2 ←pg-23 fódir [-12] Fojtogató dolog a múlt. Mindazok az események, amiket nem szerettél megélni, idővel rossz emlékké válnak – amiket pedig szerettél megélni, szomorú, hogy elmúltak. De mégis: ha nem tartod számon a múltat, hogyan éled meg a jelenedet és hogyan képzeled el a jövődet? (Ninda: A fény lúmái, 86.) :: Auríhaum, Szuaranningu, 43 708. senut liktuharan, 732pg‑23 pg-24 miniszter [2] Ha úgy érzed, hogy megbántottak, akkor megbántottak. Mindegy, mit akartak eredetileg. (Lí-Nindaran: Az Első Szían, 311. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 61. ḱuòỹd 52., a fehér órájapg‑24 phq [-1019] Őrizd meg, amit életed korábbi szereplőitől kaptál – és őrizd meg azokat is, akiktől kaptad. (Lí-Nindaran: Az Első Szían, 317. sómir)phq→

---

„Ha úgy érzed, hogy megbántottak, akkor megbántottak. Mindegy, mit akartak eredetileg.”
 

Sỳÿndoṙeìa
Ḱaŷndïm
61. ḱuòỹd 52.
a fehér órája
Åmmaĩt Ãneṙ külügyminiszter – aki még régimódian hosszúra növesztette barnásszőke haját, de ízig-vérig a modern rendszer híve volt és nemegyszer jókat beszélgetett ÎÌdaṙa professzorral, akivel ůmḱynak szólították egymást, ahogyan azok szokták, akiknek ugyanaz a személynevük – erőteljesen megrázta nagy fejét és előrehajolt a székén.
  – Nem értem.
  – Mit, miniszter úr? – ráncolta a homlokát Larenka Szontiszkovarikinde. – Még nem volt panasz a kiejtésemre.
  – Ó, nem, dehogyis – dőlt hátra Ãneṙ ismét –, bocsásson meg. Amit nem értek, az az, hogy eszerint ez az állam lemásolta a Ḱïyṙeàn-rendszert?!
  Larenka elmosolyodott.
  – Nos, voltaképpen nekem is valami hasonló volt az érzésem, miniszter úr. Bár persze a részleteket illetően vannak különbségek.
  – Azok mindig vannak, szerkesztő asszony. Lényegét tekintve minden diktatúra egyforma, de részletekben különböznek – csakhogy itt azt látom, hogy mintha Ḱïyṙeàn kelt volna új életre… mármint nem úgy értve, hogy személyében már meghalt volna, de ahogy az az alak ünnepelteti magát, teljesen ugyanaz. Sose hallottam arról a helyről, de gondolom, túl messze van, hogy odautazzak és jól behúzzak neki.
  Larenka mosolyogva bólintott.
  – Igen, az ÁÂsièp-ködön túl, miniszter úr. Gyorsjáratú hajóval is húsznapos út oda, ugyanannyi vissza.
  – Hát annyit nem hiányozhatok a munkából. Ninda tud már róla?
  – Ninda arról is tud, amiről nem is hallott – idézte a mondást Larenka. – Nem, nincs hír arról, hogy tudna róla, de a Szolgálatot megkérdezhetjük.
  Gyors mozdulatokkal leírt egy üzenetet szúni nyelven. A nézők egyszerre látták az arcát és a képernyőjén kirajzolódó szúni betűket, s alattuk a sỳÿndoṙ fordítást.
  Kedves Szolgálat, tudtok-e információt adni a BGH nézőinek: tud-e Ninda arról, hogy az Ásziep-vidéken fekvő Avrunden világán egy új elnök, bizonyos Dvondvor olyan szintű imádata alakult ki, ami erősen emlékeztet az egykori Kíreán-kultuszra? Larenka Szontiszkovarikinde
  – Nem hiszem, hogy tudna róla – jegyezte meg Ãneṙ –, eléggé harap a Ḱïyṙeàn-diktatúrára, és…
  Halk csilingelés akasztotta meg a szavát, és megjelent a képernyőn a válasz:
  Utánanézünk.
  – Ez gyors volt – mondta a miniszter elismerően. – Akkor nyilván nem is annak néznek utána, hogy Ninda mit tud erről, hanem magának a diktatúrának. Kedves szerkesztő asszony, lehetséges, hogy ennek a beszélgetésnek a nyomán szemtanúi lehetünk egy újabb diktatúra megdöntésének?
  – Úgy látom, nem lenne ellenére – kuncogott Larenka.
  – Kimondottan élvezném! Ön jól ismeri élettörténetemet, tudja, hogy a legkevésbé sem rokonszenveztem a rezsimmel. Irodalomtanárként nem voltam abban a helyzetben, hogy politikai nézeteim bárkit is érdekeljenek. Most azonban Sỳÿndoṙeìa Államszövetség külügyminisztereként jelentem ki, hogy a legkevésbé sem tartjuk kívánatosnak bármilyen diktatúra működését, bárhol a Galaxisban. Ezt már többször kimondtam én is, többször kimondták elődeim is a rendszerváltás óta, mondták már miniszterelnökeink, ÎÌdaṙa úr, Vỳḩaůteń úr, diplomatáink is mondták, azt hiszem hát, hogy elég egyértelműen fejeztük ki magunkat. Most konkrétan Avrunden Köztársasággal kapcsolatban is kimondom. Ha a hír igaz, azt kívánom Dvondvor elnöknek, hogy soha ne kelljen Ninda szemébe néznie – Avrunden népének pedig azt, hogy de. Természetesen ezeket a szavaimat munkatársaim is hallják és külön utasítás nélkül, már egy-két huszaddal ezelőtt elkezdtek információt gyűjteni Avrunden viszonyairól. Magától értetődik, hogy az ön minden szavát készpénznek veszem, szerkesztő asszony, de a külügyminisztérium ugye csak a saját hírforrásai alapján alkothat állásfoglalást.
  – Mi az elképzelése abban az esetben, ha munkatársai ugyanazt állapítják meg, mint a cégem?
  – Hogy is mondta Ninda valamelyik beszédében… be fogunk morcolni, szerkesztő asszony.
  – Érdeklődéssel várom. Szabad témát váltani?
  – Parancsoljon.
  – A közvélemény már néhány napja várja a minisztérium állásfoglalását az Ôṙaseḩý Társaság és a Vůmës Konzorcium területi vitájáról.
  Szúnahaumon ekkor este volt már, Ninda a huhallupban üldögélt és beszélgetett a barátaival, amikor Engari, a Szolgálat Ílangar Fónirdon lakó tagja megküldte a hírt Avrundenről. Mindenki látta. A választ Hait írta: „Tudjatok meg mindent, amit lehet.” Maga Ninda csak elolvasta az üzenetet és folytatta a beszélgetést, egy hangot sem szentelve az ügynek.
  A Tűz Otthona már nem vonzotta úgy a tekinteteket, mint eleinte, amikor újdonság volt, az egyetlen janníhaum magánháznál. Az Őrző ugyanúgy lépkedett körülötte, mint a törzsszövetség többi sok-sok janníhaumában. Az egyetlen különbség az volt, hogy amikor a család aludt vagy nem volt otthon, akkor az Őrző egyedül gondozta a tüzet, nem volt társasága.
  A hombé kitágítása nem hozott nagy változást a berendezésében. A főbejárat utáni két asztalt elvették és kijjebb tették, közelebb a sövényhez, hogy a helyükre kerülhessen az örök tűz, és azt mindkétfelől meg lehessen kerülni. Csak ennyit változtattak. A hombé továbbra is kör alakú volt, ezért kétoldalt és hátul is nagyobb lett az üres hely. Majd felhasználják, ha akarják. Például Rongami háza számára, már volt róla szó, hogy hamarosan ideköltözik és részt vesz a gyerekek fölnevelésében. Nem csak a sajátjáéban, Sileniében is, hiszen a szúni normák szerint a gyerekének a testvére az ő gyereke is.
  S persze ez a család túl is lép a szúni normákon. Haiték, bár eredetileg Ninda „szülei” lettek volna, nem kevésbé „szülei” Sileninek, ahogy a lányok is az ikreknek és Áuszinak, aki mostanra, harmincnyolc éves korára feltétlen rajongója volt Nindának, csak egészen más módon és más okokból, mint a Galaxis. Most is éppen az ő ölébe mászott. De az ő szeretete egyforma volt mindhárom lány iránt.
  Hait éppen ezen tűnődött, ahogy elnézte harmincnyolc éves kisfiát „egyik anyukája” ölében, amint az egyik játékállatával foglalkozik, és rávigyorog Dzsellire, aki odasétált eléjük és lecsüccsent a lábuknál. Nagyon soká lesz az még, amikor Áuszi felfogja, hogy ki az a lány, akinek most békésen üldögél az ölében… úgy értve persze, hogy annyira, amennyire a felnőttek képesek rá, mert igazából talán majd csak az utókor lesz rá képes, sok ezer év múlva. Talán. De Áuszinak ő egyszerűen csak a három pótanyukája közül az egyik. Az ikrek sem értik még, hisz ők is csak hetvennyolc évesek; azt már felfogják, hogy Ninda mennyire népszerű, tetszik nekik, de hogy miért van így, azt mélységében nem fogják fel.
  Nyílt a kapu és besétált néhány ember, Hait fölismerte Khattit, Narintát és Dzsomvitut a Szolgálattól, és Arandvét, Ninda egyik egyetemi kollégáját. Ilyen náluk is volt, a szindoriai házukban, jártak hozzájuk barátok, rokonok. Néha. Nem minden este. És nem száz ember, csak mondjuk húsz, legfeljebb. Neki milyen természetes volt kislány korában, hogy ilyen nagy vendégségeket csinálnak, s csak később tudta meg, hogy ez egyáltalán nem minden családnál van így, a legtöbb helyen nem is telik rá, hogy ennyien vendégeskedjenek, sőt helyük sincsen, hogy ilyen sok ember elférjen.
  Az ő gyerekeinek pedig már ez a természetes. Még nem értik, hogy Ninda a Galaxis középpontja, de már magától értetődőnek tartják.
  Hiszen tényleg az.

---

←pg-23 fódir [-12] Fojtogató dolog a múlt. Mindazok az események, amiket nem szerettél megélni, idővel rossz emlékké válnak – amiket pedig szerettél megélni, szomorú, hogy elmúltak. De mégis: ha nem tartod számon a múltat, hogyan éled meg a jelenedet és hogyan képzeled el a jövődet? (Ninda: A fény lúmái, 86.) :: Auríhaum, Szuaranningu, 43 708. senut liktuharan, 732pg‑23 pg-24 miniszter [2] Ha úgy érzed, hogy megbántottak, akkor megbántottak. Mindegy, mit akartak eredetileg. (Lí-Nindaran: Az Első Szían, 311. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 61. ḱuòỹd 52., a fehér órájapg‑24 phq [-1019] Őrizd meg, amit életed korábbi szereplőitől kaptál – és őrizd meg azokat is, akiktől kaptad. (Lí-Nindaran: Az Első Szían, 317. sómir)phq→

---

ph-19 Vỳḩaůteńnél [-286] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -223 (2134 › 60:41) 732 369 szó (704 154+24 072+4143) 5 072 836 betű (4 908 825+164 011) 5 610 418 jel (@537 582)	691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4)	0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1
2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 16:31

	pr Prológus
ELSŐ RÉSZ
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL	250 (36%)
	na A HAJÓ	29 (4%) 1
	nb AZ ŰRBEN	27 (3%) 30
	nc RECEPTOR	29 (4%) 57
	nd A GALAXIS	24 (3%) 86
	ne LIAN, LIAN, LIAN	24 (3%) 110
	nf SZAISZ	24 (3%) 134
	ng MENEDÉK	24 (3%) 158
	nh HAZAÚT	24 (3%) 182
	ni ABRONCSVILÁG	22 (3%) 206
	nj LETELEPEDÉS	23 (3%) 228
MÁSODIK RÉSZ
HAJNALSUGÁR	250 (36%)
	oa NAMINDAN-DZSÚMI	30 (4%) 251
	ob HÍRNÉV	25 (3%) 281
	oc LIMELULLÍ	24 (3%) 306
	od SAUNIS	21 (3%) 330
	oe ALAPPONT	22 (3%) 351
	of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP	26 (3%) 373
	og SZINDORIA	24 (3%) 399
	oh A KISLÁNY	24 (3%) 423
	oi JANNÍHAUM	25 (3%) 447
	oj TANÍTÓ	29 (4%) 472
HARMADIK RÉSZ
AZ ÚJ FÉNY	190 (27%)
	pa HINNULDUD	22 (3%) 501
	pb SUGÁRGÁT	27 (3%) 523
	pc HANGILAORAN	25 (3%) 550
	pd AZ ELSŐ SZÍAN	25 (3%) 575
	pe SINNÍ	22 (3%) 600
	pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS	27 (3%) 622
	pg ILGÁ	24 (3%) 649
	ph  – – –	18 (2%) 673