”
Ámmaít Ídara: Az elmaradt szindor forradalom,
513.
513.
Farraugá-Hilgi
43 669. muhat szílgaran
790
Szúnahaungauron nagyon kevés hallilúp volt, mindössze nyolcvan, azoknak is a háromnegyed része kis csoportokban. Egy sem volt három szirszinél messzebb a Forró-peremtől. Hilgi falu tehát nagyon büszke volt rá, hogy nekik van egy hallilúpjuk, és mindenki meg is csodálta. Széles kör volt húzva köré, hatvan rígin sugárban alacsony kerítést emeltek, mert a Farraugából feltörő gázok rossz szagúak és egészségtelenek. Sénin oldalról nem is volt szabad megközelíteni, az insáhirun hosszú csíkban vitte tovább a sárga füstöt. Maga a hallilúp egy lyuk volt a földben, amiből hol erősebben, hol gyengébben szivárgott a sárga gáz, mindenféle vegyi anyagok Szúnahaum kérgének mélyéből, amiknek több milliárd éves hulladéka ragyogó sárga kört rajzolt a talajra a Farraugá körül. Kört, hiszen az insáhirun csak azóta viszi a gázt egyenesen sénin felé, amióta Szúnahaungaur lakhatóvá formálásakor létrehozták a légkört – addig a hallilúpgázok függőlegesen felszálltak, s aztán a részecskék visszahulltak a talajra. Most a Farráni-hegység erdőségei fölött hullanak ki, de azok csupa rerru meg argánid, ellenálló fajok.
Szabad volt átlépni a kerítésen és odamenni a Farraugához, de csak légzőmaszkban. Sileninek még maszkkal is csak úgy engedték meg, hogy Aini és Ninda fogta a két kezét.
– Szép sárga – mondta Sileni jó hangosan, mert innen közelről a Farraugából kiáramló gázok már hangosan sziszegtek. – Mióta van ez itt?
– Sok milliárd éve – felelte Ámsini, az idegenvezetőjük. – Régebben, mint amióta élet van akármelyik élethordozó világon. Ez a hallilúp valamikor akkor formálódott, amikor Szúnahaum még csecsemőkorát élte, még forgott a tengelye körül és keringett napja körül – és még nem létezett a Sínisuál. Ez az egyik legöregebb dolog, amit az Abroncson belül láthatsz.
Aztán visszamentek a faluba, a janníhaumba, ami fölött már ki volt feszítve a haurímú. Először persze az öltözősátorba mentek, kibújtak a köntösükből, felvették az ünnepit, rá a fekete fahuddant, a szianerget, Ninda a haundáját is, és szeretettel rámosolygott a kis tartóban fekvő Fényre. Kiemelte és két tenyerére fektetve elindult vele. Aini és Szinensi a nyomában.
Ahogy kiléptek a sátorba, Ninda most is, mint Hait és Ámmaít sáhaddifján, felmutatta a Fényt az ég felé.
– Ja Sínisuálí, ja hígirní-dzsimmun órafan, hpalgisszan rígahit sógamisszan haurímúni-halgihp!
Az emberek mosolyogtak, és követték hármukat a sátorba. Közvetlenül mögöttük haladt Hait, Ámmaít és a három kisgyerek, apró fahuddanjuk csuklyáját a fejükre borítva, ahogy a kicsi gyerekek mindig, nehogy a Fények megsüssék a fejüket.
A Csillagok már ott várták őket a Tűz Otthona mellett, a sapkájukon ragyogó fényen és a Sínisuál-henger irizálásán kívül csak az örök tűz világított a janníhaumban. A hatalmas sátor tömve volt emberekkel, az utánuk jövők többsége már járt idebent, de kimentek, hogy a sáhaddahumok számára biztosítva legyen a szabad útvonal.
– A Sínisuál fénye köszönti a Felhő Csillagainak fényét – szólalt meg csengő hangon Ninda, miután Hómuruangi megszólaltatta a baungát. – Szinensi és Aini sáhaddahum köszönti Farraugá-Hilgi sáhaddifját.
– A Felhő Csillagainak fénye köszönti a Sínisuál fényét – felelte derűs nyugalommal az Érahaung-szandzsé. – Farraugá-Hilgi sáhaddifja köszönti Szinensi és Aini sáhaddahumot és Ninda sáhaddihatunt.
Persze hogy megint Angrolímit kérték fel.
Sileni hozta a Sínisuál-asztalkát, az ikrek a két széket. Szépen elhelyezték őket a megfelelő helyre, aztán az ikrek ügyesen behúzódtak a tömegbe, ahogy tanulták, amíg megint szükség nem lesz rájuk – de Sileni nem. Csendben tovább-ballagott és besétált a Csillagok közé, ott állt meg, közvetlenül az Érahaung-szandzsé előtt, az anyukái felé fordulva. Hiába volt rajta az éjfekete fahuddan és a csuklya is, itt volt éppen elég fény, hogy az arcát mindenki lássa.
Senki meg sem nyikkant. A szertartás szabályainak megszegésénél csak egyvalami lehet nagyobb illetlenség: ha ezt még szóvá is teszik.
Az Érahaung-szandzsé úgy mondta el bevezetőjét, hogy látszólag észre sem vette Sileni jelenlétét. Ninda is úgy bocsátotta ki a Sínisuál fénykörét, mintha semmi sem történt volna. Négyük között szorosra volt feszítve a háló, ott sem hangzott el egyetlen helytelenítő hang sem.
Szinensi volt az első, s nyomban kilépett a hálóból, amint a Dzsóningar-szími szólásra nyitotta a száját.
– Szerelem.
– Család – felelte Szinensi.
– Gyerekek.
– Sileni.
– Láb.
– Száfunnup.
Semmi rendkívüli vagy váratlan nem hangzott el a hinahaóran során. Az Érahaung-szandzsé az első nyolc-tíz szópár alatt nem szólalt meg, hanem egyszer csak lehajolt, könnyedén fölkapta Silenit, a karjára ültette – és így mondta ki az első szavát:
– Fhangí.
– Tudás – felelte Szinensi.
– Thamszin – szólalt meg ismét az Érahaung-szandzsé, ami nem volt éppen szabályellenes, de fölöttébb ritkán fordult elő.
– Kharrísotten – vágta rá Szinensi, amitől derültség futott végig a Csillagokon; mind többdíres fhangímesterek lévén jól ismerték a kharríten, a megérdemelt, de szóra sem érdemes megtiszteltetés fogalmát, amiből most Szinensi szójátékot csinált Sotten nevével.
Még néhány tucat, szintén a fhangí szókincséből vett kérdés és válasz után következhetett a haukihaóran. Az ikrek ügyesen mozgatták az állványokat – a szertartás során használt segédeszközök pehelykönnyűek voltak, ők is boldogultak velük –, Szinensi pedig kiválasztotta a képeket, mint rendesen.
Szinensi sáttir szindanongi volt, ezért magától értetődő volt, hogy a sáttirok valamelyik törzsébe kerül. Az Érahaung-szandzsé is ezzel kezdte beszédét, továbbra is karjában tartva Silenit, mint egy kisbabát.
– Csillagtársaim, ősi szokás, hogy a szindanongiknál figyelembe vesszük ezt a tényt. A sáhaddahum sáttir szindanongi, és minimálisan illik fontolóra vennünk, hogy a sáttirok törzsei között keressük meg helyét. Ám úgy érzem, legalábbis érdemes eltűnődnünk egy másik elképzelésen.
– Igen, csillagtársam – felelte az Iltellilun-szími –, mindenképpen szükségesnek tartom elgondolkodni erről.
– Ez esetben, csillagtársaim, kérlek, szavazzunk erről a másik elképzelésről.
Itt egy kis fennakadás keletkezett, mert az ikrek nem tudták, mi a teendőjük, de Ámmaít helyettesítette őket.
– A szavazás végeredménye – jelentette be végül – egyhangúlag… a másik elképzelés.
– Köszönöm, csillagtársaim – felelte az Érahaung-szandzsé szokott nyugalmával. – Kérlek, sáhaddahum, most legyél egy kicsit türelemmel, amíg társadat is kiértékeljük.
Az emberek nem szóltak semmit a szabályok teljes felrúgására.
– Sáhaddahum – nézett az Érahaung-szandzsé most Ainira –, készen állsz?
– Hogyne, Érahaung-szandzsé – felelte ő.
– Rakhindan – mondta az Ilhellin-fónird.
– Sívuhut.
– Ászafan.
– Dzsareth.
– Nikhnot.
– Dhramszinda.
– Írmindzs.
– Fhummé.
Hait és Ámmaít értetlenül nézett össze. Természetesen semmi sem tiltja, hogy a hinahaóranon fhangíkifejezések is elhangozzanak. Meg is esik nemegyszer. No de hogy kizárólag azok…
Méghozzá jelentős számban, több mint hatvan kérdést tettek fel, és Aini mindegyikre változatlan, magabiztos nyugalommal válaszolt. Végül az Érahaung-szandzsé rápillantott a karján nyugodtan üldögélő Silenire, és bólintott.
– Köszönjük, sáhaddahum. Elnézésedet kérjük a hosszú kérdezősködésért, de rendkívüli élmény volt elméd kifinomultságát tapasztalni. Cserében azonban a haukihaórantól ezúttal eltekintünk.
←oj-9 csillagrend [-25] Sȳlneivaiškiunas arról ír, hogy a bíróság nem lehet az államhatalom akaratkikényszerítő eszköze. Fremm Dapor pedig arról, hogy a sajtó nem lehet az. Persze hogy mindkettejüknek igaza van, de kihagytak valamit. Az államnak egyáltalán nem lehet akarata, tehát hatalma sem. Az állam egy eszköz arra, hogy a társadalom megszervezze és ezáltal hatékonyabbá tegye ügyeinek intézését. Akarata csak a társadalomnak lehet. (Ninda: Nemlétező politikai beszédeim, 600.) :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 669. senut angdzsagan, 805oj‑9 csillagrend oj-10 sáhaddif [-25] Sosem tudjuk meg, hány országban vezetett politikai változásokhoz az ő személye, közvetve vagy közvetlenül. (Ámmaít Ídara: Az elmaradt szindor forradalom, 513.) :: Szúnahaum, Farraugá-Hilgi, 43 669. muhat szílgaran, 790oj‑10 sáhaddif oj-11 sáhaddif [-25] Az egyetlen dolog, ami egy másik emberrel összeköthet, a szeretet valamely formája. Az egyetlen fajta kapcsolat, aminek az ember életében értelme van, a más emberekhez fűződő szeretetkapcsolat. (Ílgaszaumi: Feddardin elmélkedéseiből, 38. sómir, 62. singir)oj‑11 sáhaddif→
ph-27 id [-1019] () :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 id ·· -997 740 008 szó (711 614+24 251+4143) 5 128 343 betű (4 963 013+165 330) 5 666 671 jel (@538 328) | 699, 69,9%, 421 730 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 131 szórás -22–109 (na-7, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2265. nap, 324 szó/nap, 2264 betű/nap, 77:46/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.8.28.:465, 3084 25. 22:30 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |