„Valaki azt mondta, voltak már filmsztárok, énekesek, akikre egy egész napot is vártak a rajongók, hogy láthassák őket. Ennél többet? Képtelenség. Senkire. Hát sosem derült ki, hogy Nindára meddig lettek volna hajlandók várni.”
Ámmaít Ídara: Barátságom Nindával,
659.
659.
Délelőtt pedig, amikor fölébredtek, megbeszélték, mit fognak tenni Szindoria és az ÀLAN ügyével. Aztán mentek a fürdőszobába és vissza az ágyba, reggelizni.
Szinensi egy vendégszobát kapott Lível, Nindának nem is választottak szobát. Aini szülei nem zavartatták tőle magukat. Aini szobája nem volt nagy, amint az aiskanében senkié sem, de elfértek. Kényelmes volt, szép ízléssel volt berendezve. Egy ágy, asztal, körben polcok; a meleg világosbarna és sárga árnyalatok uralkodtak, helyenként némi zölddel élénkítve. Egy külön polcon sorakoztak Aini myndrionjai, régóta gyűjtötte őket, száztíz darab volt pontosan. Mindegyik más; ha olyanhoz jutott hozzá, amilyen már volt, azt elcserélte. Ninda a Testvériségben is látott belőlük sokfelé, szúniul mildzsi volt a nevük. Színes üvegből készült, nagyjából egy sudrígin magas figurák voltak, filmhősök és más hírességek művészi igényű, de sorozatgyártásban előállított képmásai. Aininak megvolt a hazai készítésű Yltas Svȳmonas és barátai összes főszereplőjének myndrionja, ezeket szerette a legjobban, mert nagyon élethűek és színpompásak voltak.
– Sȳndoreián a myndrion nemigen lehet divat. Különben már rólad is csináltak volna.
Ninda olyan gondolati jellel válaszolt, ami egyszerre hordozta mindazt a jelentést, hogy nyilván csináltak volna, de egyébként nem érdekli, hogy valaha csinálnak-e, előbb-utóbb viszont úgyis meg fogják tenni, ha elég népszerű lesz valahol, ahol viszont divat a myndrion, de akkor sem fogja érdekelni, felőle csináljanak, ha akarnak.
Nindának nagyon tetszettek az állatos myndrionok, volt vagy két tucat azokból is. Szinensinek pedig az a három, amik kis színes kockákból álló, bonyolult alakú házacskákat formáztak.
Az aiskanisok ágyban szoktak reggelizni, és a felnőttek persze már rég fölkeltek és mentek a dolguk után, a gyerekek iskolába; Aini tíz nap szünetet kért, neki most nem volt dolga. Hozattak hát reggelit egy automatával és megreggeliztek, már hármasban, a saunisiak által annyira kedvelt kis hatszögletű núthitányérkákból. Reggel visszatértek a mentális hálózatra, ahonnan lefekvés előtt kiléptek, és átjött Szinensi is. Ő valójában már rég fölkelt, evett pár falatot és felfedező utat is tett az aiskanében – aminek minden zugát úgy ismerte Aini elméjéből, mint a tenyerét –, de azért megreggelizett velük is. Lí nem kért semmit, ő is evett már; összegömbölyödött az ágy végében, úgy beszélgettek.
– A létezésemet sem akarom a nyilvánosság tudomására hozni – mondta Aini, és Szinensi egyetértett vele.
– Én a meglátogatott világokon általában kiszállok Nindával együtt, de a reflektorfényt kerülöm.
– Mindannyian kerüljük – értett egyet Aini, azokra is utalva, akik esetleg később csatlakoznak a csoportjukhoz. – Ninda ismertsége és népszerűsége még jól jöhet nekünk, de az nem kívánatos, hogy mi is közismertek legyünk.
Mindenki egyetértett, az ivutok is.
A város másik részén, a kikötő hatos szektorában ezalatt Àmeỹ Îndâãt egyetemi hallgató elégedetten végignézett húsz emberén, és bejelentette:
– Minden kész, barátaim. Felkészültünk Nìïndà fogadására.
A többiek elégedett mormogásokat hallattak.
– Várhatóan legalább egy otthoni óra áll majd rendelkezésünkre, miután Nìïndà bejelenti, hogy mikor jön ki a hajóból, de nekünk négy-öt huszad is elegendő.
– Az alapszinthez egyetlen huszad is – jegyezte meg az alig tízéves Kẽrveń Umṙỳẃ. – Pillanatok alatt kint vagyunk a szektoron és alakzatba állunk, minden emberem tudja a helyét és a feladatát.
– Mi is készen vagyunk ennyi idő alatt – tette hozzá a jelenlevők korelnöke, Ũlwś másodszázados, aki még fél szindoriai évvel ezelőtt is állományban levő rendfenntartó volt, de Ninda miatt levette az egyenruhát, akárcsak az, akivel Vỳḩaůteń találkozott az ételosztásnál, és még országszerte több ezren. – Lehetünk mi informális mozgalom, lehetünk önszerveződők meg mentesek a hierarchiától, de hogy a biztonsági szolgálatunknál van akkora fegyelem és hatékonyság, mint az RV-nél, azt teljes szakmai hitelemmel garantálom. A csapatomban senki sincs, aki ne kockáztatná az életét is Nìïndàért, ha szükséges. Felelek a biztonságáért.
– Én is – közölte Ãrteṙůt, az Ã. és Ã. Testőrszolgálat társtulajdonosa, egy izmos, fürge mozgású fiatalember, aki összes emberét és technikáját magával hozta, és nem kért pénzt. – És hozzáteszem, hogy a saját felkészültségünket ismerem, a százados úrék pedig sokkal többen vannak és éppolyan jól ellátva technikával. Gyakorlatilag két teljesen kiépített biztonsági szolgálatunk van, és egy is bőségesen elég, hogy bármiféle merénylőt már jóval azelőtt elkapjunk, hogy az ujját megmozdítaná, hiszen beléptetőrendszert használunk, távolsági monitorozást négyféle módszerrel, ezen egyszerűen lehetetlen átcsúszni.
– Elfogott valami rossz érzés – szólalt meg Ṙoýnnï, egy alig kilenc és öt éves diáklány.
– Sejtem az okát – nézett rá a százados. – Arra gondolsz, hogy mi van, ha van valami, amire egyikünk sem gondolt.
– Hát… igen, azt hiszem.
– Erre egy Nìïndà-idézettel tudok válaszolni. „Soha nem készülhetsz föl mindenre. Az élet mindig kitalál valamit, amire nem számítottál. Ember vagy.”
A lány elmosolyodott.
– Ezt nem Nìïndà mondta. Vagyis persze elhangzott a tavaly dõỳm hatodikai beszédében, de ezt ő is idézte, egy versből, amit abban a filozófiai rendszerben írtak… elfelejtettem a nevét, meg ki sem tudom ejteni.
– Fhangí – mondták többen is, akik boldogultak a sỳÿndoṙ ajkak számára komplikált f és g hanggal.
– Hát ha te még arra is emlékszel, hogy melyik beszéd volt – nevetett a százados –, akkor biztosan úgy is volt. Ḩymm-ḩymm, bárki is mondta, vitathatatlanul igaz, hogy tökéleteset csinálni nem tud senki. Mégis tartom magam ahhoz, amit az imént mondtam. Nagyon rugalmasak vagyunk, bármilyen nem várt helyzetre tudunk reagálni, a homogén, hierarchiamentes hálóstruktúránál jobbat még nem találtak ki. Minden rendben lesz. Felkészültünk elterelő támadásokra is, ha valahol másutt csapnak le, azt is ki tudjuk védeni, miközben változatlanul védjük Nìïndàt. A kislány úgy sétálgathat majd a kikötőben, mint a saját hajója fedélzetén.
A jelenlevők meghatottan mosolyogtak. Sok munka állt mögöttük. Összesen több mint hatezer embert szerveztek meg és képeztek ki, a legmodernebb technikával szerelkeztek föl, nem takarékoskodtak sem a pénzzel, sem az erőfeszítéssel. A megfigyelőrendszereket három különálló teremben értékeli ki három csapat, mindhárom termet biztosították. Minden lehetséges technológiát bevetettek, a szektor fölött lebegő rengeteg robot minden egyes jelenlevőt folyamatosan szemmel tart, használnak infrát, ultrahangot, mikrolézert, sima fényt, és természetesen a robotokat fel is fegyverezték, egy esetleges támadót a huszad huszadának töredéke alatt harcképtelenné tudnak tenni. A beléptetőrendszert megkerülni lehetetlen, fegyvert elrejteni lehetetlen. Az előzetes regisztrációt követően minden sỳÿndoṙ állampolgár adatait ellenőrzik, a Ninda-kultusz által érintett világok többségének lakóit szintén, de a saunisiakét is, mert az itteni helyi hatóságok is együttműködnek velük.
Nindának ezek után nagyjából egyetlen módon lehet ártani: valami olyan tömegpusztító fegyverrel, ami vele együtt meggyilkol mindenki mást is, az egész kikötőszektorban. No de ilyen őrült gonoszságot senki sem csinál.
Mindenre felkészültek, amit egyáltalán el tudtak képzelni mint lehetséges veszélyforrást.
←oe-7 este [0] Sok minden megváltozott Saunison. Az egyik, hogy kezdett elegem lenni a körülöttem csapott felhajtásból. (Ninda: Beszélgetések, 638.) :: Saunis, Sylandrē aiskane, 16 124, 41oe‑7 oe-8 biztonság [-14] Valaki azt mondta, voltak már filmsztárok, énekesek, akikre egy egész napot is vártak a rajongók, hogy láthassák őket. Ennél többet? Képtelenség. Senkire. Hát sosem derült ki, hogy Nindára meddig lettek volna hajlandók várni. (Ámmaít Ídara: Barátságom Nindával, 659.)oe‑8 oe-9 ügynök [-24] Azokban a napokban száz meg száz világot foglalkoztatott a Ninda és az ÀLAN közötti első találkozó. A biztonsága. Hogy mit fog szólni, ha meglátja őket. Hogy milyen élőben, testközelből. Hogy a találkozó után megváltozik-e az ÀLAN viselkedése, politikája, és hogyan. Cikkek százai születtek, szakértők, elemzők légiója mondta el a véleményét. Ninda a galaktikus közélet érdeklődésének homlokterébe került. (Ámmaít Ídara: Majdnem Ninda apja vagyok, 166.) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. śyỳllu 54., a sárga órájaoe‑9→
ph-27 id [-1019] () :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 ·· -997 (2156 › 61:19) 740 008 szó (711 614+24 251+4143) 5 128 343 betű (4 963 013+165 330) 5 666 671 jel (@538 328) | 699, 69,9%, 421 730 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 131 szórás -22–109 (na-7, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2267. nap, 324 szó/nap, 2262 betű/nap, 77:50/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.8.30.:229, 3084 25. 22:30 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |