„Mindenki szerez lelki sérüléseket gyerekkora során. Persze igyekszünk a gyerekeinket megvédeni ettől. De ha úgy nőnek föl, hogy semmilyen sérülés nem éri őket – akkor mitől nőnek föl?”
Hait Kirísz: Ninda, 91.
43 657. senut fargiszíman
350
Szokás szerint a namindan-dzsúmi csonka hetesén még nem volt tanítás, csak az első senuttal kezdődött. Most nem volt az a gondoskodás, amit Ninda a Testvériségben töltött második napján kapott, nem küldtek érte senkit. Már nem volt liukan-lieha. Szinensivel megreggeliztek – a 3-sibe szektorban vettek ki két gantirlakást egymás mellett –, aztán elmentek az iskolába, ugyanabban a szektorban.
Ninda két tanárnője, Fendria és Szettini után most férfi tanárt kapott, egy zöldes bőrű szavanszit, akinek Rano állt a kitűzőjén, és a gyerekek mindnyájan az asztalról vették el a kitűzőjüket, senki sem hozta otthonról.
– Hát akkor telepedjünk le – mondta Rano, és helyet foglalt az egyik ülőpárnán. A gyerekek félkörben körülvették. – Gyerekek, ez egy teljesen új csoport. Velem együtt tízen vagyunk, és amint a feljegyzésekből látom, csak ketten vannak köztetek, akik az előző dzsúmiban is ezen a hajón éltek. Én sem itt éltem. Mutatkozzunk tehát be, én kezdem. A nevem Rano. Ez nem a teljes nevem, de nekünk szavansziaknak nagyon hosszú, megjegyezhetetlen nevünk van, ezért lerövidítettem.
– Miért, mi a teljes neved? – kérdezte Szinensi.
– Hambarano Szilandussziforambe. Ötszázhetvennégy éves vagyok… mi ebben a mulatságos?
– Bocsánat. – Szinensi komolyra igazította az arcát. – De Ninda meg én három dzsúmin át tanultunk szunnasziul. A tanárnőnket úgy hívják, Kaista Savyrinkēsiunas. Az egyik fő tananyagunk egy tévésorozat volt, aminek a két főszereplője Leika Andryvaistrykeiluondas és Liemainas Satsykaulaindōris. Szóval ha szerinted ez hosszú…
Rano együtt nevetett a csoporttal.
– Tedd hozzá – jegyezte meg Ninda –, hogy a harmadik főszereplő neve Aunos Lȳranis, de neki még ez is hosszú, mert kutya.
Ezzel a jó hangulat meg is volt alapozva.
– Különben is nekünk öt nevünk van – mondta Áhori.
– Igen, de egyenként mind rövid – mosolygott Rano. – Egy ideig éltem egy Nit nevű világon, ahol olyan nyelven beszélnek, ami csupa egy-két szótagú szót használ. Hát nekik a Hambarano nagyon szokatlan volt. Ott rövidítettem le Ranóra, aztán amikor a Testvériségbe kerültem, megtartottam ezt a nevet.
– Mi vezette lépteidet szúnik lakta földre? – kérdezte Ninda.
Rano félrehajtott fejjel, csodálkozva nézett rá.
– Ez valami idézet?
– Igen – bólintott Ninda mosolyogva. – A Hettukun-rangarání dzsullából.
– Értem. Hát természetesen egy lány. Niten találkoztunk, és miatta kértem az állampolgárságot. A gyerekeink pedig az óvodában. Kenti hetvenhat éves, Lermu negyvenöt. A feleségemet Anszinének hívják, eladó a suárban.
– Mióta élsz a Testvériségben? – kérdezte Ilgernu.
– Lassan száz éve.
– És jobb, mint a szülőbolygód?
– Hát… én szeretek itt. Otthon is szerettem. Időnként hazalátogatunk a családomhoz, most is oda tartunk. Ott töltünk egy-két évet, aztán hazajövünk. Szavansz nagyon szép hely, bár nagyon más, mint a legtöbb emberlakta világ. Az égbolt az egyetlen, aminek normális színe van. A tavaink többségének piros vagy sárga a vize, de akad rózsaszínű is. A falevelek mindenféle színűek, de zöld nagyon kevés akad köztük. Azt mondják, helyettük lettünk zöldek mi magunk.
Az osztály mosolygott. Ninda zsebében megrezzent a suag. Kivette, megnézte az üzenetet, visszatette.
– Nocsak – pillantott oda Rano –, ki az, aki nem tudja, hogy iskolaidőben nem illik a gyerekeknek üzenetet küldeni?
Ninda megcsóválta a fejét.
– Ez Szindoriáról jött, ott nem tudják, hogy itt mikor van iskola.
– Á, értem. Te onnan származol?
– Ott születtem.
– Rokonaid vannak ott?
– Nekem egyetlen rokonom sincsen az egész Galaxisban – felelte Ninda tárgyilagosan. – Csavargó voltam Szindorián, amíg egy véletlen folytán a Testvériségbe nem kerültem negyvenhét évvel ezelőtt.
– Nahát. Akkor ki üzent neked?
– Egy tévériporter. Néha szerepelek az ottani tévében.
– Ez ennél több – mondta Szinensi, és maga elé tette a suagját a szőnyegre.
A készülék fölött a levegőben megjelent a Mùutṙeýn park Ḱaŷndïm belvárosában. Fekete-fehér emberfolyam lepte el a parkot és a környező utcákat, fekete sivatagjáró kabátos, porálarcos emberek, s ugyanilyenek fehérben is, mert már harminc éve nem lehetett kapni sem sivatagi kabátot, sem porálarcot, és Ninda egyszer azt mondta: „Akkor vegyetek föl fehéret. Nem mindegy?”
És mindenhol az ÀLAN mozgalom jelvénye. A ruhákon, zászlókon, transzparenseken. Akárcsak Ninda arcképe.
– Az a jelvény azt jelenti – közölte Szinensi –: „Ninda a szövetség igazi vezetője” és „Hülye, aki nem hisz Nindának”.
S a képen az egyik házfalon, a Dûtirlẽwt bank nagy kivetítőjén megjelent Ninda arca. A tömeg üdvrivalgással köszöntötte, aztán egy szempillantás alatt csend lett.
– Myỳsin âm ḱeŵt? – érdeklődött Ninda, és a gép fordított. – Hogy vagytok?
Az emberek az öklüket rázták a levegőbe.
– Értem. Unjátok Ḱïyṙeànt, igaz? Én is unnám a helyetekben. Miért nem kéritek meg, hogy menjen a Galaxis másik végébe? Miért nem kerestek valakit? Valakit, aki képes vezetni az országot?
– Mert azt várjuk, hogy te felnőj! – rikoltotta valaki, és a nyomában kitört az üdvrivalgás, Ninda nevét kiáltozták, előbb összevissza, aztán skandálni kezdték, de ő feltartotta egy ujját, és csend lett.
– Erről beszéltünk már, ÀLAN. Nem tudom és nem is akarom vezetni az országot, és ez felnőttkoromban is így lesz. És soha nem fogok visszamenni Sỳÿndoṙeìára. A barátaim azt javasolták, hogy közöljem veletek: ha nem hagytok fel ezzel a képzelgéssel, véget fognak érni a beszélgetéseink. Én ezt talán kevésbé nyersen mondanám, hiszen tudom, hogy ezek a beszélgetések fontosak nektek, de én is azt gondolom, hogy nem élhettek álomvilágban. Nem nekem kell felnőnöm, hanem nektek. Hagytátok a fejetekre nőni Ḱïyṙeànt, mert mindent megoldott helyettetek és pótolhatatlannak állította be magát, most pedig azt várjátok, hogy majd én oldok meg mindent. Hát én nem leszek másik Ḱïyṙeàn. Oldjátok meg! Vegyétek kézbe az ország sorsát, ne valaki mástól várjátok, hogy majd megoldja helyettetek, mert ha valaki megteszi, akkor ugyanez lesz, mint ami most van, csak a zsarnokot fogják másképp hívni!
Csend.
– Hányadszor mondom el ezt? – kérdezte Ninda szemrehányóan. Az emberek lehorgasztott fejjel álltak, ültek, guggoltak. – Amennyire meg tudom ítélni, az ÀLAN az egyetlen politikai csoport Sỳÿndoṙeìán, aminek valami értelme van, de még ti sem értitek meg, hogy az egész politikának semmi értelme.
– Elég lesz már – szólalt meg az eleven Ninda, mialatt a többiek lenyűgözve bámulták a felvételt. – Iskolában vagyunk, sien.
Szinensi egy kézmozdulattal elnémította a suagot.
– Hetesenként legalább két fölkérést kap, hogy beszéljen a szindorokhoz, de csak évente egyszer szokott. Megőrülnek érte. Ő a legnépszerűbb ember egész Szindorián. Mert egy igazi saupu.
– Ugyan már, sien. Az emberek ott nagyon rosszul élnek. Kell valaki, akibe kapaszkodhatnak, és véletlenül én voltam kéznél.
– Meg mert egy igazi saupu vagy – szólalt meg Ellirgi, egy magas fiú, akinek majdnem olyan világos volt a haja, mint egy szindornak, de a bőre barna. – Én is hallottam ám rólad. Kicsi a hely a janníhaum tüze mellett.
←oa-8 sisunuk [-24] A saunisi utazás előtt otthon töltött három dzsúmiban még nem lett híres a Felhőben, de valamennyire ismert már igen. Csupa aprósággal. Kisebb fellépések úldjátékosként, tagság egy dzsészicsapatban, és hát – mesélt, mesélt, mesélt. (Szinensi: Ninda élete és tanítása, 140. sómir) :: Szúnahaum, Séfannun színház, 43 657. higit algillíszan, 687oa‑8 oa-9 Rano [-6] Mindenki szerez lelki sérüléseket gyerekkora során. Persze igyekszünk a gyerekeinket megvédeni ettől. De ha úgy nőnek föl, hogy semmilyen sérülés nem éri őket – akkor mitől nőnek föl? (Hait Kirísz: Ninda, 91.) :: Angaur Dzsúrarengi, 43 657. senut fargiszíman, 350oa‑9 oa-10 Rekki [-22] Egy gonosz kormányzat soha nem enyhíthet korábbi gonosz elvein, rendelkezésein. Azzal beismerné saját gonoszságát. Egyféleképpen lehet ezektől megszabadulni. A gonosz kormánnyal együtt. (Ninda: Nemlétező politikai beszédeim, 140.) :: Aìsḱeỹ, Arkormit, 59. śùndë 35., a zöld órájaoa‑10→
ph-19 id [-293] () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 ·· -230 732 331 szó (704 147+24 041+4143) 5 072 593 betű (4 908 777+163 816) 5 610 125 jel (@537 532) | 691, 69,09%, 416 722 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2210. nap, 329 szó/nap, 2295 betű/nap, 76:45/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:225, 3088 31. 17:04 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |