Ninda

13 ← →

„Diplomata voltam, aztán teljhatalmú nagykövet lettem. Befolyásos, sikeres, gazdag ember vagyok. Írtam népszerű könyveket, csillagszerte méltatott műtárgyakat alkottam. De mi ez mind ahhoz képest, hogy van egy csodálatos feleségem, és gyerekzsivaj tölti be a házat?”

Ámmaít Ídara: Majdnem Ninda apja vagyok,
764.

Hallihuat Fónird
43 660. szahut szisszadzsan
430
– Dzsígur – mondta Allauri.
  – Dehogy dzsígur, sien – közölte Szinensi.
  – De hiszen látod, nem?
  Szinensi oldalra vitte a hangráját és megtámadta Allauri argészijét a kék tartományban.
  – Láttam. De te is látod?
  – Ammiszan szinasszan – mondta a fiú, és megvakarta az orrát. – Erre nem számítottam.
  – Azt gondoltam. Pedig az a hangrá végig ott volt ám a táblán.
  – Na ne mondd. Magamtól rá nem jöttem volna. De így te se tudsz dzsígurt csinálni.
  – De tud – szólalt meg Ninda.
  – No hogyan?
  – Neked most nincs más kiutad, mint visszatámadni Szinensit a kék tartományban, így ő ezalatt kiűz téged a zöldből és a két finennivel megcsinálja a dzsígurt.
  – Akkor közbelépek az argészivel.
  – No próbáld meg, de meglepne, ha sikerülne.
  Nem sikerülhetett, mert az argészit Allauri kénytelen volt még előbb bevetni a kék tartományban, és ott volt lekötve, amikor Szinensi megcsinálta a dzsígurt.
  – Hát így – mondta.
  – Figyeljetek csak – nézett rájuk a fiú –, mikor is tanultátok ti ezt a játékot?
  – Már két hetessel ezelőtt – nevetett Szinensi. – No gyertek, táncoljuk körül a tüzet, aztán süssünk sehaddut.
  – Gombásat – nyalta meg a száját Allauri –, hokkirgombával és muneti sajttal.
  Ninda körültáncolta velük a tüzet, aztán segített kikeverni a tésztát a sehadduhoz, persze nem egyet csináltak, szahut volt, a janníhaumban nyüzsgött a nép, sokan ettek sehaddut. Allauri nyújtotta korongokká, Szinensi készítette a gombás-sajtos-paradicsomos tölteléket, jallifűvel és terkaruttal fűszerezve, és Rúheni sütötte őket.
  Szindorián ezalatt már nemzeti vita tárgya volt Ninda Saunisra érkezése. Az ÀLAN helyet bérelt egy rekki hajón, ötezer embert tudtak feltenni rá, és ők már úton voltak Saunis felé. Az új kormány pedig újult erővel támadta őket, Mũntṙeyś külügyminiszter hosszú beszédben kelt ki a jelenség ellen, amit ő „Nìïndà-vallásnak” nevezett el, és nevetségesnek tartotta, hogy ötezer ember elutazzon a Galaxis másik végébe csak azért, hogy egy pillantást vethessen egy gyereklányra, akiben nincsen semmi különös. Válaszul kapott egy sort Ámmaíttól, írásban: „Galaktikus léptékben Saunis egészen közel van Sỳÿndoṙeìához. Távolról sem a Galaxis másik végén. A miniszter úrnak fogalma sincs a Galaxis méreteiről.” Mũntṙeyś ettől derékszögbe fordult, ahogy a szindorok szokták mondani, és egy újabb sajtónyilatkozatban hosszan magyarázta, hogy mekkora utakat tett fiatal korában, és tisztában van a Galaxis méreteivel. Ámmaít megint visszaírt: „Köszönöm a miniszter úrnak, hogy megnyugtatott űrrajzi ismereteivel kapcsolatban. Ért esetleg a mòõruntenyésztéshez is?” Mũntṙeyś még ott volt a tévéstúdióban, amikor a választ beolvasták neki, és még jobban dühbe gurult. El akart kezdeni magyarázkodni, de menet közben rájött, hogy ezzel pont Ámmaít tányérját rakodja, úgyhogy abbahagyta.
  Az ÀLAN kicsit később nyilatkozott. Tökéletes ostobaságnak nevezték, hogy az ő világnézetük „Nìïndà-vallás” lenne, és közzétettek egy rövid beszélgetést ÁÃnsenůn professzorral, az ország legismertebb kultúrtörténészével.
  – A vallások a világegyetem létezésének és működésének magyarázatával foglalkoznak – jelentette ki az agg tudós, ötvenhárom évével az ország legöregebb aktív egyetemi tanára. Még mindig tartott előadásokat, tájékozott volt az ország közéletében, és pártatlanságához, tárgyilagosságához nem férhetett kétség. – Többségük a világegyetem egyes jelenségeit érzékszervekkel és műszerekkel egyaránt érzékelhetetlen lényekkel hozza kapcsolatba, s ezeket a lényeket megkülönböztetett tiszteletben részesíti. Ezek lehetnek természetfeletti hatalommal bíró, különleges lények vagy az elhunyt ősök szellemei. Az úgynevezett Nìïndà-vallásban ilyen nem található. Tiszteletben három személyt részesítenek, ezek azonban közönséges emberek, akik ma is élnek. Léteznek vallások, amelyeknek nincsenek különleges lényei, ez esetben viszont tartalmaznak valamilyen útmutatásokat arra, hogy az egyénnek hogyan kellene élnie, milyen magatartást tanúsítania, hogy élete jobbra forduljon. Sajátos körülmény, hogy ez jelen van Nìïndà beszédeiben, de alig talál visszhangra az ÀLAN kommunikációjában.
  – Hogy érti ezt, professzor úr? – kérdezte a riporter, Lambron Koraszkondahorarinke.
  – Nìïndà rengeteget beszél arról, hogy az életben mi a fontos. Hogy játsszatok a gyerekeitekkel, egyetek jókat, sétáljatok az erdőben, szerelmeskedjetek, érezzétek jól magatokat. De az ÀLAN erre csak minimális mértékben figyel oda, őket jobban érdekli az, amit Nìïndà a sỳÿndoṙ politikai helyzetről mond. Ezért az ÀLAN világnézete akkor sem lehet vallás, ha az, amit Nìïndà mond, vallás lenne. De az sem vallás, mert hiányzik belőle egy fontos összetevő. Nem mondja, hogy ha mindazokat megtesszük, amiket mond, akkor valamiféle jutalmat nyerünk valamely igazságosztó hatalomtól, márpedig a vallásokban, azokban is, ahol különleges lényeket nem definiáltak, az előírt életmódnak, magatartásnak speciális jelentősége van. Elsősorban az, hogy ezáltal definiálhatja magát az egyén az adott vallási közösség tagjaként és szeparálhatja el magát mint e közösség tagját azoktól, akik nem az ő vallását követik, nem a közösségbe tartoznak. A vallásnak mint közösségteremtő erőnek nagyobb a jelentősége, mint bármely egyéb vetületének. Csakhogy Nìïndà egyetlen szót sem ejt arról, hogy azzal, hogy az általa javasolt életmódot követi az ember, részévé válna vagy maradna bármiféle közösségnek. Gondoljon egyik kedvenc mondására: „Jó, de eközben marad időtök arra, hogy leheveredjetek a fűben és nézzétek a felhőket?” Ugye nem gondolja, hogy a fűben heverészés és a felhők nézése közösségteremtő tevékenység? Nìïndà triviális általánosságokat mond. Sétáljunk az erdőben. Miért? Mert az erdőben sétálni kellemes dolog. Én is szoktam, a Vèŵmot-erdő mellett lakom, nemegyszer kimentem az erdőbe már akkor, amikor ő még meg sem született. Nìïndà semmilyen jutalmat nem helyez kilátásba azoknak, akik úgy élnek, ahogyan ő javasolja, egyszerűen csak csupa olyasmit javasol, amiről objektíve tudjuk, hogy a legtöbb ember számára örömteli dolgok. És akinek nem az, annak nem kell csinálnia csak azért, mert ő ezt mondja. Tudomásom szerint minden vallás tartalmaz olyan előírásokat, amiket követni kell, akár tetszenek az embernek, akár nem – például valamely ünnepeket megtartani, egyes előírásos ruhadarabokat viselni és hasonlókat –, de Nìïndà semmi ilyesmit nem vár el.
  – Köszönjük, professzor úr – bólintott udvariasan Koraszkondahorarinke.
  – Van itt azonban még valami – folytatta a tanár zavartalanul. – Ha vallásnak nem is nevezhető, a vallás csírájának már igen, ha egy élő embernek olyan képességeket tulajdonítunk, amelyekkel sem ő, sem más élő ember nem rendelkezhet, és emiatt tiszteletben részesítjük. Nem értve ide természetesen a bűvészeket, akik lehetetlen dolgokat csinálnak, de hát tudjuk, hogy az csak illúzió, játék. Ha viszont egy felnőtt ember valóságos komolyan azt hinné egy bűvészről, hogy a labdát virágcsokorrá változtatta, az már egyfajta vallás kezdetleges formája lenne: tévhit, hiedelem.
  – És Nìïndà hívei ilyen képességeket tulajdonítanak neki?
  – Nem egészen. Persze használnak olyan szófordulatokat, hogy Nìïndà majd ezt teszi meg azt teszi, de valójában nem azt gondolják, hogy ő maga, egy gyerek személy szerint, hanem az őáltala inspirált sỳÿndoṙ emberek. Mások azok, akik egy embernek olyan képességeket tulajdonítanak, amikkel senki emberfia nem rendelkezhet. Vagy ön tud a fizika törvényein alapuló magyarázatot arra, hogyan lehet képes szeretve tisztelt elnök urunk, Vûyrd Ḱïyṙeàn a puszta akaratával termővé tenni a sivatagot és megzabolázni az időjárást?

← →

ph-19 id [-293] () :: Sỳÿndoṙeìa, Ḱaŷndïm, 62. èkaĩ 49., a zöld órájaph‑19 ·· -230 (2134 › 60:40) 732 331 szó (704 147+24 041+4143) 5 072 593 betű (4 908 777+163 816) 5 610 125 jel (@537 532)	691, 69,09%, 416 722 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 172 szórás -63–109 (ph-18, ne-4)	0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1
2211. nap, 329 szó/nap, 2294 betű/nap, 76:47/sómir, 0,96 oldal/nap \| 2027.7.17.:843, 3088 31. 17:04

	`pr` Prológus
ELSŐ RÉSZ
A SÖTÉTSÉG MÖGÜL	250 (36%)
	`na` A HAJÓ	29 (4%) 1
	`nb` AZ ŰRBEN	27 (3%) 30
	`nc` RECEPTOR	29 (4%) 57
	`nd` A GALAXIS	24 (3%) 86
	`ne` LIAN, LIAN, LIAN	24 (3%) 110
	`nf` SZAISZ	24 (3%) 134
	`ng` MENEDÉK	24 (3%) 158
	`nh` HAZAÚT	24 (3%) 182
	`ni` ABRONCSVILÁG	22 (3%) 206
	`nj` LETELEPEDÉS	23 (3%) 228
MÁSODIK RÉSZ
HAJNALSUGÁR	250 (36%)
	`oa` NAMINDAN-DZSÚMI	30 (4%) 251
	`ob` HÍRNÉV	25 (3%) 281
	`oc` LIMELULLÍ	24 (3%) 306
	`od` SAUNIS	21 (3%) 330
	`oe` ALAPPONT	22 (3%) 351
	`of` SẄTỲM ŮY DÅI ÁP	26 (3%) 373
	`og` SZINDORIA	24 (3%) 399
	`oh` A KISLÁNY	24 (3%) 423
	`oi` JANNÍHAUM	25 (3%) 447
	`oj` TANÍTÓ	29 (4%) 472
HARMADIK RÉSZ
AZ ÚJ FÉNY	190 (27%)
	`pa` HINNULDUD	22 (3%) 501
	`pb` SUGÁRGÁT	27 (3%) 523
	`pc` HANGILAORAN	25 (3%) 550
	`pd` AZ ELSŐ SZÍAN	25 (3%) 575
	`pe` SINNÍ	22 (3%) 600
	`pf` AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS	27 (3%) 622
	`pg` ILGÁ	24 (3%) 649
	`ph` – – –	18 (2%) 673