„Nincs teljesen ismeretlen és nincs teljesen ismert sem. Csak fokozatok vannak, a megismerés rétegei, vertikálisan és horizontálisan, térben és időben.”
Angrolími: A fhangífilozófia Ninda gondolkodásának tükrében,
680.
680.
A lányok csak addig tartották titokban a tervüket, amíg Rongamival megbeszélték, mégis úgy illett, hogy ő tudja meg először. De azután már nem volt titok, még aznap délután elmesélték otthon is. Az összes közeli barátjuk ott volt a huhallupban, hát volt kinek mesélni.
A terv nagyon egyszerű. Szinensi szeretne gyereket szülni. Ha meglesz a gyerek, felnevelik, ő lesz Sileni kistestvére, neki is három anyukája lesz, de egy apja is. De Sileni Haitékat is a szüleiként szereti, ámbár elvileg a „nagyszülei”, nyilván a második is így fog érezni. És elég logikus az is, hogy ha Rongami itt él majd velük és neveli a vér szerinti gyerekét, akkor az apja lesz Sileninek, de az ikreknek és Áuszinak is, ahogy a lányok is az anyjai mind a háromnak.
– Ez az úgynevezett réteges család – magyarázta Angrolími –, sokfelé ismert a Galaxisban. Több nagyszülő, több szülő és több gyerek él együtt, és a mindennapokban nem tesznek különbséget, hogy ki kinek a gyereke, bár természetesen tudják. Aini pontosan ugyanilyen családban nőtt fel.
Aini bólintott.
– Hogyne, az aiskanék így működnek. Érzelmi és pénzügyi egységet alkotunk mindannyian.
– Igen. Tudomásom szerint a te néped az egyetlen, amelyik ezt intézményesítette, bár az ilyen rétegcsaládok ott is kisebbségben vannak, talán pár százalék.
Hait nem szólt semmit, de gyanította, hogy fölösleges is, Ninda leolvassa az arcáról a véleményét – sőt még arra sincsen szüksége, a kislány jól ismeri, pontosan tudja, hogy miről mi a véleménye. Számára a párkapcsolat szexuális hűséget is jelent. Nem vitatja, hogy ez a szindor nevelés következménye, de hát ez van, őt így nevelték. A hármas kapcsolat az rendben van, egyik sem csalja meg a másikat a harmadikkal, hiszen ők hárman együtt alkotják azt, amit mások ketten. De hát…
No igen, persze megcsalásról itt sincsen szó. Szinensi nem titokban akar lefeküdni Rongamival, a másik kettő mindent tud előre, együtt tervelték ki… talán még jelen is lesznek… elhessegette a gondolatot. Az is bizarr ugye, hogy hát Rongami fiú. Nyilván hogy az, elemi biológia, hogy egy férfi is kell hozzá, de hát az ember nem ösztönlény. Szellemi, érzelmi szükségletei is vannak. Szinensi nagyon érzelmes, másként nem lehetne Ninda szerelme, számára akkor is megpróbáltatás lehet egy fiúval szeretkezni, ha nem mondja. No igen, Nindának még inkább, szegénynek. Ő nyilván soha nem fogja vállalni. A Testvériség legnagyobb jótéteménye, hogy megszabadították arról az elátkozott helyről. Ha tekintetbe vesszük mindazt, ami azóta történt, történelmi jelentőségű jótétemény volt… lehet, hogy Szinensi ezért vállalja ezt az egészet? Mert örömet akar szerezni neki?
Ugyan, ostobaság. Sileni előtt lehetett értelme ennek a gondolatnak, ma már nem. Szinensi számára Ninda nem az a mindannyiuk fölébe magasodó gondolatóriás, aki a dzserangok milliárdjai számára, de nem is a nindaranok törzsfőnöke. Egyszerűen csak a kedvese – három év múlva a felesége.
Nyakukon az esküvő. Ninda változatlanul megtartja a „khaddahum-előadásait”, zenél, fengrázik, mindhárman eljárnak Hangilaoranra, és a nap ezer matijában Silenivel foglalkoznak, az ember nem is érti, honnan van ennyi energiájuk, és közben már tervezik az esküvőt is. Sillímankor lesz az első, hát persze, minek is várnának tovább, Szinensi négyben tölti be a korhatárt, az namindan év, tehát rákövetkező sillíman. Akkor lesz. Nem messze innen, a hegy lábánál a réten, hogy elférjen a közönség. Hagyományos szertartás szerint, hasonló lesz ahhoz, amelyen valaha Ninda működött sinnarszésiként, még a múlt század elején az Aulang Laipon. Ők akkoriban még Szindorián éltek, éppen akkor volt az az incidens, ami után Szindzsauni ultimátumot adott – amikor Ámmaít ezzel foglalkozott, akkor Ninda fekete fahuddanban, világoskék szianerggel a mellén a sinnarszési-hauharvin szövegét mondta, ami az ötvenezer éves Hargavin dzsullá lapjain maradt ránk, és a szerzője ismeretlen.
Most Ainki lesz a sinnarszési. Százharminc éves lesz az esküvő idején, valamivel több, mint Ninda volt, és jó eszű gyerek, könnyen megtanulja a szerepét. Lány, márpedig az a szokás, hogy azonos neműek esküvőjén velük azonos nemű a sinnarszési, különböző neműekén bármilyen lehet.
A dzsarantin-sinní pedig Ámmaít lesz. Csinált már ilyet, még gyerekkorában ânsůyl volt egy esküvőn, otthon a szülővárosában. Igaz, ez a feladatkör inkább a sinnarszésiére emlékeztet.
És Ninda rengeteg elfoglaltsága közé most még egy társul: segíti Âiśỳt, hogy megtanulja őt eljátszani. A megismerkedés meglepően jól sikerült, a kislány nem ájult el a megtiszteltetéstől, hogy egy szót se legyen képes kinyögni, bár persze feltétlen rajongója volt. Valamelyest tényleg hasonlított Nindára, ami nem is volt csoda, hiszen Nindának tipikus szindor arca volt, voltaképpen tíz vele egykorú szindor lány közül legalább öt biztosan hasonlít rá. A szerep elnyeréséhez nem is ez kellett, hanem az egyéniség. A producerek és a rendezők – már ketten voltak – olyan színészt kerestek, aki el tudja érni, hogy a nézők úgy érezzék, Nindát látják.
A Lëyl Filmstúdióban voltak, a mŷnẽai Dẅnṙyõp városkában, egy kellemesen berendezett társalgóban, ahol Âiśỳn kívül jelen voltak a szülei, a rendezők, a producerek és a fontosabb szerepeket játszó színészek. A megbeszélés szervezőinek volt annyi eszük, hogy Âiśỳt ültették középre, szemben a kamerával, és nem ültettek mellé senkit. Nem kellett másnak vinni a szót helyette, neki is elég jól forgott a nyelve.
– Hát ez vagyok én – nyitotta meg a beszélgetést mindenféle üdvözlés nélkül, mintha szúni volna. A mŷnẽaiak valójában ugyanannyit udvariaskodnak, mint az anyaországiak, sőt többet, mert Szindorián a rezsim bukása óta jókora változás állt be a divatban, ami őket nem érintette. Âiśỳ állva fogadta a hívást. Rövid ujjú, fehér póló volt rajta és világoskék rövidnadrág. Szőke haja rövidre volt vágva. – Szerintem egy kicsit hasonlítunk. Az orrom például egészen olyan hosszúkás, mint a tied.
Ninda mosolygott. Tetszett neki ez a bemutatkozás, sokkal inkább, mint amikor körülrajongták.
Ő egyedül volt a képernyőn, ami persze szokás szerint egy üres falfelületet mutatott a háta mögött. Valójában a nagy huhalli volt ott, s a huhallupasztal körül ültek családtagjai és barátai, akik számára egy-egy nagyképernyős suag lebegett kétoldalt.
– Igen, egy kicsit hasonlítunk. De tudod, hogy nem ez számít.
– Persze. De igyekszem máshogyan is hasonlítani. Végig fogom nézni az összes szereplésedet, tévébeszédeket, zenét, mindent. Már elkezdtem. Megtanulok sũùnỹul, és a hangszereiden játszani is, bár amikor zene lesz a filmen, akkor igazából téged játszanak majd, én csak nyomogatok meg pengetek. De hát azt is élethűen kell. Elkezdtem tanulni a fhangít is.
Helyesen ejtette ki a szót, bármilyen nehéz volt a szindorok számára.
– Azt miért? – mosolyodott el Ninda. – Írogathatnál khákat úgy is, hogy nem tudod, mit írsz. Lenne egy minta ott, ahova nem lát a kamera, te csak lemásolnád.
Âiśỳ mosolya éppen olyan volt, mint az övé.
– Ha megtanulom a fhangít, az még kevés, hogy igazán megértselek téged. De ha nem tanulom meg, akkor esélyem sincs.
Ninda lassan bólintott.
– Nikht varnadasz khimma thrimd – tette hozzá Âiśỳ, Nimmeri lúmáját idézve a megismerés fokozatairól.
Ninda ismét bólintott.
– A tiéd a szerep – felelte.
←pe-11 Rongami [-20] Ha nem lenne szél, csak feküdnénk a sivatagban, mint a homokszemek – ám így elszállhatunk s eléghetünk a hajnali ragyogásban. (Ninda: A fény lúmái, 595.) :: Szúnahaum, Hangilaoran, 43 702. famut angdzsagan, 508pe‑11 Rongami pe-12 Âiśỳ [58] Nincs teljesen ismeretlen és nincs teljesen ismert sem. Csak fokozatok vannak, a megismerés rétegei, vertikálisan és horizontálisan, térben és időben. (Angrolími: A fhangífilozófia Ninda gondolkodásának tükrében, 680.)pe‑12 Âiśỳ pe-13 csecsemőgondozás [-15] Azt hiszem, ha egy dzserang világra vet a véletlen, nem tudtam volna elvégezni a küldetésemet. Egyfolytában zaklatott volna a sajtó. Csak a Testvériségben volt lehetséges, hogy miközben olyan híres vagyok, mint talán senki még a Galaxisban, zavartalanul élhessem a magánéletemet. (Ninda: Életem egy falevélen, 846. sómir)pe‑13 csecsemőgondozás→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-286] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 Vỳḩaůteńnél -223 (2134 › 60:41) 732 369 szó (704 154+24 072+4143) 5 072 836 betű (4 908 825+164 011) 5 610 418 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 16:31 |
pr Prológus | |||
ELSŐ RÉSZ | |||
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL | 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
MÁSODIK RÉSZ | |||
HAJNALSUGÁR | 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
HARMADIK RÉSZ | |||
AZ ÚJ FÉNY | 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |