„Nincs kékebb semmi, mint Fónarrugandi tavainak vize. Nincs fehérebb semmi, mint a hó Szahindáfaran csúcsain. Nincs aranyszínűbb a Sínisuálnál. Nincs tisztább egy újszülött lelkénél.”
Ílgaszaumi, Jahanin-szódzsan,
63. sómir, 1. singir
63. sómir, 1. singir
Khetagarthin, Szakhatin és Vakhtiszummathin volt az a három tudós filozófus, akik a fhangí alapjait lerakták, thabbuan időszámítás szerint háromezer évvel ezelőtt. Azóta szakemberek nemzedékei dolgoztak rajta, s mostanra a rendszer az összetettség magas fokát érte el – ám a tökéletességtől messze van. Semmi, amit ember alkot, nem lehet tökéletes, s nem is kell annak lennie. A fhangí annak tudománya, de egyúttal művészete is, hogyan fejezzük ki tökéletlen gondolatokkal önmagunk és a világ dolgainak tökéletlenségét.
Ilyeneket olvasott Ninda a könyv előszavában. A táska tartalma a legérdekesebb dolog volt, amit valaha kézbe vett. Hat nagy műanyag doboz volt benne, tele dóarlapocskákkal, ezek valamivel nagyobbak voltak, mint amiket az áhanini család használt, és színesek, nagyon sokféle színűek. Volt benne tucatnyi kis hatszögletű tálca, amikben kis mélyedések mutatták a lapok helyét, pasztellszínekkel megjelölve külön a középsőt, az azzal szomszédosakat és a legkülsőket, vagyis tizenkilenc lapocskának volt hely egy tálcán. Volt egy sok rétegre összehajtott műanyag lap, kihajtva óriási volt, Ninda fél ágyát elfoglalta, pedig azon elfért volna két felnőtt. A lapon is kis mélyedésekbe illettek a dóarok. Egy további dobozban számtalan négyzet alakú, fehér, hajlékony papírlap, és kicsiny tokban a doboz oldalára erősítve egy hosszúkás, vékony eszköz, ezüstszínű, gombokkal az oldalán. És egy külön kis dobozban a könyv, memóriakockában, amit beleillesztett a suagjába, és egy hatalmas terjedelmű írásművet kapott. Rengeteg nyelv közül lehetett választani, a szúnit választotta – a szindort is választhatta volna, az is köztük volt. Mint a könyvből megtudta, ez egy alapfokú gyerekkészlet az első dírhez.
A fhangí alapja: a gondolati elem (thabbuan nyelven fhá). Például egy érzelem vagy fizikai érzés, egy eszme valamely eleme, vagy éppen egy szín, egy illat, egy hang. Ezek bonyolultabbakká állhatnak össze, csoportokká (fhauná). Mindkétféle elemnek, az egyszerűnek és a bonyolultnak is van egy jele (khá). A fhangínak különféle megnyilvánulásai vannak. Dóar: a khákat hatszöglapocskákra írják (most tudta meg, hogy a lapocskák neve dúth, nem pedig dóar, az magának az egésznek a neve) és úgy rakosgatják őket, asztalon, padlón vagy hatszögmintás lapokon (thaní), az mindegy, hogy min. Lúma: hatszögrácsos felületre írják őket (vagy rács nélkülire, de rácsos elrendezésben), ez annyival nehezebb, hogy nem lehet törölni, átrendezni – de ez szolgál a dóarban létrehozott gondolattáblák rögzítésére is, vagy a fényképezés. Nuéthi: az „ehető” fhangí, amikor a fhaunákat kis hatszögletű tálkákban (núthi) elhelyezett, falatkákra vágott élelmiszerek képviselik, s a gondolatsorokat az képviseli, hogy milyen sorrendben fogyasztunk el egyet-egyet. Thandí: a fhangí legnehezebb, legbonyolultabb változata, szintén írásban, mint a lúma, de nincs hatszöges elrendezés, nincsen semmilyen támpont, és egy-egy khát akár tucatnyi vagy még több khá vehet körül. Kuám: egy kiegészítő fhangíművészet, új fhauná létrehozását jelenti, a hozzá tartozó khával és minden egyéb kellékkel együtt. De ezt persze csak a fhangí magas szintű művelői tudják megtenni.
Ninda kinyitotta a fehér dobozt, ahogyan a könyv kérte, és a különböző rekeszekben azonosította a jó (glá), a rossz (drí), a fény (khíp), a sötétség (thúd), a hideg (druan) és a meleg (amben) kháját, majd összerakta őket a semleges középpont (émi) körül egy kis thanítálcán. Mik kerültek egymás mellé? – kérdezte a könyv. Mik állnak szemben? Mi a sorrend, ha körbejárjuk thind irányban, mindig jobbra kanyarodva? És khom irányban? Aztán a könyv mutatott néhány kombinációt és elkezdte magyarázni őket. Ha thind irányban a jótól a rosszhoz érünk, az romlás – ha a rossztól a jóhoz, az javulás. De minek a romlása vagy javulása? Mi hűl vagy melegszik, sötétedik vagy világosodik aszerint, hogy mi a sorrend?
S a könyv mutatott egy lúmát. Thabbuan művész írta ötszáz évvel ezelőtt, Thakkurandí. Csak ezt a hat fhát használja, s nem is nagy, ezért nagyon jó a kezdők tanítására. Ha az egység közepén az émi áll, s ez thind irányban körbejárva melegszik és világosodik, akkor mire körbeérünk, az már nem semleges, hanem egy meleg és világos középpont lesz. Most átvisszük a nézőpontot a szomszédos egységre, ahol ugyanezek fordított sorrendben állnak, és kapunk egy hideg, sötét középpontot. E kettő találkozásánál elhelyezzük a jót és a rosszat, s mit fogunk tapasztalni?
Ninda olvasott és kísérletezett. Arra eszmélt föl, hogy ŶÝ fölugrik az ágyra és megböki az orrával. Riadtan nyitotta ki neki az elméjét, s a kölyök szemrehányóan jelezte, hogy már másodszor szól. Éjfél van és ő éhes. A kiriknek nincsen fogalmuk a pontos időről, de azt, hogy nagyon késő, ki tudják fejezni érzelmi nyelven. Ninda bocsánatot kért, fölugrott és kinyitotta az ajtót. ŶÝ kisurrant a parkba, gyümölcsöt szakítani, ő pedig elment egy automatához ennivalóért.
Valamit aludnia is kell, nem olvashat egész éjszaka. Holnap iskola. Leült megenni a vacsoráját, az 5-sibe szektor szélén volt egy kis park, ŶÝ is ide jött ki gyümölcsért. Éjfélkor a lakónegyedekben nem volt sokkal kisebb a forgalom, mint napközben, és persze pontosan ugyanolyan világos volt, a hajó egyetlen részén sem változtatták a megvilágítást a napszakok szerint, ez nem egy világ felszíne, ez egy hajó. Mindenki magának csinál félhomályt vagy sötétséget az alváshoz, ahogy kedve tartja, és bármikor megteheti, hiszen ablakok nincsenek. Ninda egészen sötétben szokott aludni, ez olyan volt, mint Luakeánban, ahol nem volt tanácsos az utcán aludni, amíg nem volt sötét, mert túl sokan vehették észre az embert.
– A tiéd? – kérdezte egy hang. Ninda fölpillantott. Egy fiú volt, valami ennivalót tartott a kezében ő is, és lemutatott Ninda lábához. Ott ült ŶÝ, jogratot evett és a parkban sétálgatókat figyelte.
Ninda bólintott.
– Hogy hívják?
– Í – mondta Ninda szúni kiejtés szerint.
– „Í”? Ez a neve?
– Ez. Én adtam neki.
– Gondolom, hosszabbat is meg tudtál volna jegyezni.
– Valószínű. De ő még csak egy kölyök.
– Ja, értem. Rövid állat, rövid név. Később kap hosszabbat, ha már nagyobb lesz, ugye?
Ninda mosolygott és ette tovább a szadmátéjét.
A fiú leült mellé, ő is evett. Nindát nem zavarta. Szindorián illetlenség lenne, hogy leül mellé engedélyt sem kérve, de ez itt a Testvériség, és neki semmi köze nincs már Szindoriához.
– Én már láttalak téged – mondta a fiú. – Te vagy az a lieha lány, aki Handiapról jött közénk.
– Szindoriáról.
– Hát akkor onnan. Én Sinuri vagyok.
– Ninda.
– Van már srácod?
– Nincs, de nem is akarok.
– Miért nem?
Ninda vállat vont.
– Csak.
– Akkor csajod van?
– Nincs, de azt sem akarok.
– Furcsa lány vagy.
Ninda bólintott.
←nd-16 fhangí [-23] Némelyik életrajzírója úgy gondolja, hogy Ninda életét teljesen megváltoztatta a fhangí, és ma senki nem ismerné a nevét enélkül. Ez mindenképpen túlzás. Nindát nem a fhangí tette azzá, akivé lett. De jelentős hatással volt rá. (Sileni: Naplóm Nindával, 44 607. angdzsagan)nd‑16 nd-17 első dír [-25] Nincs kékebb semmi, mint Fónarrugandi tavainak vize. Nincs fehérebb semmi, mint a hó Szahindáfaran csúcsain. Nincs aranyszínűbb a Sínisuálnál. Nincs tisztább egy újszülött lelkénél. (Ílgaszaumi, Jahanin-szódzsan, 63. sómir, 1. singir)nd‑17 nd-18 első lúma [62] A fény lúmái – ez a címe ennek a könyvnek. De mi az a fény? Thrangidémi lúmája szerint a fény csak érzékcsalódás. Szerintem nem. A fény egy érzés, egy érzelem. Vagy több. (Ninda: A fény lúmái, bevezető)nd‑18→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-286] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -223 732 369 szó (704 154+24 072+4143) 5 072 836 betű (4 908 825+164 011) 5 610 418 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 16:31 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |