„A nyugalma az egyik, amiért mindenki csodálja.”
Hiragi: Találkozásaim Nindával,
75. sómir
75. sómir
Dzsúmun Auríhaum
43 691. senut muandzsan
805
Dzsául volt az egyik világ azok közül, amik az Ajtót szegélyezték, de kissé kijjebb esett a szúni hajók fő útvonalától, itt aránylag ritkábban szálltak le. Most igen, nyilván valamilyen szállítmányt hoztak vagy visznek. A lányokat ez nem érdekelte. Kisétáltak a suárkapun, és négyen háromfelé indultak, hogy többet lássanak. Sileni Szinensivel tartott.
Itt is suárkikötő volt, mint Kaindímban, egy nagy, földbe mélyesztett téglalap alakú terület a város szélén, és mellette végig üzletsor. Ninda végigsétált az üzletek előtt, megnézte a kínálatot. Mindenhol nagy asztalokra volt kirakva az áru, az asztalok mögötti kis, egyszerű műanyag bódét jobbára csak raktározásra használták. Az asztalok fölé tető nyúlt ki a bódéból, s arról is csüngtek mindenféle holmik zsinórokra fűzve. Az árukészlet főleg ajándéktárgyakból, olcsó, egyszerű használati tárgyakból és élelmiszerekből állt; ez utóbbi csoportban az édesség és a konzerv dominált. Ninda levonta a következtetést: Dzsául nem gazdag világ. Ez látszott a bódékon, az árukészleten, az árusok öltözködésén; egyedül a viselkedésük tért el a szegény világok szokásosan tolakodó, nem ritkán erőszakos kikötői árusainak magatartásától, a dzsáuliak mély meghajlással köszöntötték a szúnikat és utasaikat, és készséggel álltak rendelkezésükre bármilyen árucikkel kapcsolatban, de ha valaki vásárlás nélkül továbbsétált, nem erőltették.
Ninda végiglépkedett a Dzsúmun Auríhaum törzse mentén és minden üzletet szemügyre vett. Sok járókelő jött mindenfelől, de senki sem adta jelét, hogy felismerte volna, talán mert saunisi módra volt öltözve, fehér leitát viselt és fehér ȳnaris volt a lábán – vagy még inkább mert senki sem számított rá, hogy éppen Dzsáulon bukkan fel. Hiszen a dzserangoknak sejtelmük sincsen a Felhőről, azt hiszik, hogy Ninda jelenleg a Testvériség valamelyik hajóján, valahol a Galaxisban utazik.
Az üzletsor előtt húzódó gyalogút a kikötő végénél a város felé kanyarodott, Ninda erre folytatta útját. A suárkapu előtti tágasabb térség itt aránylag kicsi volt, ezt is üzletek szegélyezték, mögöttük pedig rögtön a városi házak közé jutott. Főleg két-három emeletes, némileg kopottas épületek. Ninda szokása szerint elindult találomra, amerre szegénynegyedeket sejtett – de az volt a gyanúja, hogy bármerre ment volna, azokat talál. Itt már végképp nem ismerhették föl, a szegényesen öltözött helybeliek földre szegezett tekintettel jártak az utcán és nemigen néztek egymásra. Nindának az volt az érzése, hogy nem a köznapi viselkedésüket látja, itt valami szokatlan történt. Ahogy elért egy kereszteződéshez, egyre több egyenruhás, fegyveres embert látott, gyalog vagy antrogón. S ugyanekkor közvetlenül előtte leereszkedett a levegőből egy újabb fegyveres, de nem az itteniek világosbarnával csíkozott sötétbarna egyenruhájában, hanem az ismerős sárgában, a vállán a hétágú csillaggal, a mellén névtáblával: Hódilup nímud. Természetesen nem köszönt.
– Az esszidzsinna most hozott döntést, veszélyesnek nyilvánították ezt a világot. Senki sem járhat idekint védelem nélkül.
Ninda rosszkedvűen nézett rá.
– A fejem fölött száll egy Uori. Ez nem elég?
– Dehogynem. Bármitől megvéd. Ennek ellenére én is veled maradok. Az esszidzsinna alapelve az, hogy a biztonsági intézkedéseket nem lehet túlzásba vinni.
Nindának nem volt ideje válaszolni, Hódilup mellett megjelent egy gyalogos, barna egyenruhás fegyveres, és azonnal meg is szólította.
– Maga kicsoda és mit keres fegyveresen Dzsául területén?
A világ neve az ő szájából inkább úgy hangzott, hogy „Sávl”, valami furcsán, mély hangon ejtett s-sel. Persze fordítógépen át beszélt.
Az esszidzsinna lepillantott; vagy fél rígin magasságban lebegett.
– Silgráhat Kinneruat Hódilup Szisszangé Dzsalgi nímud, Külső Csillagvédelmi Szolgálat, Szúnahaum Testvériség.
– Nincs joga itt tartózkodni! Azonnal adja át a fegyverét!
– Én bemutatkoztam – váltott bosszúsra az esszidzsinna. Átlagos termetű férfi volt, de a vastag öltözékben, sisakban, nagy teljesítményű légiövvel, a hátára, derekára és lábára csatolt különféle szerkezetekkel úgy hatott, mint egy óriás. – Most maga mondja meg a nevét.
– Ez a lány kicsoda? – csattant a következő kérdés, válasz helyett. – Külföldi? Ez lezárt terület, ide nem léphetnek be!
Ninda a legkevésbé sem hatódott meg.
– Senki sem állított meg idefelé jövet, tehát itt vagyok.
De a katona nem figyelt rá. Valamit mondott, vagy inkább vakkantott a mikrofonjába, és azonnal rohanni kezdett feléjük egy tucatnyi további katona, fölemelt fegyverrel.
– Nem tetszik ez nekem – mondta Hódilup most már erősítőn keresztül, amin át úgy szólt a hangja, mint a mennydörgés. – Nagyon nem tetszik! Így fogadják maguknál a külföldi turistákat?!
S ugyanekkor a kis tér fölött megjelentek a szúnik aungirjai, amikből sárga eső gyanánt záporoztak az esszidzsinnák. A dzsáuliak zavartan lelassítottak, aztán megálltak. Az egyik tétován ráemelte a fegyverét egy esszidzsinnára, amire válaszul piros fénynyaláb közepében találta magát. Gyorsan leengedte a fegyvert, s a fénycsóva kialudt.
– A nevét kérdeztem – harsogta Hódilup.
A dzsáuli csak a saját hangerejét használta, de jó hangos volt ő is.
– Rikavak őrmester vagyok. Önök illetéktelenül tartózkodnak itt! Azonnal távozzanak!
– Nem úgy lesz – brummogta Hódilup fenyegetően. – Nem fogunk távozni. Magyarázatot követelünk a viselkedésükre…
Mialatt beszélt, egy másik dzsáuli katona odalépett Nindához, aki csak annyit látott, hogy a férfi feléje nyújtja a kezét, aztán összeesik.
– Máris jön az orvos – szólalt meg higgadtan egy másik esszidzsinna. – Egy emberük megsebesült. Lelőtte az Uori.
A dzsáuliak értetlenül bámultak felfelé, aztán felfedezték a Ninda feje fölött mozdulatlanul lebegő, kis fehér gömböt.
– Harci készültség! – harsogta valaki közülük hangerősítővel, így a fordítógép is hallotta. – Megtámadtak minket, erősítést kérünk!
Ninda az orvost figyelte, aki eközben a lelőtt katona mellé helyezett két hiperlapot, s az pár pillanat múlva kinyitotta a szemét.
– Mi történt?
– Kapott egy bénítósugarat az Uoritól – felelte az orvos. – Szádihu vagyok, orvos. Tud mozogni?
– Igen… de… a jobb karomat nem érzem.
– Még egy darabig nem is fogja, de nem is lesz rá szüksége. Le van tartóztatva. Maradjon fekve, ha nem akar még egy lövést.
– Beszélni akarok a parancsnokukkal – bömbölte ezalatt a hangszóró szúni nyelven. – Most rögtön!
– Itt Anarvato ezredes – szólt valahonnan ugyancsak szúniul. – Mi folyik ott? A Testvériség katonái megtámadják egy másik állam hadseregét?
– Nem egészen, ezredes! Ászahuat gauran vagyok, és itt vagyok a helyszínen. A maga alárendeltjei kötöttek bele a mieinkbe. Egy szúni gyereket még lefogni is megpróbált az egyik, aztán persze kapott egy bénítósugarat. Őt letartóztatjuk, és mindenkit, aki még megpróbálkozik bármivel a Testvériség polgárai ellen. Elvárom, hogy az incidens miatt minimálisan a külügyminiszter kérjen elnézést, haladéktalanul. Legyen szíves intézkedni.
– Egy szót sem értek az egészből – méltatlankodott az ezredes. – Dzsául katonái ok nélkül belekötnek a Testvériségbe? Azt várja, hogy ezt elhiggyem?
– Nem én, ezredes. Felőlem azt hisz, amit akar. Fölhívom a kormányát.
←pa-5 indulás [-24] Ha azt mondom: csak annyit mond, most elmegyünk a szomszéd faluba vagy a Galaxis másik végébe, és máris megyünk, akkor mindenki azt hiszi, hogy ő a családunk vezetője, ő Ninda, ennek így kell történnie. Pedig erről szó sincs. Persze hogy ő a családunk vezetője, de bármelyikünk mondhatná ugyanezt, és ugyanígy történne. Mert ha ezt mondja, azért mondja, mert így helyes, így kell tennünk. (Aini: Ninda mint köznapi ember, 166.) :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 691. nodzsat angdzsagan, 760pa‑5 pa-6 incidens 1 [-25] A nyugalma az egyik, amiért mindenki csodálja. (Hiragi: Találkozásaim Nindával, 75. sómir) :: Dzsául, Dzsúmun Auríhaum, 43 691. senut muandzsan, 805pa‑6 pa-7 incidens 2 [-23] Néha előfordult, hogy valaki, aki nem ismerte, megpróbálta rábeszélni, hogy mutasson valami tiszteletet az állami vezetők iránt. Az illető csak egy csodálkozó tekintetet kapott, s a kérdést: miért? (Ámmaít Ídara: Majdnem Ninda apja vagyok, 410.)pa‑7→
ph-27 id [-1019] () :: Szúnahaum, Jasszani-Haugímú, 43 714. szahut nisszugópan, 542ph‑27 ·· -997 740 008 szó (711 614+24 251+4143) 5 128 343 betű (4 963 013+165 330) 5 666 671 jel (@538 328) | 699, 69,9%, 421 730 idézet, 13:52 mű 1019 átlag, 131 szórás -22–109 (na-7, ne-4) | 0 címke 0 példányban 0 kategória 0% na-1 |
| 2267. nap, 324 szó/nap, 2262 betű/nap, 77:50/sómir, 0,95 oldal/nap | 2027.8.30.:229, 3084 25. 22:30 | ||
pr Prológus | |||
| |||
| 250 (35%) | ||
na A HAJÓ | 29 (4%) 1 | ||
nb AZ ŰRBEN | 27 (3%) 30 | ||
nc RECEPTOR | 29 (4%) 57 | ||
nd A GALAXIS | 24 (3%) 86 | ||
ne LIAN, LIAN, LIAN | 24 (3%) 110 | ||
nf SZAISZ | 24 (3%) 134 | ||
ng MENEDÉK | 24 (3%) 158 | ||
nh HAZAÚT | 24 (3%) 182 | ||
ni ABRONCSVILÁG | 22 (3%) 206 | ||
nj LETELEPEDÉS | 23 (3%) 228 | ||
| |||
| 250 (35%) | ||
oa NAMINDAN-DZSÚMI | 30 (4%) 251 | ||
ob HÍRNÉV | 25 (3%) 281 | ||
oc LIMELULLÍ | 24 (3%) 306 | ||
od SAUNIS | 21 (3%) 330 | ||
oe ALAPPONT | 22 (3%) 351 | ||
of SẄTỲM ŮY DÅI ÁP | 26 (3%) 373 | ||
og SZINDORIA | 24 (3%) 399 | ||
oh A KISLÁNY | 24 (3%) 423 | ||
oi JANNÍHAUM | 25 (3%) 447 | ||
oj TANÍTÓ | 29 (4%) 472 | ||
| |||
| 198 (28%) | ||
pa HINNULDUD | 22 (3%) 501 | ||
pb SUGÁRGÁT | 27 (3%) 523 | ||
pc HANGILAORAN | 25 (3%) 550 | ||
pd AZ ELSŐ SZÍAN | 25 (3%) 575 | ||
pe SINNÍ | 22 (3%) 600 | ||
pf AUSTA VAIRȲNTA KYVOMAS | 27 (3%) 622 | ||
pg ILGÁ | 24 (3%) 649 | ||
ph A HOMBÉBAN | 26 (3%) 673 |