„Hosszan sorolhatnám, mit látok a lányom szemében. Szeretetet, gondoskodást, odaadást, ragaszkodást, értelmet, messzire sugárzó intelligenciát. Te mit látsz a gyereked szemében?”
Sileni: Naplóm Nindával,
43 860. lilgamíszan
43 860. lilgamíszan
A lányokkal szemközt egy képernyőn megjelent négy nagy fehér korong.
– Nézzétek a fejem fölött a korongokat – szólalt meg Hifur. – Azok jelképezik az illesztési felületeket. Balról a kisujj, jobbról a mutatóujj. Ahol feketévé válik, ott már kész. Ha az egész kör eltűnik, akkor az az ujj rendben van.
– Érelzárások rendben – jelentette Tilhakut. – Leveszem a hipertokot. Második sterilizálás.
– Hát akkor kezdjük el – mondta Szihelgi.
A négy korongon egy-egy kerek folt szürkére váltott, és gyorsan sötétedni kezdett. Néhány pillanat múlva már fekete köröcske volt mindegyikben.
– Összevarrtuk az ereket – közölte Tilhakut –, így az ujjaknak lesz vérellátása addig is, amíg dolgozunk. Elzárások feloldva… indul a keringés. Ez hamar megy.
– Így igen – nevetett Algurtuap –, de én varrtam ám össze eret közönséges varrógéppel is.
– Ugyan már, miért?
– Egy dzserang világon voltam a strandon, és fölrobbant valami szerkentyű. Egy szilánk fölsebezte egy férfi nyakát, pont az ütőeret találta el… a mieink rögtön ott voltak persze, de nem kockáztattam, hogy elvérzik, mire a hordágyra tesszük, inkább fogtam egy gépet és ott a homokon összevarrtam.
– Jé – mondta Hifur. – Azt se tudtam, hogy az esszidzsinna hord magával érvarrógépet.
– Hordunk mi mindent – mosolygott Hiluli, az egyetlen a felnőttek közül, akinek jelenleg nem volt dolga, a suagján olvasgatott. – Egy esszidzsinnahajón minden van.
Közben újabb foltok sötétedtek a körökön.
– Voltaképpen mi történt vele? – érdeklődött Nikaldzsi, egy egészen sötétbarna bőrű nő. – Én kimaradtam.
– Földrengés – felelte Szinensi. – Jaungaimasz világán élt, ráomlott egy egész ház.
– És pont a szemét mi találta el?
– Ezt nem tudjuk, de nemcsak azt, az egész arca tele volt szilánkokkal. Csak a bőrén levő sebeket már az elsősegély alatt beforrasztották.
– Szép kislány – bólintott Hiluli. – Milyen színű volt a szeme?
– Kék.
– Kék is lesz a szeme – jegyezte meg Szihelgi. – A saját génkódjából építjük fel, tehát megkülönböztethetetlen lesz az eredetitől. Egyébként nemrég megnéztem az adatokat, szépen halad, szerintem jövő év végére kész lehet. Merthogy ugye kisgyerek, a szeme is kicsi. Jóval kevesebb anyagot kell összerakni. Ez az egyik előnye, ha kisgyereken kell száfunnupműtétet végezni. Azonfelül a gyerekek gyorsan gyógyulnak. Szerintem az ujjak félfinom mozgásképességét… hm, hát mondjuk öt és tíz nap közé tippelem, hogy visszanyeri. Az igazi finomítás hosszadalmas. Sokat kell majd rajzolnia bal kézzel. Ja, pillanat, hiszen még vak. Akkor kicsi elemekből álló építőjátékok.
– Nem sokáig lesz már vak – mondta Aini.
– Hát az igaz, de mire látni fog, az ujjainak rég úgy kell mozognia, mintha soha nem lett volna semmi bajuk. És a látásrehabilitációban sem segíthet a kétlábú mozgás, például a tánc, mert mire arra képes lesz, már azt is elfelejti, hogy valaha vak volt.
– Most is tud táncolni – nevetett Szinensi.
– No lám, erőtérprotézissel?
– Hogyne. Szaladgál, ugrál, táncol. És úszik a Lenguban, az ikrek tanították meg.
– De azok nem a ti gyerekeitek? – remélte Nikaldzsi.
Ninda mosolyogva biztosította, hogy nem, és elmesélte az élettörténetét onnantól, hogy a Testvériségbe került. Az orvosok el voltak képedve, pedig a Ninda-kultuszt még ki is hagyta.
Közben a fehér szín szépen, egyenletesen fogyott a korongokból.
– Elértük azt a pontot – mondta Tilhakut –, amikor már jóformán akkor is meggyógyulna, ha most egyszer csak abbahagynánk a munkát. Csak az izmok és a bőr van hátra, ez már magától is összeforrna. Úgyhogy a műtét lényegi része kész.
– Ez könnyű munka – mondta Szihelgi. – Az illesztési felület annyira pirinyó, hogy jóformán alig kezdek forrasztani, máris kész.
– A lába se túl vastag – mondta Hifur. – És még egyszerűbb is összerakni. Az ujjaknak nagyon bonyolult ideghálózata van, és egyetlen rostot sem köthetünk rossz helyre. Persze a szem még százezerszer bonyolultabb.
– És honnan tudjátok, hogy melyik melyik? – kérdezte Ninda.
– Sehonnan. A gép tudja. Emberi ésszel ezt nem lehet áttekinteni. Még olyasmikre is figyelni kell, hogy az illesztésnél sehol nem maradhatnak sem rések, sem anyagtöbbletek. Ez az egyik oka, hogy ez a gép ilyen bonyolult. A másik maga a szervgyártás.
– A dzserangoknál is van száfunnup?
– Hogyne, természetesen. Bár nem mindenütt, szegényebb országokban nem találsz ilyen gépet. Szörnyű drága technológia, félmillióba kerül a gép, és legalább tízezerbe egy-egy szerv legyártása. Minden egyes sejtet külön-külön rak össze a gép. S gondoljatok bele, hogy csak a haginnin, az emberi génanyag huszonhárom kicsiny mintaképe, amely minden sejtben megtalálható, több mint hárommilliárd hagísziből áll, amiket pontosan kell összerakni.
– De hiszen a génkódot megkapja készen a száfunnup – jegyezte meg Szinensi.
– A kódot igen. De abból minden egyes sejt számára készíteni kell egy valóságos példányt. És ez még nem is a legnehezebb része a száfunnupszervgyártásnak, mert ez csak másolás, de ehhez is kell egy bonyolult berendezés. A sejtépítés sokkal komplikáltabb, a gép egyharmada azt végzi. A sejtek összerakása szövetekké, az a legbonyolultabb. No, én lassan készen is vagyok.
A négy korongból már csak karikák maradtak, a legszélükön, vagyis a bőr. S a karikák is kezdtek bomladozni, ívdarabokra szakadozni, amik aztán rövidültek és eltűntek. Egyszer csak nem maradt semmi, egyetlen fehér fénypont sem.
Hiluli fölkelt, sorra járta az orvosokat, kivette a kezükből az irányítószerkezeteket, a sisakokat is visszaadták neki, ő pedig mindet visszatette a hosszú pultra, ahonnan elvette. Az orvosok fölkeltek, nyújtózkodtak.
– Felhelyezem a szasszegautkesztyűt – közölte Tilhakut. – Ezt holnap reggelig még ne vegye le, aztán már viselheti csak akkor, amikor tornáztatja a kezét. Nyithatom, Hiluli?
– Persze – lépett oda a mentő Silenihez, s a kinyíló fehér dobozból gyengéden kiemelte a kislány karját.
S volt neki keze. Öt igazi, kicsi ujjacskával. A lányok odahajoltak fölé, úgy nézték. Megvoltak az ízületek, a körmök, minden. Valamilyen átlátszó műanyagba volt csomagolva.
– Hát akkor ébresszük föl – mondta Tilhakut elégedetten, és megérintette a képernyőt.
Sileni elméje néhány pillanat múlva megjelent a mentális térben.
– Mmmi történt?
– Kész a műtét, kicsim – felelték. – Visszakaptad az ujjaidat.
Hosszú beszélgetést folytattak még, mielőtt Sileni a nerik számára érzékelhetően is felébredt, egy tizedmatival az ébresztés után. Az egész műtétet elmesélték neki. Aztán felült, beszélni kezdett, megismerkedett a kezével – a másikkal megtapintotta, látni nem látta, hiszen Lí nem volt itt.
Szihelgitől kapott egy átlátszó kesztyűt a másik kezére is, az orvos húzta föl neki.
– Eleinte csak ezzel fogod tudni mozgatni. Amit a jobb kezed ujjaival csinálsz, azt fogja tenni a bal is. Próbáld ki.
Valóban úgy volt. A bal kéz ujjai hűségesen követték a jobb kéz mozgását. Hazafelé végig ezzel játszott. Érezte, ahogy mozognak az ujjai – és amikor Hiluli hazavitte őket és Lí ránézett a kezére, akkor Sileni is megcsodálhatta.
←oh-21 ujjak 1 [-8] Döbbenetes volt végignézni a három műtétet. Elképesztő, mikre képes az orvostudomány. Szinte kedvünk támadt volna orvosnak tanulni – ha nem lettünk volna azok, amik vagyunk. (Ninda: Életem egy falevélen, 790. sómir) :: Szúnahaum, Ángahaur, 43 664. senut nesszihuran, 580oh‑21 oh-22 ujjak 2 [-12] Hosszan sorolhatnám, mit látok a lányom szemében. Szeretetet, gondoskodást, odaadást, ragaszkodást, értelmet, messzire sugárzó intelligenciát. Te mit látsz a gyereked szemében? (Sileni: Naplóm Nindával, 43 860. lilgamíszan)oh‑22 oh-23 ujjak 3 [-17] A politika sosem szól az emberekről. Vagyis de: arról a néhány emberről, akik politikai funkciókat töltenek be. Csakhogy rajtuk kívül még milliók élnek abban az országban, akiknek a politikusok csak hazudják, hogy róluk és hozzájuk szólnak. Ezért nekem ne beszéljetek politikáról, hozzám ne szóljatok politikusi nyelven, mert nem kaptok választ. (Ninda: Nemlétező politikai beszédeim, 148.) :: Szúnahaum, Jasszani, 43 664. muhat fattilgópan, 811oh‑23→
625599 d\dumas alexandre pere\dcrim10.zip::dcrim10.txt
645504 w\ward grady\mthes10.zip::mthesaur.txt
663362 z\zola emile\ztril10.zip::ztril10.txt
672650 l\lewis meriwether\lcjnl10.zip::lcjnl10.txt
695663 g\guthrie william\truck10.zip::truck10.txt
699421 – 99,8%
734721 m\motley john lothrop\jm85v10.zip::jm85v10.txt
742247 c\clough a h\plivs10.zip::plivs10.txt
747878 b\bunyan john\jbun210.zip::jbun210.txt
805922 w\ward grady\mpron10.zip::cmudict.txt
817811 s\shakespeare william\WS1.ZIP::00ws110.txt
ph-21 id [-470] ()ph‑21 ·· -395 (2139 › 60:49) 734 121 szó (705 897+24 081+4143) 5 085 877 betű (4 921 786+164 091) 5 623 605 jel (@537 728) | 693, 69,29%, 417 724 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 184 szórás -75–109 (ph-19, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2228. nap, 327 szó/nap, 2282 betű/nap, 77:09/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.8.1.:1262, 3086 18. 10:47 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 192 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 20 (2%) 673 |