„Sellilun összeszámolta: ezredik évemig kétszáztíz világ gyűlt össze, ahol valamilyen különleges okból vagyok fontos. Aztán megkérdezte, mit szólok hozzá. Azt, feleltem, hogy túl sok szabadidőd van, Sellilun.”
Ninda: Életem egy falevélen,
1120. sómir
1120. sómir
Ḱaŷndïm
59. śyỳllu 34.
a zöld órája
Vỳḩaůteń miniszterhelyettes harmincnegyedikén jutott végre döntésre, és nyomban fel is hívta Mũntṙeyśt, hogy megmondja neki. Nem vállalja. Elfáradt, kilátástalannak érzi a munkáját, úgy érzi, òmeśekkel birkózik. Mũntṙeyś azt javasolta, vegyen ki egy kis szabadságot, Vỳḩaůteń pedig azt felelte, fontolóra veszi. ÒÕruwńnal is beszélt, a miniszter azt mondta, menjen nyugodtan, megoldják a helyettesítését. Ez az időszak mindenkit próbára tesz, tette hozzá megértően.
Vỳḩaůteń emiatt döntött végül úgy, hogy nem megy szabadságra, és ezt megmondta a családjának is.
– ÒÕruwń úrnak igaza van. Ez az időszak megterhelő mindnyájunk számára, éppen ezért nem lenne helyes, ha én most szabadságolnám magam, amikor mindenki más dolgozik.
Dẁnśy hümmögött. A nappaliban voltak, meìtômi csirkét ettek śẃtlaiti zöldségkörettel.
– Szerintem is igaza van – mondta.
– Örülök, hogy így látod. Miután az új kormány munkába áll, elutazunk valahová.
– Szerintem – folytatta Dẁnśy, mint aki az előző mondatot nem is hallotta – még sokkal többet kellene dolgoznotok ebben az időszakban, hogy kiszúrjatok Nindával.
A miniszterhelyettes meglepve vonta fel a szemöldökét, meg is állt a keze a késsel.
– Már nem szimpatizálsz vele? Örömmel hallom.
– Sajnos nem tudom hosszúra nyújtani az örömödet, apám. Változatlanul mindenkinél jobban tisztelem Nindát, és a legnagyobb embernek tartom, aki valaha élt. Ezért kellene kiszúrnotok vele.
– Megmagyaráznád?
– Nagyon egyszerű. Itt van például a legújabb kezdeményezésük, Àîndìn városa. Te mit tennél, ha te lennél a miniszterelnök?
– Szerencsére nem én vagyok, de gondolom, azt, amit Sãlmẃnt úr tesz.
– Akkor bizony rossz miniszterelnök lennél, akárcsak ő.
– De fiam – korholta édesanyja –, nem illik így beszélni a vacsoraasztalnál.
Vỳḩaůteń energikus mozdulattal levágott egy szeletet a húsból.
– Nem, drágám, valóban nem illik, de Dẁnśy is tudja, hogy nálunk itthon, családi körben mindent őszintén ki lehet mondani. Egyébként a kormányzati munka mindig és mindenfelől támadásoknak van kitéve, Sãlmẃnt úr sem fog belehalni, hogy eggyel több ellenfele van. Nos tehát, fiam, mit kellene tennie ezzel a kezdeményezéssel egy jó miniszterelnöknek?
– Követni az alkotmány hetvenkilencedik szakaszát.
– Ḩymm, ḩymm, fiam, nézd el apádnak, hogy nem tudja kívülről.
– A kormány feladata gondoskodni az Államszövetség világainak lakhatóvá tételéről és a benépesítés feltételeinek megteremtéséről, valamint új települések építéséről.
Vỳḩaůteń némán rágta a húst, aztán evett egy kis zöldséget is. Csak meglehetős szünet után szólalt meg.
– Értelek, fiam. Természetesen kézenfekvő válasz lenne, hogy a gazdaság jelenlegi teljesítőképessége mellett ez nem valósítható meg… de nyilvánvalóan ráfeleled, hogy az ÀLAN által építendő város ugyanennek a gazdaságnak a terméke lesz.
– Sok mindenben nem értünk egyet, apám, de az éleslátásodat nagyra tartom.
– Köszönöm. Viszont ez azt jelenti, hogy ha a várost sikerül megépíteni, akkor Sãlmẃnt úr rosszul ítélte meg a gazdaság teljesítőképességét.
Dẁnśy lassan bólogatott, megfontoltan, illedelmesen étkezve.
– Sãlmẃnt úr végeredményben lemondott, tehát eleve nem lehet jó kormányfő.
– Egy politikai csatározásban… – Vỳḩaůteń elharapta a mondatot. – Persze, fiam, igazad van, ezt az elvet még Âsseẽn Ṙońì fektette le, emlékszem. Igen, voltaképpen csakugyan.
– Most logikai hibát követtél el, apám – figyelmeztette a fia.
– Nocsak. – A miniszterhelyettes a homlokát ráncolta. – Mifélét?
– Semmilyen ésszerű alapon álló bizonyíték nincsen amellett, hogy aki lemond, az ennélfogva ne lehetne jó miniszterelnök. Âsseẽn Ṙońì ezt mondta, és ötven éve mindenki tényként fogadja el ezt az állítást, te is. Egyébként én is, de innentől nincs ésszerű ok arra, hogy ne fogadj el bármit, amit Ninda állít. Hiszen az alapséma ugyanaz: egyvalaki állít valamit, amit mindenki tényként fogad el.
Az apja elnevette magát.
– Fiam, neked ügyvédnek kell majd menned. Gondolom, hiába is szólnék, hogy az egyik egy öregember volt, negyven év minden tapasztalatával a háta mögött, a másik pedig egy gyerek.
– Ninda bölcsebb, mint sok öregember, apám.
– Igen, fiam, tudom, hogy te hiszel ebben.
– Ez nem hit, apám. Êndaḱït a múlt havi cikkében vallásnak nevezte a Ninda iránti tiszteletet, pedig nem az. Mi nem egyszerűen „hiszünk” Nindában, hanem a saját két szemünkkel meggyőződtünk a bölcsességéről. Az ÀLAN sok tagja gyűjti a bölcs mondásait, és néhányan már dolgoznak azon, hogy ezeket egységbe foglalják. Ki fogják adni könyvben. Ismered Ônteṙyÿ professzort?
– Hogyne ismerném, fiam. Valaha rendszeresen úsztunk együtt az Ẅmenìnben. De már rég nem hallottam róla.
– Van mit bepótolnod. Ő is tagja az ÀLAN-nak, és azt mondja, Ninda korunk egyik legjelentősebb filozófusa.
A miniszterhelyettes letette a villát.
– De fiam, hát ő maga a filozófus!
– Hát ez az – mosolygott Dẁnśy.
Vỳḩaůteń megcsóválta a fejét.
– Az öregnek agyára ment valami. Várj csak, hány éves is lehet… legalább ötven!
– Van az már ötvenkettő is, de az agya úgy fog, akár egy tízévesé.
– Értem – bólintott Vỳḩaůteń, és vágott még egy szelet húst. – Természetesen elképzelhető, hogy fiatalok és öregek, mindenki egyöntetűen jól ítéli meg Nìïndàt, csak én nem – meg még néhány ember, akik egyetértenek a kormánnyal.
– Igen, apám – felelte Dẁnśy, és komolyan az apja szemébe nézett. – Ti ítélitek meg rosszul. De sosem késő újra átgondolni.
– Nézd, fiam – sóhajtott az apa –, a probléma nem magával Nìïndàval van. Ő egy jóakaratú, kedves gyermek, akit mindenki szeret, vagy szeretne, ha ő semmi más nem lenne, csak önmaga. Megengedem, hogy még bölcs is. Nem itt van a baj, nem az ő személyével, hanem azzal a hatással, amit kifejt a sỳÿndoṙ közállapotokra.
– Mármint hogy elkezdődött az a változás, hogy most már emberszámba veszik a szegényeket, sőt a csavargókat is?
– Nem, fiam, természetesen nem ez a baj. Az a baj, hogy megosztja az embereket és káoszt generál. Nézd meg a Testvériséggel fennálló viszonyunkat az ő megjelenése előtt és nézd meg most. Nézd meg ugyanezt más államokkal, elsősorban a szomszédainkkal. Nézd meg a parlamenti pártok népszerűségi mutatóit akkor és most – nemcsak a kormánypártra gondolok, az ellenzékre is. Bármennyire nem értek egyet az ellenzékkel, szívvel-lélekkel vallom, hogy az embereknek, az egyéneknek politikai értelemben tartozniuk kell valahova, ha nem a kormányoldalhoz, akkor az ellenzékhez. Az ÀLAN mozgalom átmenetileg hatalmas tömegeket állított maga mögé, mert újszerű, érdekes, izgalmas. De meddig fog ez tartani, fiam? És mi marad az ÀLAN nyomában, amikor kialszik a lelkesedés? A meglevő pártoktól már elfordultak, az ő mozgalmuk pedig feloszlik. Akkor mihez kezdenek?
Dẁnśy erőteljesen megrázta a fejét.
– Úgy gondolod, hogy ha kialszik a lelkesedés, akkor már nem térhetnek vissza a korábbi pártokhoz? Jól gondolod, apám. Valóban nem, mert ezektől a pártoktól nagyon régóta semmi érdemlegeset nem kapnak. Azért szavaznak rájuk, mert nincsen senki más, akire szavazhatnának. De miből gondolod, hogy valaha is kialszik a lelkesedés? Illetve… miféle lelkesedés? Az emberek jobban, emberibb módon akarnak élni. Gondolod, hogy adott idő múlva egyszer csak már nem akarnak?
←od-5 fesztivál [-18] Szindorián Ninda negyvenhat és egy éves, de itthon kereken ezer. A szindorok ezt a dátumot választották a jubileumi ünnepségekre, hiszen ő szúni naptár szerint számolja a korát. Egy szúni évig, vagyis 387 szindor óra hosszat ünnepelnek. (Sileni: Naplóm Nindával, 44 492. saurgéman) :: Sỳÿndoṙeìa, Lũakẽàń, 59. śyỳllu 32., a sárga órájaod‑5 od-6 vita [3] Sellilun összeszámolta: ezredik évemig kétszáztíz világ gyűlt össze, ahol valamilyen különleges okból vagyok fontos. Aztán megkérdezte, mit szólok hozzá. Azt, feleltem, hogy túl sok szabadidőd van, Sellilun. (Ninda: Életem egy falevélen, 1120. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 59. śyỳllu 34., a zöld órájaod‑6 od-7 naptárak [-14] A végtelen Világegyetemben végtelen a változatosság. (Ninda: A fény lúmái, 673.) :: Hallihuat Fónird, 43 660. dzsirat szílgaran, 380od‑7→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-286] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -223 (2134 › 60:41) 732 369 szó (704 154+24 072+4143) 5 072 836 betű (4 908 825+164 011) 5 610 418 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 16:31 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |