Ninda

102 ← →

„Különös, hogy milyen sokan próbálták eszközül felhasználni politikai céljaikra – hiszen csak egy gyerek volt –, s hogy ez mennyire lepergett róla. Nem is sikerült senkinek. Egyvalaki van, aki ha nem is politikai, de szakmai, üzleti karrierje fellendülését neki köszönheti, éppen az, aki soha nem akarta felhasználni őt, de őáltala lett a Galaxis egyik legismertebb ügyvédje. Én.”

Hiragi: Találkozásaim Nindával,
9. sómir

Aulang Laip
Jakamma
43 615. dzsirat nisszugópan
486
Ninda csak jóval később, ḱaŷndïmi idő szerint késő éjjel értesült az eseményekről. Az Aulang Laipon dél volt, ebédhez készültek az iskolában. Arszi hívta fel.
  – Azt hiszem, rossz hírt kell közölnöm. A szihannat-séharun döntése szerint megszakítottuk Szindoriával a kereskedelmi kapcsolatokat. A Felhő minden gyermeke elhagyta a szindor világokat, a hajóink mind felszálltak.
  – Semmi közöm Szindoriához – felelte Ninda higgadtan –, de van ott egy barátom.
  – Jelenleg nem tudod elérni. A szihannat-séharun ilyenkor biztonsági okokból lezár minden csatlakozást a problémás állam kommunikációs rendszeréhez. De ez nem szokott sokáig tartani, néhány nap, legfeljebb egy év.
  – Köszönöm – felelte Ninda, és Arszi kikapcsolt.
  Nindának eszébe jutott valami, és visszakapcsolta.
  – Igen? – kérdezte Arszi.
  – De hát mi történt voltaképpen?
  – Ostoba ügy – mondta a nő, és beszámolt az ultimátumról meg a támadásról. – A hely nevét nem tudom kimondani, nekem úgy hangzik, hogy Irnaszti, és hozzátették, hogy egy tengerparti üdülőhely a főváros közelében.
  – Mi fog most történni? – kérdezte Ninda Fendriát.
  – Hát az általános forgatókönyv az, hogy bocsánatot kérnek, és akkor helyreállítjuk a kereskedelmet. De Szindoria esetén egy kicsit más a helyzet, mert ez az atrocitás csak az utolsó cseppet jelentette, a szindor kormány egyébként is régóta kockáztatta ezt.
  Ninda bólintott.
  – Akkor viszont – folytatta a tanárnő gondolatmenetét – el kell dönteniük, hogy mi a fontosabb, a kereskedelem vagy az, hogy továbbra is elnyomhassák az embereket.
  – Tudom, melyik lesz a fontosabb – szólt közbe Szinensi. – És te is tudod.
  – Igen, tudom. Egy olyan kormány számára, amelyik gyűlöli az embereket, semmi sem fontosabb a gyűlöleténél.
  Szinensi villámgyorsan előkapta a suagját és írni kezdett.
  – Mit csinálsz, sien?
  – Leírom ezt. Írtál egy lúmát, ha nem vetted volna észre.
  Ninda mosolygott.
  – Rendben, írtam egy lúmát. De ezt akkor sem hagyhatjuk így.
  – Hanem? Mit tudsz csinálni?
  Ninda válasz helyett elővette a suagját és hiperfonált, azonnal, a summutleves mellett, gondolkodás nélkül.
  – Nahát – szólalt meg a mély férfihang. – Ninda! Üdvözöllek a messze távolban!
  Ninda tartotta magát a szúni szokáshoz és nem köszönt.
  – Szillon, tudsz arról, hogy megszakítottuk a kapcsolatokat Szindoriával?
  – Természetesen. Ez a munkám.
  – Csinálnál velem egy interjút megint?
  – A legnagyobb örömmel! Csak egy kicsit messze vagy. Én is utaztam azóta. De ha távközléssel megfelel, bármikor összehozhatjuk.
  – Megfelel. Valójában nem is interjúra gondoltam, hanem egy üzenetre, amit el kellene juttatni Szindoriára.
  – Semmi akadálya. Mikor szeretnéd?
  – Most.
  – Gondolhattam volna. Rendben. Én rögzítek minden hívást, ezt is, úgyhogy csak kezdd el bátran.
  Ninda nagy levegőt vett és komolyan nézett az asztalon álló suagra.
  – Sỳÿndoṙok – kezdte határozottan, irodalmi szindor nyelven. – Sỳÿndoṙeìa népe! Ninda vagyok. Néhányan talán már ismertek egy tévéinterjúból. Sỳÿndoṙeìán születtem, de elmenekültem onnan, az ervések elől, akik titeket is üldöznek. Most még többet fognak üldözni titeket. A Sũùnahaùm Testvériség megszakította kereskedelmi kapcsolatait Sỳÿndoṙeìával. Ezzel minden kontroll megszűnt, ami az urak és pribékjeik garázdálkodását némileg visszafogta. Most már csak egyetlen erő maradt, ami felléphet ellenük. Ti, Sỳÿndoṙeìa népe. Ha élni akartok, lépnetek kell. Vûyrd Ḱïyṙeàn zsarnoksága egyszer véget fog érni, mert törvényszerűen egyszer minden zsarnokság véget ér. Akik akkor élnek, nagyon örülni fognak. De mit érsz vele te, aki hallod a szavaimat, ha akkor már meghaltál? – Gondolkodott egy pillanatig. – Láttam néhány világot, amióta eljöttem Sỳÿndoṙeìáról, és azt látom, hogy szinte mindenütt jobban élnek, mint ti. Tagadhatjátok még önmagatok előtt is, de nyomorban éltek. Most még nagyobb nyomorba juttok. Az urak nem fognak, csak ti. Ők továbbra is beszereznek maguknak mindent, amit csak megkívánnak. Ne engedjétek!
  Elhallgatott és várakozóan nézett Nombokára, aki teljesen meg volt döbbenve.
  – Sznigri tval… hogy hoztad ezt össze?
  – Ezt nem értem.
  – Ez egy politikai kiáltvány, és te fejből, kapásból… mindegy, nem érdekes.
  – Eljuttatod Szindoriára?
  – De mennyire! Először azt hittem, meg kell ott keresnem valakit és eljuttatni hozzá az üzenetedet, de ezt egyenesen a mai hírfolyamba fogjuk betenni.
  – Mikor?
  – Nagyon hamar, beszélek a szerkesztőmmel és mehet ki adásba. Szindorián mindenki látni fogja. Meg fognak pukkadni. Főleg az a sẃmẁ Ḱïyṙeàn. De nagyon indulatosan fognak ám reagálni, tudod. Támadásoknak leszel kitéve.
  Ninda nyugalma rendíthetetlen volt.
  – És akkor talán nem úgy van, ahogy mondtam?
  – De, persze. Megyek, intézkedem. Köszönöm, hogy engem kerestél meg. Jó utat!
  A gyerekek és Fendria először is meghallgatták a kiáltvány fordítását, Fendria nem akarta élőben fordíttatni, hogy a gép hangja ne hallatsszon be a vonalba.
  – Hát nem vagy semmi – mondta Ángsauri. – Mikor fogalmaztad ezt így meg?
  – Csak mondtam, ami az eszembe jutott – felelte Ninda vállat vonva.
  Szindorián még nagyobbat szólt a hír, mint Nomboka gondolta. A kormány hírcsatornáin addig egy szó sem hangzott el arról, hogy Szúnahaum felmondta a kereskedelmet, még fontolgatták, hogy miképpen tálalják. Sokan, amikor látták felszállni a városukban állomásozó szúni hajót, még nem tulajdonítottak jelentőséget a dolognak, a szúnik hajói jönnek-mennek, hol ez, hol az áll a kikötőben, oly mindegy. Akik éppen akkor a suárban voltak és az esszidzsinna felhívására kényszerültek távozni, azok persze elmondták a hírt másoknak, és az gyorsan terjedt, de pletykaszinten maradt, minthogy a hírcsatornákon nem szóltak róla.
  Nomboka azonban az arcukba vágta az egészet. Nem azonnal tette közzé. Előbb meginterjúvolta a Testvériség szkehani képviseletének vezetőjét, ő maga ugyanis éppen ott tartózkodott, és egyértelmű nyilatkozatot kért és kapott tőle arról, hogy a Testvériség igenis megszakította a kapcsolatait Szindoriával, amíg ők eleget nem tesznek a követelésüknek és nem lépnek a szindor állampolgárok emberi jogainak érdekében. Aztán bevágott egy rövid archív összeállítást a szindor szegények életéről, és utána Ninda kiáltványát.
  Őt, Nombokát először egy szindor külügyi főosztályvezető hívta fel, aki inkább sértődött volt és dühös, és nagyon udvariasan megkérte, hogy kiegyensúlyozottan tudósítson világuk helyzetéről, ami távolról sem olyan, amilyennek lefesti. Nindára egy szót sem vesztegetett. Nomboka persze leadta a hívás felvételét. Erre már egy miniszterhelyettes reagált a szindor állami tévében, ahol Nombokát egy meg nem nevezett idegen hatalom ügynökének nevezte, akik a szindor közrend és nyugalom megbontására és a jól működő állam szétzilálására törekednek.
  Válaszul Larenka Szontiszkovarikinde a Belső-Galaktikus Hírügynökségtől NEMCSAK NOMBOKA felirattal leadta az egész híranyagot. Még javában tartott, amikor átvette Rekki, Sídi, Hatpan, Áhanin és persze Sielunt, ahol megcsinálták belőle a maguk terjedelmes gazdaságpolitikai elemzését.
  Ninda kiáltványát mindenhol leadták, és elkezdték idézgetni. A hatalomnak reagálnia kellett. Tévébeszélgetést szerveztek neves politikai és másféle szakértők bevonásával, ahol Nindát és kiáltványát kizárólag mint egy idegen hatalom naiv eszközét emlegették és elemezték. Ṙuãyp Lîmỹỳ professzor, a Ḱaŷndïm-Śůllein Egyetem tanára, csillagközi hírnevű elmekórtani szakértő hosszan taglalta, hogy Ninda magatartása milyen mentális sérülésekről tanúskodhat.
  A válasz Hiragitól jött, aki a Szilgun Angardúmi fedélzetéről sajtótájékoztatót tartott a csillagközi tévéseknek mint Ninda ügyvédje. Rágalmazási perrel fenyegette meg az állami tévét és a beszélgetés valamennyi résztvevőjét, Lîmỹỳ professzort tudományos zsoldosnak nevezte, sarlatánnak, zugorvosnak, aki a kormánytól kapott pénzek hatására elfelejtette hivatása legelemibb szabályát: először vizsgáljuk meg a beteget! Bepereli a Śůllein Egyetemet is, akik ilyen embernek diplomát adtak a kezébe, és eléri, hogy Lîmỹỳ orvosi pályafutása dicstelen véget érjen ezzel az üggyel.
  A Śůlleinen már dolgoztak a professzort az égig magasztaló portréfilmen, amikor a Galaktikus Mentálhigiénés Orvosi Tanács alelnöke hiperfonált. Kérte, hogy nyugtassák meg: az az ügyvéd csak hőzöng, és Lîmỹỳ ugye megvizsgálta Nindát?!

← →

ph-27 id [-940] () :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 ·· -915 (2157 › 61:19) 740 087 szó (711 693+24 251+4143) 5 128 916 betű (4 963 586+165 330) 5 667 246 jel (@538 330)	699, 69,9%, 421 730 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 134 szórás -25–109 (na-19, ne-4)	0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1
2267. nap, 324 szó/nap, 2262 betű/nap, 77:50/sómir, 0,95 oldal/nap \| 2027.8.30.:229, 3085 27. 16:18

	`pr` Prológus
ELSŐ RÉSZ
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL	250 (35%)
	`na` A HAJÓ	29 (4%) 1
	`nb` AZ ŰRBEN	27 (3%) 30
	`nc` RECEPTOR	29 (4%) 57
	`nd` A GALAXIS	24 (3%) 86
	`ne` LIAN, LIAN, LIAN	24 (3%) 110
	`nf` SZAISZ	24 (3%) 134
	`ng` MENEDÉK	24 (3%) 158
	`nh` HAZAÚT	24 (3%) 182
	`ni` ABRONCSVILÁG	22 (3%) 206
	`nj` LETELEPEDÉS	23 (3%) 228
MÁSODIK RÉSZ
HAJNALSUGÁR	250 (35%)
	`oa` NAMINDAN-DZSÚMI	30 (4%) 251
	`ob` HÍRNÉV	25 (3%) 281
	`oc` LIMELULLÍ	24 (3%) 306
	`od` SAUNIS	21 (3%) 330
	`oe` ALAPPONT	22 (3%) 351
	`of` SẄTỲM ŮY DÅI ÁP	26 (3%) 373
	`og` SZINDORIA	24 (3%) 399
	`oh` A KISLÁNY	24 (3%) 423
	`oi` JANNÍHAUM	25 (3%) 447
	`oj` TANÍTÓ	29 (4%) 472
HARMADIK RÉSZ
AZ ÚJ FÉNY	198 (28%)
	`pa` HINNULDUD	22 (3%) 501
	`pb` SUGÁRGÁT	27 (3%) 523
	`pc` HANGILAORAN	25 (3%) 550
	`pd` AZ ELSŐ SZÍAN	25 (3%) 575
	`pe` SINNÍ	22 (3%) 600
	`pf` AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS	27 (3%) 622
	`pg` ILGÁ	24 (3%) 649
	`ph` A HOMBÉBAN	26 (3%) 673