„Utólag visszatekintve világos: akkoriban már az ő gondolatai irányították az életünket. Egy gyerek mutatta nekünk az utat. Anélkül hogy akarta volna. Csak így alakult.”
Ámmaít Ídara: Barátságom Nindával,
122.
122.
A szúnik egy derkije hosszabb, mint egy szindoriai óra – mindkettő a nap egytized része, de a szindor nap egy negyedrésszel rövidebb –, és több mint egy derkibe beletelt, hogy Entilu végül azt mondja, rendben, szerinte eleget hallottak. Åmmaĩt nem tudta megállapítani, melyikük a bizottság vezetője, olyan érzése volt, hogy ilyen nincs is. Hirkenszi kérte, hogy tartsanak egy kis szünetet, mielőtt folytatják. A többiek bólogattak, Hirkenszi és Jakkili kiment, nyilván a mosdóba, a többiek olvasgattak, semmiségekről, a tálcákon fekvő aprósüteményekről csevegtek néhány matin át.
Aztán folytatták Ḩaỳŷttal, akinek persze kezdettől a fülén volt a fordítógép hallgatója. A lány eddig csak ritkán szólalt meg, s akkor Åmmaĩt fordított. Most hangosítóra kapcsolták a gépet, mert főleg ő fog beszélni. Roráhongi először is arra kérte, mesélje el részletesen azt a titkosügynökös történetet.
Ḩaỳŷt elmondott mindent.
– Azt hiszem, nem is volt alkalmam igazán végiggondolni, mit teszek. A VŶLN egyik ügynökét átadni egy másik állam hatóságainak… ez lehet helyes a mŷnẽai törvények szerint, de Sỳÿndoṙeìán még az ellenzéki ismerőseim között is lennének, akik elszörnyedéssel hallgatnák, hogy mit tettem. Nem mintha feltételezném, hogy a mŷnẽaiak bántották azt az embert… bár persze nem tudhatom biztosan… egyszerűen csak nálunk elfogadhatatlan, hogy valaki ne maximális odaadással viszonyuljon a hatóságokhoz. Vagyis… azt hiszem, az alázat még jobb szó. Amit tettem, az sokak szemében a rend tökéletes semmibe vétele. Márpedig nálunk kevés dolgot tisztelnek annyira, mint a rendet. Mégis megtettem, mert ha nem teszem, akkor az az alak visszacipeli Åmmaĩtot Sỳÿndoṙeìára, valahová a VŶLN börtönébe, ahonnan aligha kerül ki élve. Ma is újra megtenném. És ahogy így utólag végiggondolom, őszintén szólva akár egy vadidegenért is megtenném.
Végighallgatták az elbeszélést, de mint eddig, most sem reagáltak rá semmit.
– Te nem neveztél meg senkit barátodként a szúnik között – mondta Jakkili. – Senkit sem ismersz nálunk?
– Közelebbről senkit. Társaságban persze találkoztam sũùnỹkkal többször is, Åmmaĩt barátaival is váltottam néhány mondatot… Nìïndàt látásból ismerem, Hĩràkî ügyvéd úrral több alkalommal beszélgettem, meg Sẽlkyśũn úrral, a Testvériség sỳÿndoṙeìai nagykövetével és a feleségével is. De nem lepne meg, ha a nagykövet úrék a nevemet hallva azt sem tudnák, hová tegyenek.
– Véleményed szerint mi várna rád – tért vissza Entilu mégiscsak a titkosügynök ügyére –, ha haza kellene menned Szindoriára?
A lány megborzongott.
– Semmiképp sem térek haza. Akkor inkább keresek egy világot valahol, jó távol, ahol nem is hallottak Sỳÿndoṙeìáról.
– Bocsáss meg, kérlek, de én nem ezt kérdeztem – biccentett a férfi szelíden.
– Hát… elvileg lecsuknának a hatóság akadályozásáért… vagy valami efféle, nem ismerem a dolog pontos jogi megnevezését. De azt hiszem, a VŶLN nem érné be azzal, hogy kapok pár hónapot.
– Azt hiszem, erre én könnyebben tudok felelni – szólalt meg Åmmaĩt. – Megengeditek?
– Hogyne, parancsolj.
– A pontos jogi megnevezés úgy szól, hogy a hatóság munkájának való ellenszegülés. Ez persze csak akkor lehet a vád, ha arról az ügynökről bebizonyítják, hogy hatósági személy, ráadásul azt is, hogy akkor és ott hatósági személyként járt el és erről Ḩaỳŷtot is tájékoztatta. Ami persze lehetetlen, hiszen egy idegen állam területén voltunk. De nem ez a lényeg. Szindorián a bírósági tárgyalások nyilvánosak, ha egyik fél sem kér zárt tárgyalást. Az ügyészség azonban ezt csak erőszakos bűncselekményeknél kérheti, és ez ugye nem az, ezért a VŶLN nem hagyná, hogy az ügy bíróság elé kerüljön. Meg még elég sokféle okból nem. Ők semmilyen nyilvánosságot nem viselnek el. Valószínűleg amint hazaérne, halálos baleset érné. Bár van némi esélye, hogy először felkeresné egy ügynök és életveszélyesen megfenyegetné, ha eljár a szája – és ha az illetőnek az lesz a benyomása, hogy a fenyegetés hatott, akkor békén hagyják. Nem tudom megmondani, hogy ez mennyire valószínű, de semmiképpen sem egy életbiztosítás. A VŶLN nem kicsinyes és nem áll értelmetlen bosszút, így például képtelenség feltételezni, hogy bántják a családját – nem nyernének vele semmit. De a céljaik és az eszközeik homályosak és zavarosak. Nehezen követhető, hogy mit miért tesznek, és még nehezebben jósolható meg.
Kis csend támadt, a szúnik a hallottakon tűnődtek. Nem szóltak rá semmit, de látszott rajtuk, hogy nem tetszik nekik.
– Mi a terved a jövőre nézve, ha megkapod a menedékjogot? – kérdezte Roráhongi.
– Balerina vagyok. Még nem fejeztem be a tanulmányaimat, de gondolom, tánciskola és színház mindenütt akad a Galaxisban. Szerintem boldogulni fogok. Illetve…
– Igen?
– Csak… most az jutott eszembe, hogy nem tudom, hol fogunk élni, ha megkapjuk a menedékjogot. Egy kabinban valamelyik hajótok szísijében? Mert itt valóban nincsen se tánciskola, se színház.
– Ez a kérdés átvezet egy másik témakörhöz – felelte Ongreki –, ami akkor lesz aktuális, ha úgy döntünk, hogy megadjuk a menedékjogot. De még nem tudom, hogy eljutottunk-e a kérdések végére.
Körülnézett. Társai megcsóválták a fejüket.
– Hát akkor nincs is több kérdés. Åmmaĩthoz még valami?
Mindenki nemet intett. Ekkor Ongreki kérdő arccal felmutatta egy ujját. Ez valami előre megbeszélt jelzés lehetett, mert a többiek bólintottak.
– Rendben – mondta Ongreki. – Akkor hát az a döntés lép érvénybe, amit előre elterveztünk, mert egyikőtök sem mondott semmi olyasmit, ami okot adna másféle döntés meghozatalára. Hait, neked feltétel nélkül megadjuk a menedékjogot.
A lány bólintott köszönetül, de nem volt könnyű. Elfogta a félelem attól a szótól, hogy „neked”. Ha csak neki, és Åmmaĩtnak nem…
– A te helyzeted bonyolultabb, Åmmaĩt – folytatta Ongreki. – Tekintve, hogy te Szindorián esküt tettél mint diplomata, és jog szerint ma is köteles vagy őket szolgálni, neked csak azzal a feltétellel adhatjuk meg a menedékjogot, hogy ezt a köteléket hivatalosan és eszmeileg is eltéped.
– Készséggel – felelte Åmmaĩt. – Már megírtam a hivatalos leköszönő nyilatkozatomat, minden formalitásnak megfelelően. A törvény szerint amikor elküldöm, azonnal hatályba lép.
– Szeretnénk, ha nyomban elküldenéd – vette át a szót Roráhongi –, de ez még csak az állásod felmondását jelenti. Hátravan az eskü. Mi elég komolyan vesszük az ilyesmit, és úgy tudjuk, a szindorok is.
Åmmaĩt az asztalra tette a vỳriĩsét, megmutatta nekik az ujjlenyomatával hitelesített leköszönő nyilatkozatot és a fordítást.
– Igen, ők is. De ez köztisztviselői eskü, a közalkalmazotti státusz megszűnésével ez is hatályát veszti.
S ezzel lenyomta a küldőgombot.
– E pillanattól a szindor törvény szerint nem vagyok többé diplomáciai ügyvivő, semmilyen kapocs nem fűz többé sem a külügyminisztériumhoz, sem a szindor állam bármilyen más intézményéhez.
– Ezt értjük – mondta Jakkili. – De szeretnénk biztosak lenni a dolgunkban. Úgy találjuk, hogy egy olyan szintű köteléket, amilyet mint köztisztviselő kötöttél Szindoriával, csak úgy lehet eltépni, ha egy másik köteléket kötsz. Ezért a menedékjog feltételéül szabjuk, hogy fel kell venned Szúnahaum állampolgárságát.
←ng-21 menedékjog 1 [-7] Sokan vannak köztetek, akik azt hiszik, hogy én más vagyok. Pedig ti vagytok mások. (Ninda: Életem egy falevélen, 72. sómir) :: Aindzsit Héruan, 43 616. dzsirat saurgéman, 410ng‑21 ng-22 menedékjog 2 [2] Utólag visszatekintve világos: akkoriban már az ő gondolatai irányították az életünket. Egy gyerek mutatta nekünk az utat. Anélkül hogy akarta volna. Csak így alakult. (Ámmaít Ídara: Barátságom Nindával, 122.)ng‑22 ng-23 menedékjog 3 [-24] Csak azokban a pillanatokban élsz, amiket megosztasz másokkal. (Lí-Nindaran: Az Első Szían, 7. sómir)ng‑23→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
699393 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-21 id [-484] ()ph‑21 ·· -409 734 107 szó (705 883+24 081+4143) 5 085 778 betű (4 921 687+164 091) 5 623 506 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2227. nap, 327 szó/nap, 2283 betű/nap, 77:07/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.8.1.:649, 3086 17. 13:27 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |