„Fontolóra vettem, hogy én is jelentkezem – bőven a korhatár alatt vagyok –, hogy lássam, hogyan veszi ezeket az akadályokat. De végül is mesélt róla eleget esténként a huhallupban.”
Szillon Nomboka Marotomandi: Útjaim Nindával,
83.
83.
Sillulíri-Haulfaran
43 708. muhat nisszugópan
350
A Sillulíri kettős név volt, így hívták a dombot és a tövében fekvő tavacskát is, amit a Dzsinninur folyása táplált. A domb tetején épült a kilencvenhét lakosú Haulfaran falu, lent pedig, a tóparton négyszáz esinna foglalt helyet a fűben.
– Akkor hát kezdjük el – mondta Ongvoti nímud, az esinnun-fódir, miközben néhány automata röpködött végig a csapat fölött, és mindenkinek adtak egy színes szövetkorongot. – Aszerint alakítjuk ki a beosztást, hogy most hova ültetek le, de aztán ez végig így marad, hacsak persze némelyik somdi túl kicsire nem zsugorodik. Tíz egymás közelében ülő kerül egy somdiba, ismerkedjetek majd össze. A jelkorongokat tegyétek a ruhátokra, a kitűző fölé, alá, mindegy. Először csak beszélgetni fogunk, aztán játszunk egy kicsit.
Föllépett egy kis emelvényre és leült. Négyszáz körüli, kisportolt férfi volt, napbarnított világos bőrű. Természetesen ő is civilben volt, akárcsak az esinnák.
Ninda korongja az Aurgi feliratot viselte, amit feketével írtak fel, a hátteret két piros és két sárga negyedrészre osztották. A mellette ülő lány Ovori volt, ők koncentrikus zöld és fehér köröket kaptak.
– Ti már sok mindent tudtok az esszidzsinnáról, mint mindenki. Mindenkinek vannak esszidzsinnák a legszűkebb ismeretségi körében is, és beszéltetek velük a szervezetről, amikor arra a döntésre jutottatok, hogy jelentkezni akartok. Az esszidzsinnáról sokat lehet beszélni, hiszen Szúnahaum második legnagyobb és legöregebb intézménye, Hangilaoran után. Nos, a mi dolgunk az, hogy megvédjük az embereket mindentől, amitől meg kellhet őket védeni. A munkánk egyik fontos része magának a Felhőnek a védelmezése, de ezt az űrbe telepített érzékelők végzik a Felhő peremvidékén, automatikusan. Természetesen nincsenek őrjáratozó hajóink, hiszen a Felhő térfogata kétmilliárd silurg, a képzeletbeli felszíne pedig négymilliárd dzsilpi, ilyen méretek mellett az egész népességünk sem lenne elegendő, hogy szemmel tartsuk. Ezt tehát automaták végzik, és persze az általuk szolgáltatott adatokat is automatikusan dolgozzuk föl. Ha egyszer betolakodót jeleznének, akkor automata és legénységgel ellátott hajók egyaránt elindulnának, erre megvannak a kidolgozott forgatókönyvek, de ez még nem történt meg. Hing-hing. Az esszidzsinna egyik fontos tevékenysége a Testvériség érdekeinek védelme dzserangokkal szemben, a hajóinkon és a dzserang világokon. Nincs rá szükség valami gyakran, de amikor igen, akkor fontos, hogy szakszerűen járjunk el. Az esszidzsinnát és rajta keresztül a Testvériséget nem kis részben abból ítélik meg, ahogyan mi fellépünk, ha inzultus ér minket. Igen, arrogánsak vagyunk, ez elhatározott, következetes stratégiánk, és el is éri, amire szánjuk: respektálnak minket, és jóval kevesebb valóságos erőt kell felvonultatnunk, mert a hírünk már megelőzött minket, és inkább teljesítik a kívánságainkat. No persze ehhez az is tartozik, hogy nem lépünk fel, ha nincsen igazunk; ha pedig ez csak utólag derül ki, akkor bocsánatot kérünk és kárpótoljuk azokat, akiket sérelem ért. Hing-hing. Ez azonban csak az egyik fontos tevékenységünk, de nem a legfontosabb. Az a mentőszolgálat. Sokkal gyakrabban van rá szükség, és természetesen az életmentésnél fontosabb feladat nem képzelhető el. Nálunk az a szemlélet, hogy minden mentőfeladat életmentés, bármilyen kicsiny és jelentéktelen sérüléshez vagy betegséghez hívnak minket. Mert az is ront a beteg életminőségén, és az a cél, hogy maradéktalanul minőségi életet élhessen. Suep. Ennyit elöljáróban – sok újat nem mondtam, azt hiszem –, most pedig keljetek föl és ismerkedjetek össze a somditársaitokkal.
Mindenki kiáltozni kezdte a somdija nevét, hogy megtalálja társait, de nem kellett hangosan, hiszen egymás közelében voltak. Ninda somdijában két vele egykorú lány volt, Engani és Fínisze, meg két korukbeli fiú, Ardzsin és Hiranke. A somdi másik fele idősebbekből állt, háromszázon felüliekből: Januhi, Felgaut, Szomnep, Mindari, és a legidősebb, a négyszázötven éves Inkorvi, egy szakállas férfi, aki elsőként mondta ki:
– Szissz-szissz: Ninda!
Persze már addig is kapott mindenfelől olyan pillantásokat, amikből jól tudta, felismerték mint a nindaranok alapító törzsfőnökét és Az Első Szían szerzőjét, a leghíresebb embert a Galaxisban – ahogy mindenhol.
A kis játék, amit a fódir említett, az volt, hogy az automaták mindenkinek hoztak egy „fél űrhajót”, így hívták az esszidzsinnában. Kis állvány volt, állítható magasságú, egy lapot tartott, ami háromnegyed rígin széles és négy sudrígin magas volt, ferdén állt az állványon.
– Mindenki állítsa be magának a magasságot és a dőlésszöget, üléshez, álláshoz, hason vagy hanyatt fekvéshez, mindenkinek ahogy kedvére van. Aztán kapcsoljátok be. Nem mondom meg, hogy kell, aki nem jön rá magától, az jobb, ha nem akar esszidzsinna lenni.
Természetesen Ninda is egyből tudta a módját. Három ujjával megérintette a lap közepét, amire válaszul egy sereg műszer jelent meg a lap egész terjedelmében, forogni és csúszkálni tudó mutatók, és sok-sok szám. A legtöbbjük nulla volt. Sárgával, zölddel, pirossal, fehérrel, kékkel voltak felrajzolva.
– Később átrendezhetitek magatoknak, megváltoztathatjátok a színeket, és úgy jelenik meg az összes hajón, az igaziakon is. Egyelőre azonban egységesen használjuk, hogy olyanokat mondhassak: nézzetek a jobb szélre. Láttok egy kékkel keretezett üres négyzetet. Ha kérdezek valamit, ebbe írjátok be a választ. Máris kipróbáljuk. Legyetek szívesek megtippelni, mennyi idő múlva fogtok először igazi űrhajót vezetni az igazi űrben.
Ninda beírta a kis négyzetbe: három nap. Ongvoti várt néhány ütést, aztán a suagjára pillantott.
– Köszönöm. A válaszok három naptól egy évig terjednek, az átlaguk tíz nap. Hing-hing, igazán nem rossz. A helyes válasz öt nap. Lidzsúmatankor kirepültök. Ez csak terv, nem biztos, de nagy eltérés nem várható. Most pedig vegyétek szemügyre a műszereket. Egyenként ismerkedünk meg velük. Elsőként megvilágítom nektek a felszínrelatív koordinátákat. – A lap felső részén felfénylett egy téglalap, amiben jobbról három szám volt: ezerötszáztíz egész harmincnégy, huszonhét egész tizenegy és nulla. Az első szám pirossal, a második zölddel, a harmadik sárgával. Mellettük balról Szúnahaungaur jól ismert, csík alakú térképvázlata vékony szürke és sárga vonalakkal, egy fénylő piros pont mutatta Sillulírit, és ki is volt írva pirossal a térkép alá.
– Minden világnak megvan a saját koordináta-rendszere, de mi mindenhol ugyanazt használjuk, Szúnahaum kivételével. Itt a szélesség zéró pontja a Dzsisszá-perem legdzsisszább extremitása, minden más világon az egyenlítő. Mindenhol a helyi térképet fogjátok látni, az űrben pedig ez a műszer átadja helyét a világtávolság-mérőnek – az pedig így néz ki, nézzétek. Most a mi naprendszerünk egy ötletszerűen kiválasztott pontjáról mutatom, és a világok felszínétől mért távolságot és irányt látjátok. De át lehet állítani csillagközi üzemmódra is, és még nagyon sok mindent tud. Az összes műszerünk nagyon sok mindent tud, de mégis nagyon egyszerű a használatuk.
←pg-3 otthon [-25] Soha sehol nem éreztem olyan jól magam, mint a huhallupban, amikor összegyűlt a család és a barátaink, meg még mindenféle érdekes ember. Olyankor is, amikor Ninda kint volt a Galaxisban, de akkor nem csak az asztal mellett maradt üresen a helye. A huhallup az övé – a Nindaran-hombé is az övé. Mi is ott lakunk, de mi csak statiszták vagyunk egy csodálatos alkotásban. (Hait Kirísz: Emlékiratok, 880.)pg‑3 pg-4 somdi [-25] Fontolóra vettem, hogy én is jelentkezem – bőven a korhatár alatt vagyok –, hogy lássam, hogyan veszi ezeket az akadályokat. De végül is mesélt róla eleget esténként a huhallupban. (Szillon Nomboka Marotomandi: Útjaim Nindával, 83.) :: Szúnahaum, Sillulíri-Haulfaran, 43 708. muhat nisszugópan, 350pg‑4 pg-5 dírvizsga [-23] Eljött a Nagyúr a Mesterhez, és dölyfösen előadta mondandóját. A Mester csak ült és nem szólt semmit. A Nagyúr megkérdezte, miért nem válaszol neki. A Mester így szólt: Én mindig bölcs maradok – de te nem leszel mindig nagyúr. A hatalmadat elfújja a szél, mint a homokszemeket. Megvárom. (Ílgaszaumi, Feddardin elmélkedéseiből, 48. sómir, 206. singir) :: Auríhaum, Ímhangip-Szaugáminnun, 43 708. nodzsat algillíszan, 645pg‑5→
ph-19 Vỳḩaůteńnél [-292] A Tudás Fénye ott van minden ember elméjében, és minden műben, ami tudást közvetít. De Nindának nagyobb adag jutott belőle. Ő a Fény Őrzője, Áhína Órinan. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 43. sómir) :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 -229 732 363 szó (704 148+24 072+4143) 5 072 796 betű (4 908 785+164 011) 5 610 378 jel (@537 582) | 691, 69,09%, 416 723 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap | 2027.7.17.:843, 3088 1. 12:50 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (36%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (36%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 190 (27%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph – – – | 18 (2%) 673 |