„Azért gonosz-e valaki, mert előnye származik belőle, vagy pusztán azért, mert élvezi – nem mindegy?”
Ninda: A fény lúmái, 623.
Szulusik
43 615. higit ófarguhan
345
Mindössze két napot töltöttek a Jalgiranon, aztán aungirba ültették őket és levitték egy kicsiny bányavilág, Szulusik felszínére, egy apró kupolavárosba, ahol meg kellett várniuk a következő hajójukat. Åmmaĩt megkérdezte, biztonságos-e ez így. Szikkunu, az esszidzsinna, aki ekkor foglalkozott velük, igazi szúni nyíltsággal közölte:
– Szulusik sídi fennhatóság, de szúni gazdasági érdekeltség, a bányák háromnegyed részben a Testvériség tulajdonai. Közölni fogom az igazgatósággal, hogy vigyázzanak rátok, és hidd el, nem kell hozzátennem, hogy mi lesz különben.
Csakugyan közölte velük, az aungir ajtajában hat fegyveres fogadta őket a sídi rendőrök kék egyenruhájában, és a termet, ahol az aungir bedokkolt, teljesen kiürítették. Zárt kocsival vitték őket egy szállodába, ahol a kíséret kézben tartott, lövésre kész fegyverei mindenkit távol tartottak, amíg felmentek a szobájukba. Ḩaỳŷt később megállapította, hogy az ajtót is rájuk zárták.
– Mit mondtak, mikor jön a hajónk?
– Itteni idő szerint százharmincháromkor. – Åmmaĩt a faliórára pillantott. – Most még csak tíz van. Ha egy sỳÿndoṙ óra megfelel tizenegy itteni, mit tudom én, milyen nevű időegységnek, akkor…
– Több mint egy egész nap – sóhajtott Ḩaỳŷt.
– Viszont háromszor akkora szobánk van, mint eddig.
– Igen, de eddig legalább haladtunk valamerre. No mindegy, ezen úgysem segíthetünk. Együnk valamit.
A Testvériség nem sietett. Sũùnỹ számítás szerint kilenc napja, hogy menedéket kértek tőlük – sỳÿndoṙ napokban tizenegy –, és még senki semmit nem beszélt velük semmit Entilun kívül. Ha bármit kértek a hajók személyzetétől, ugyanazt az udvarias kiszolgálást kapták, semmi mást.
Lehet, hogy az Ambaun Hiahundzsé százharmincháromkor csakugyan leszállt Szulusikon, de már százötven volt, amikor kaptak egy hívást a rendőrségtől. Át kell kísérniük őket a hajóra, mikor tudnak elkészülni?
Régesrég készen álltak. Tizenkét sỳÿndoṙeìai óra hosszat ültek a szobában és vártak, néha bekaptak pár falatot, étvágytalanul. Egyszer minden érdeklődés nélkül megnézték a helyi híreket, de egyből ki is ment minden a fejükből. Amikor végre mehettek, mentek. Ugyanúgy vissza, hat rendőrrel körülvéve, be egy aungirba, aztán a hajóra. Még azt sem tudták meg, hogy a két hajó közül bármelyik leszállt-e Szulusik felszínére, vagy az űrben maradtak. A méretüket sem tudták. Az Ambaun Hiahundzsé nagy hajónak tűnt, mert jókora suárja volt, és nem négyszögletes alaprajzú, hanem két koncentrikus körfolyosó, mindkét oldalukon üzletekkel, és legbelül egy kör alakú park. Hogy a külső körön kívül mi van, egy fal és mögötte a világűr, vagy a külső üzletek mögött még helyiségek, utcák vannak, azt nem lehetett tudni. Azt sem, hogy a suáron és a szísin kívül hány szint van, és ott mi van. Mint általában a sũùnỹ hajókról, erről sem lehetett megtudni semmit.
És az életük sem változott. Kaptak egy kabint, éppen olyat, mint az előző két hajón, és feléjük sem nézett senki, ha éppen nem kértek segítséget – de hát nem volt mihez. De itt legalább kiléphettek a szobából, emberek között lehettek megint.
Sỳÿndoṙ egy sem utazott rajtuk kívül a hajón – ezt meg lehetett tudni, ha az utasok névsorát nem is, mert mint minden csillagközi utasszállító társaság, a Testvériség is kínált különféle szolgáltatásokat, amikkel az utasok társaságot találhattak, és ezek közé tartozott, hogy fel lehetett tüntetni, milyen nyelven beszél valaki. Ḩaỳŷt megnézte a listát, és senki nem értett sỳÿndoṙul. Vagy csak nem írta ki. Ők sem. Az utaslista titkos, így az egyetlen módja, hogy valaki tudomást szerezzen az ottlétükről, az, hogy meglátja őket, amikor nincsenek a szobájukban – de még egy VŶLN-ügynök sem tehet semmit, amíg a Testvériség hajóján tartózkodnak. Jelentheti, hogy itt vannak, de azzal sem mennek semmire. Végül is merényletet úgysem akarnak ellenük elkövetni, nem mintha egy sũùnỹ hajón ezt valaki megúszhatná, a sũùnỹ biztonságiakkal az egész Galaxisban nem sokan vehetik föl a versenyt. De ők haza akarják vinni Åmmaĩtot és rákenni a felelősséget a helyzetért. Ez pedig lehetetlen, hacsak a sũùnỹk el nem utasítják a menedékjogát.
– Az egész nagy tekergő Galaxisban nincs még egy olyan hely, mint a Testvériség hajói – fejtegette egyik nap. – Ha bármelyik világon kérsz menedékjogot, ott meglehetsz, de az nem véd meg attól, hogy a VŶLN egyszerűen elraboljon. Ennél különb dolgoktól sem riadnak vissza. De innen nem lehet elrabolni valakit. Hogyan csinálnák? Ha kicsalnának valami ürüggyel egy bedokkolt kishajóra, a dokktérkapu nem nyílik ki, amíg a fedélzeten vagyunk. Erőszakkal pedig végképp esélytelen. Senki nem tudja, milyen erők vannak egy ilyen hajón. Biztos, hogy a VŶLN sem tudja, semmilyen ország titkosszolgálata nem tud kideríteni semmit a Testvériség titkaiból. Én nem voltam velük igazán közeli érintkezésben, de elhiheted, hogy ezt tudnám. Lehet, hogy magukat a konkrét adatokat nem ismerném, de a tényről, hogy kiderítették, tudomást szereztem volna. Szóval még a VŶLN sem tudja, hogy milyen mondjuk ennek a hajónak a belső biztonsági rendszere. Márpedig ha lenne olyan őrült ügynök, aki ilyen helyen nekiállna egy emberrablási kísérletnek, a főnöke tiltaná meg, mert ezer százalék, hogy elkapják. És ha kiderül, hogy honnan küldték, márpedig kiderül, akkor a sũùnỹkba ÛŨvŷýs bújik bele. Abban a helyzetben, amiben most Sỳÿndoṙeìával vannak, a fegyveres konfliktus sem zárható ki.
– Vannak hadihajóik?
– Nem tudom. Soha senki nem látott egyet sem. De a Galaxis hatalmas. Naprendszereket is találunk rendszeresen, amikről azelőtt nem tudott senki. Tudod, hogy hol építik a hajóikat?
– Nem.
– Más sem tudja. Mindenki azt hiszi, hogy Ḱërḱ nagy hajógyáraiból kerülnek ki, mert régebben ott is gyártottak nekik hajókat. De nem gyárthatták ott az összeset. Nem mintha tudná bárki, hogy hány hajójuk van, de annak alapján, amennyire sokfelé járnak egyszerre, százezrekre becsüljük a számukat. Lehet nekik akárhány hadihajójuk. De történetesen azt sem tudjuk, hogy egy közönséges utasszállítójuk mennyire van felfegyverezve. Fel van. Ez az egy biztos. Senki nem megy ki a nyílt Galaxisba fegyvertelen hajóval, több tízezer emberrel a fedélzeten.
– De hogyan képesek ennyire jól megtartani a titkaikat?
– Nem tudom. Ezt sem tudja senki. Akinek egy csöpp esze van, az nem kérdez semmi effélét egy sũùnỹtól, mert úgyse kap választ. Nindával is szóba kerültek olyanok, hogy hány ember él a hajóján. Nem válaszolt. Még azt sem tudom, hogy ő maga tudja-e. Fogalmam sincs, hogy mennyire mozog szabadon azon a hajón, mennyire érintkezik szabadon a sũùnỹkkal, vagy akár azok egymással. Semmit sem tudunk. Ők kívül élnek ezen a Galaxison. Ha úgy tartja kedvük, elbújnak a hajóikon, és a mi számunkra elérhetetlenek. Ezzel a problémával kellett megküzdenem akkor is, amikor beszélni akartam Nindával – Lèẽreŷn el is vérzett ezen, mert Ninda nem volt hajlandó hiperfonálni vele, és onnantól esélye sincs. Ha te nem akarsz beszélni valakivel, elmegy Ḱaŷndïmba, megvár az iskola előtt vagy az utcán, nem tudod kikerülni. De ha Lèẽreŷn elutazik az Aulang Laipra, Ninda viszont nem megy le a suárba, ő nem tud mit tenni.
– Különös emberek – mondta Ḩaỳŷt.
– Igen. Nagyon különösek.
←ng-9 vándorlás 1 [-22] Pártok alakultak körülöttem, cikkek sokaságát írták minden szavamról. Talán azért, mert rólam még szabad volt beszélni – aztán azért, mert már rólam sem volt szabad. De mit számít mindez annak fényében, hogy amit ettől a csavargók élete változott, az pontosan nulla? (Ninda: Nemlétező politikai beszédeim, 17.) :: Jalgiran, 43 615. famut nahanganng‑9 ng-10 vándorlás 2 [38] Azért gonosz-e valaki, mert előnye származik belőle, vagy pusztán azért, mert élvezi – nem mindegy? (Ninda: A fény lúmái, 623.) :: Ambaun Hiahundzsé, Szulusik, 43 615. higit ófarguhan, 345ng‑10 ng-11 hulaun [-17] Sokan, akiket egykor ismertél, emlékeznek valakire, aki már nem vagy. (Lí-Nindaran: Gondolatok, 93. sómir) :: Aulang Laip, 43 615. szahut szimsáhuran, 330ng‑11→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-286] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -223 732 369 szó (704 154+24 072+4143) 5 072 836 betű (4 908 825+164 011) 5 610 418 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 16:31 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |